A premodern építészet vagy tárgyilagos építészetGottdank, i. m., 90. o. az európai építészetben – más stílusokkal párhuzamosan – jelenlévő, körülbelül 1900/1905 és 1920 közötti építészeti stílus. Jellemzője az 1920 utáni modern építészethez hasonló leegyszerűsítés, szerkezeti elemek megmutatása, ugyanakkor a stílus a történelmi építészet díszítéseiből kezdetben nem hagyott el mindent. Különféle irányzatai alakultak ki a díszesebbektől a modern értelemben vett teljesen puritánig, a görbe vonalakat használóktól a teljesen szögletesekig.
Előzményei A premodern építészet egyik előzményeként a 19. század második felében jelenlévő ipari eklektikát nevezhetjük meg, amely szintén a leegyszerűsítés irányába terelte az építészet fejlődését.
Kevés díszt alkalmazó építészet volt az 1890-es évek Chicagói iskolája (Louis Sullivan),https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/muveszettortenet-12-evfolyam/a-modern-epiteszet-kialakulasa-amerikaban/a-chicagoi-iskola majd 1903 körül a vasbetonvázas párizsi építészet (August Perret, Henri Sauvage).Bolla, i. m., 39–40. o.
Előzmény a századfordulós szecessziós osztrák szecesszión belül a Wiener Werkstätte iskola, illetve különösen a német szecessziós (jugendstil) építészet, amelyek kifejezetten a geometrikus díszítéseket részesítették előnyben. Josef Hoffmann építészetének fejlődése tipikus példa az utóbbira.Déry: Európai építészet 1750–1918, i. m., 415. o.
A stílus kialakulásának okai között keresendő az újabb mérnöki szerkezetek elterjedése, illetve az angliai lakásépítkezési programok.
Története
A modern építészethez hasonlóan a mérnöki szerkezetek megmutatását,Déry: Európai építészet 1750–1918, i. m., 414. o. a formai leegyszerűsítést kereste,Déry: Európai építészet 1750–1918, i. m., 413. o. azzal ellentétben azonban ez a stílus kezdetben még nem vetette el a díszítést, hanem szabályos, geometrikus mintákban fenntartotta azt. Ugyanakkor kiemelendő, hogy a díszítések jelentősége az építészeti alkotás szempontjából egyre csökkent. Jellemzője volt még a történeti formák stilizálása, a tagozatok egyszerűsítése, a homlokzati osztásmezők megnövelése, a nagy falfelületek áttekinthetővé válása. Bizonyos fokú klasszicizálás is jellemezte a stílust. (Ez azonban nem azonos a historizmus neoklasszicizmusával, pl. Szépművészeti Múzeum.) Fontos kiemelni, hogy a stílussal párhuzamosan tovább élt a szecesszió és historizmus több, késői változata is. A szecesszió formáit egyébként néhány premodern-futurista építész fel is használta épületeinél,Déry: Európai építészet 1750–1918, i. m., 421. o. azaz a stílusok tiszta és keveredett állapotban folyamatosan hatottak egymásra.
A teljes dísztelenséghez – de nem a teljes szögletességhez – végül egyébként Otto Wagner jutott el a bécsi Osztrák Postatakarékpénztár épületének belső részével, míg a hasábszerű formák Adolf Loos „érdemének” tudhatók be.Joedicke, i. m.
Eltérések vannak a különböző kézikönyvek között a stílus kialakulási idejének meghatározásában. Déry Attila és Merényi Ferenc szerint az 1898 és 1903 között felépült Amszterdami Tőzsde volt a stílushasználat egyik legkorábbi példája. Bolla Zoltán szerint a premodern építészet ennél később, csak 1905 körül fejlődött ki.
A premodern építészetnek létezett északi ága is, ehhez sorolható a finn premodern építészet (pl. Helsinki főpályaudvar).
A premodern építészettel kapcsolatban J. L. M. Lauweriks publikálta írásban gondolatait.
