Könözsy Lajos

Könözsy Lajos, született Senkár Lajos (Nagyatád, 1915. július 17. – Budapest, 1948. május 31.) római katolikus lelkész, hittanár.

Életútja Nagyatádon született, a sokgyermekes, régi somogyi famíliából származó Csere Mária és Senkár Ferenc gyermekeként. Tanulmányait a nagyatádi hatosztályos elemi népiskolában kezdte, majd 1925-től Esztergomban, a Szent Benedek-rendi katolikus gimnáziumban folytatta. 1933-ban kitüntetéssel érettségizett. 1933-ban kezdte el tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán, neve még ekkor is Senkár Lajos volt.

1939. június 18-án esztergomi főegyházmegyés pappá szentelték, 1939-ben hittudományi doktorátust szerzett. 1940–1944 között hittantanár az Árpád Gimnáziumban, 1942-ben a Széll utcai iparos és kereskedő tanoncotthon hittanára is. 1942-ben veszi fel a Könözsy nevet megözvegyült édesanyja második férje, Könözsy Pál után. 1941–1942-ben, majd 1944-ben rendszeresen jelentek meg könyvismertetései a Katolikus Nevelés című lapban. Tanulmányai jelentek meg 1944-ben a Centralista és az Egység útja című katolikus lapokban.

1944-ben a Műegyetemen a Horthy Kollégium és a Képzőművészeti Főiskola lelkésze lesz.

1945 és 1948 között a vallás és közoktatásügyi miniszter titkára.

1948-ban az Államvédelmi Osztály letartóztatta, a Mindszenty-per előkészítéséül a prímás elleni vallomást akartak kicsikarni tőle, de megtagadta. A kínzások után menthetetlen állapotban az óbudai Szent Margit kórházba szállították, ahol meghalt. Orvosa – volt tanítványa – Pintér Endre szerint „túlkínozták”. Mindszenty József hercegprímás temette, akinek ez volt az utolsó nyilvános szereplése.

Könözsy Lajos neve a következő 2 ÁBTL iratban szerepel: 3.1.5. O-11802/2 Fekete Hollók. BM II/5-f alosztály. A dosszié elsősorban a „Keresztény Front” tevékenységéről, a ciszterci illegális rendről, a ciszterci illegális ifjúsági mozgalom felszámolásáról szól. 3.1.5. O-11802/26 Fekete Hollók. A BM II/5-f alosztálya „Fekete Hollók” fedőnéven operatív feldolgozó munkát folytatott egy klerikális államellenes szervezkedés ügyében, melynek ideológiai alapját a résztvevők a pápai szociális enciklikákból és körlevelekből merítették. A szervezkedés kiterjedt a betiltott működésű ciszterci és jezsuita rendek, a KIOE-KLOSZ, a Regnum Marianum és más ifjúsági szervezetek, a piarista és bencés rend egyes tagjai, valamint egyes római katolikus papok által irányított illegális szervezetekre és csoportokra, melyek az ország különböző területein – elsősorban Budapesten – működtek.

Emlékezete

Tanítványai a rajongásig szerették a ragyogó intellektusú papot, aki nemcsak hittant tanított nekik, de szabadidős tevékenységeikben is társuk volt. Szőnyi G. Sándor filmrendező élénk visszaemlékezéseiben úgy jelenik meg, mint lelki atya, cserkészvezető és idősebb barát: „Rómából érkezett, több diplomával a tarsolyában. Csodáltuk Olaszországból hozott széles karimájú, fekete papi kalapját, kisportolt, energikus mozgását – szinte röpült körülötte a reverenda. Együtt járt velünk uszodába, csodáltuk okosságáért, de még jobban szerettük, tiszteltük azért a baráti és mindig kedves bölcsességért, ahogyan eligazított bennünket nemcsak a világi, hanem a hitbeli kérdésekben. Sohasem tette ezt »fenségesen«. …egy picit – nagyon büszkén – a barátunknak is tartottuk őt.”

Sinkovits Imre (1928–2001) színész: „Hittantanáruk, a Rómában végzett, tizenkét élő és négy holt nyelvet beszélő dr. Könözsy Lajos az Árpád Gimnáziumban valósítja meg – korát megelőzve, egy veszett eszméktől fertőzött időszakban – az ökumenizmust: közös hittanórát tart valamennyi vallás és felekezet számára.” Péter László (1929–2008) történész: „Az Árpád Gimnáziumba jártam, ott erős hatást gyakorolt rám a cserkészeten kívül hittantanárom, Könözsi Lajos, akivel érettségi után is rendszeresen találkoztam. Rendkívüli jelenség volt mint tanár és elsősorban mint tanácsadó és vitapartner.” dr. Könözsy Lajos-díj. Óbudai Árpád Gimnázium. Létrehozta Bajza Károly–1999-ben. Abiit, non obiit – hirdeti az Óbudai Árpád Gimnázium főlépcsőházában a vértanúságot szenvedett paptanár, Könözsy Lajos, a szeretett Tiszi emléktáblája.

A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság Sipos Béla kezdeményezésére 55/2025. sz. határozatával 8 igen szavazat és 1 tartózkodás mellett úgy döntött, hogy a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánítja Könözsy Lajos hittanár sírhelyét (Budapest, Farkasréti temető, 26/2-1-1-22).

Fontosabb művei Az Istenképiség teológiája. 1939. Bölcseleti vázlatok. Actio Catholica Országos Elnöksége. Budapest, 1947.

Jegyzetek

Források

Egy mártír pap emlékére. JEL Lelkiség, közélet, kultúra. 2009.02.01.

Könözsy Lajos. Beke Margit: Az esztergomi (esztergom-budapesti) főegyházmegye papsága 1892-2006. Bp., Szent István Társulat, 2008. Könözsy Lajos. Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993. Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db. Dr. Senkár-Könözsy Lajos. In.: 5. 393. 465. 483-486. 503. o.

Kámán Veronika: Dr. Senkár Lajos. Köszönöm, Tiszi! Könözsy Lajos az Árpád Gimnázium iskolatörténeti gyűjteményének tükrében. JEL Lelkiség, közélet, kultúra. 2025.07.17.

Kategória:20. századi keresztény vértanúk Kategória:Magyar katolikus papok Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:1915-ben született személyek Kategória:1948-ban elhunyt személyek Kategória:Budapestiek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Antikommunisták Kategória:Bebörtönzött egyházi személyek Kategória:Az Óbudai Árpád Gimnázium tanárai