Mátray Lajos (Miskolc, 1859. március 28. – Budapest, 1937. augusztus 10.) főgimnáziumi tanár, író, irodalomtörténész.
Életpályája
Szüleit korán elvesztette. A gimnáziumot Egerben végezte, majd a tanári pályát választotta és négy évig a pesti egyetemen bölcselethallgató volt. Ezután a Chotek grófi családnál nevelősködött. 1887-88-ban a budapesti gyakorlő főgimnáziumnál mint gyakorló tanár működött. 1888-ban Debrecenben helyettes tanár volt. 1889-ben nyert tanári oklevelet és a szatmári református főiskolában a magyar és latin nyelv és irodalom tanára volt. Pályanyertes prológjával nyitották meg 1890-ben a szatmári városi szinházat, melynek létesítésén társadalmi téren sokat buzgólkodott; a Kölcsey-kört is ő alapította 1890-ben, melyben mint az irodalmi szakosztály elnöke működött. 1897-tőla városi törvényhatóságnak is tagja volt.
Költeményei és cikkei a következő lapokban jelentek meg: Egri Népujság (1878), Mátra Vidéke, Egri Lapok (1878-79), Földgömb (1879), Regélő Themis (1880), Veszprém és Veszprémi Független Hírlap (1881-82), Székesfehérvár és Vidéke, Szabadság, Fehérvári Hiradó (1881-83), Baja, Bajai Közlöny (1883), Budapesti Bazár (1883), Szentes és Vidéke (1884-85), Vasárnapi Ujság (1884., 1887), Eger és Vidéke (1884), Koszoru (1884), Ország Világ (1884), Fővárosi Lapok (1885), Pesti Napló (1885): a szatmári református főgimnázsium Értesítőjében (1892 A magyar dráma legrégibb nyomai); a Szatmár-Németiben (1900. 49. sz. Vörösmarty Mihály emlékezete), a Szamosnak is munkatársa volt. Szerkesztette a Szatmár-Németi c. helyi lapot 1897. december 14-től.
Álnevei és jegyei: Zuárd, Balatoni B., M. L. és *** (a vidéki lapokban).
Művei
Aranka. Tündéries elbeszélés. Budapest, 1883. (Ism. Főv. Lapok.). Petőfi Sándor élete versekben. Nagyszombat, 1885. Petőfi Sándor élete és költői működésének vázlata. Bubenik Ferencz után ford. Nagyszombat, 1884. Feri. Költői beszély. Nagyszombat, 1885. (Ism. Főv. Lapok 132., P. Napló 256. sz.) Fazekas Mihály élete és munkái, felfedezett verseivel. Debrecen, 1888. (Ism. Debreczeni Ellenőr 230., Főv. Lapok 341., Egyetértés 333., Vasárnapi Ujság 48. sz. Egyet. Philol. Közlöny 1889. 148., 376. lap.) Fazekas Mihály Ludas Matyija. A bécsi 1817. 2. kiadás után sajtó alá rendezte, szerzője rövid életrajzával ellátta. Szatmár, 1891. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1891. 422., 686.). Hulló levelek. Költemények. Szatmár, 1893. (Ism. Főv. Lapok 138. sz. Vasárn. Ujság 27. sz., Budapesti Hirlap 144. sz.)
Alkalmi színdarabjait: Multak emlékei, az ezredéves ünnepélyek alkalmával 1896-ban és Dicső multunk, a szabadságharc 50 éves fordulóján 1898-ban előadta a szatmári színtársulat.
Források
További információk Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. Dobrossy István–Eszenyi Miklós–Zahuczky László: Miskolci életrajzi lexikon; Pfliegler J. Ferenc Emlékére a BAZ Megyei Levéltárért Alapítvány–Miskolc Megyei Jogú Város, Miskolc, 2008. A magyar közalkalmazottak almanachja; sajtó alá rend. Csíkvári Antal; Magyar Közalkalmazottak Almanachja Kiadó, Bp., 1937-1942 Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, . A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904. Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar irodalomtörténészek Kategória:Miskolciak Kategória:1859-ben született személyek Kategória:1937-ben elhunyt személyek