Otto Wagner A premodern építészet kapcsán megkerülhetetlen megemlékezni Otto Wagner (1841–1918) osztrák építészről. Az élete első felében historizáló stílusban (többek között Budapesten is, Rumbach utcai zsinagóga) alkotó építész az 1890-es évektől az osztrák szecesszió egyik vezéralakja lett.https://magyarnarancs.hu/lokal/szep-az-ami-praktikus-113887 Élete utolsó éveiben azonban ismét stílust váltott, az 1910-es években már egyre kevesebb díszítést (vagy semmilyen díszítést nem) alkalmazó premodern formában tervezte meg épületeit.https://mazsihisz.hu/hirek-a-zsido-vilagbol/elet-forma/otto-wagner-a-stilusvalto
Néhány premodern jellegű alkotása:
Historizáló premodern Amszterdami Tőzsde (1898–1903, Hendrik Petrus Berlage) Dame-du-Travail templom, Párizs (1899–1901, Jules Astruc) Városháza, Stockholm (1906–1923, Ragnar Östberg) Főpályaudvar, Helsinki (1910, Eliel Saarinen) Hochzeitturm, Darmstadt (1907, Josef Maria Olbrich) Lutherkirche, Karlsruhe (1905–1906, Karl Moser és Curjel) Stocklet-ház, Brüsszel (1905–1911, Josef Hoffmann) Štenc-ház, Prága (1909–1911, Otakar Novotný) Kovařik-villa, Prostějov (1910, Emil Králik) Szent Balázs-templom, Zágráb (1912, Viktor Kovačić) Zsinagóga, Trencsén (1913, Scheibner Richárd és Pál Hugó)https://zsido.com/megujul-a-trencseni-zsinagoga/
Kubista premodern A premodern építészet egy része igyekezett elhagyni a történeti formák alkalmazását. Némely építészt a kortárs kubista áramlatok inspiráltak, ők az épülethatároló megmozgatott síkok különféle változataival és árnyékhatásaival alkotottak különleges épületeket:
Neklanova utcai bérház, Prága (1913, Josef Chochol)Déry: Európai építészet 1750–1918, i. m., 416. o. Kovařovicova-villa, Prága (1913, Josef Chochol) Bedřich Bendelmeyer épületei, Prága „Fekete Istenanya” háza, Prága (1911–1912, Josef Gocar)
„Sima falu” premodern A teljes dísztelenséget, és formákkal való játékok hiányát a premodern építészet harmadik irányzatát jellemezte. Ez volt az az építészet, amely mai szemmel leginkább hasonlít a későbbi (két világháború közötti) időszakot jellemző modern építészetre. Az irányzat központi alakja, egyben fő teoretikusa Adolf Loos volt. A Goldmann- és Salatsch-áruházon egyetlen övpárkány képezi a tagolást, a Steiner-háznál már teljesen díszítetlen falak és keretezetlen ablakok vannak jelen. Loos odáig ment, hogy 1908-ban megjelent Díszítés és bűn (Ornament and Crime) című tanulmányában az egyszerűsítés, dísztelenség már nem csupán költséghatékonyságot, hanem kulturális emelkedettséget, erkölcsi pluszt, etikai magasságot is jelentett. „A díszítéstől való megszabadulás a lelki erősség jele.”https://epiteszforum.hu/az-egyszeruseg-ezer-arca-epiteszkongresszus-2012 Némely építész nem jutott el eddig a pontig, ők (pl. Robert Oerley) a vízszintes tagolásokat hangsúlyozták ki. Példák:
Goldmann- és Salatsch-áruház, Bécs (1909–1910, Adolf Loos) Steiner-ház, Bécs (Adolf Loos) Scheu-ház, Bécs (Adolf Loos) Luithlen Szanatórium, Bécs (1907, Robert Oerley) Wenke-áruház, Jaroměř (1908–1909, Josef Gočár) Eigen Haard-házak, Amszterdam (1913, Michel de Klerk)
Szerkezetkiemelő, racionalista premodern Bizonyos építészek az épülettartó (vas, vasbeton) szerkezetek és üvegfelületek kiemelését helyezték a középpontba. Korai képviselőik (pl. Perret) még alkalmaztak minimális díszítést épületeiken, később ezek eltűntek.
Franklin utcai ház, Párizs (1903–1904, Auguste Perret)Déry: Európai építészet 1750–1918, i. m., 417. o. Rue de Pointhieu-i garázs, Párizs (1905, Auguste Perret)Déry: Európai építészet 1750–1918, i. m., 417-418. o. Champs-Elysées Színház (1911–1912, Auguste Perret)Déry: Európai építészet 1750–1918, i. m., 418. o. Le Parisien Office, Párizs (1903–1905, Georges Chedanne) parabolaíves léghajóhangárok (1910-es évek, Eugéne Freyssinet)Déry: Európai építészet 1750–1918, i. m., 418-419. o. AEG-turbinacsarnok, Berlin (1908–1910, Peter Behrens és Karl Bernhardt)Déry: Európai építészet 1750–1918, i. m., 419. o. Fagus Művek, Alfeld an der Leine (1911, Walter Gropius és Adolf Meyer)Déry: Európai építészet 1750–1918, i. m., 420. o. Lubani Vegyi Üzem, Poznań (1911, Hans Poelzig) Víztorony, Poznań (1911, Hans Poelzig) Dronsfield Brothers Office building, Oldham (1908, James Henry Sellers) Centenáriumi Csarnok (Jahrhunderthalle), Wroclaw (1913, Max Berg) I. Goetheanum (1908, Rudolf Steiner, Carl Schmid-Curtius, Ernst Aisenpreis) – folytatása, a II. Goetheanum már nem ebben a korszakban épült (1928) Fiat-üzem, Torino (1915–1921, Giacomo Matté-Trucco)
A fiatalon elhunyt Antonio Sant'Elia fantasztikus kinézetű épületek,Déry: Európai építészet 1750–1918, i. m., 422. o. Tony Garnier városrészek terveit (pl. Cité Industrielle) készítette el ilyen formában.
Utóélete A premodern építészet a két világháború között eljutott a teljesen dísztelen korai modern építészethez. Másik utódstílusa a díszeket megtartó art déco lett.
Magyarországon
Jegyzetek
Források A szecessziós és a premodern építészet In: , 39-40. o.
A premodern építészet In: Déry Attila: Európai építészet 1750–1918. Budapest, 2004. (Merényi Ferenccel közösen), 413-423. o. Moravánszky Ákos: Építészet az Osztrák-Magyar Monarchiában 1867–1918, Corvina Kiadó, Budapest, 1988,
Jürgen Joedicke: Modern építészettörténet. A forma, a funkció és a szerkezet szintézise, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961 https://www.octogon.hu/epiteszet/a-premodern-malnai-a-palyakezdestol-az-elso-vilaghaboruig/ https://varoskepp.blog.hu/2009/05/28/majdnemmodernek_1911_bol http://muzeumcafe.hu/hu/salgotarjani-utcai-zsido-temeto-reneszansza/ https://www.studocu.com/hu/document/pecsi-tudomanyegyetem/building-constructions-5/1-premodern-epiteszet-elmelet-epiteszet-tortenet-tantargy-premodren-epiteszeti-korszak/28623629
Egyéb irodalom Kubinszky Mihály: Adolf Loos, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967 (Architektúra-sorozat) Kubinszky Mihály: Otto Wagner, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988 (Architektúra-sorozat) August Sarnitz: Otto Wagner 1841–1918. A modern építészet úttörői, Taschen-Vince Kiadó, Budapest, 2006, (Kismonográfia album-sorozat) Otto Wagner: Írások, tervek, épületek, TERC Kft., Budapest, 2012,
Egyéb külső hivatkozás https://architecturethroughdecades.weebly.com/1910-1920.html
Kategória:Építészet stílusok szerint