Kovács Károly (Zsibó, 1868. november 4. – Budapest, 1945. november 1.)Budapest IX. kerületi állami halotti anyakönyv 4636/1945. plébános.
Életútja
Kovács József és Brunner/Brenner Anna iparos szülők fia. Apja Erdélyből kiszármazott elszegényedett nemes székely család ivadéka. Kovács Károly a gimnáziumot Zilahon, Nagyváradon és Egerben, a teológiát szintén Egerben hallgatta. 1892. március 31-én miséspappá szentelték.
1893-ban Kápolnán, Kálon és Gyöngyöshalászon, 1894-ben Tardon, 1895-ben Dévaványán, 1897 augusztusától Törökszentmiklóson volt káplán. 1898-től Újhután, 1902-től Nagybátonyban lelkész, 1913 és 1916 között nyugdíjas. 1916-től Felsőtárkány lelkésze volt, 1929-től mint nyugdíjas Gyöngyösön élt.
Beszélyeket és tárcákat írt a Magyar Szemlébe és Alkotmányba.
Művei
Történetek, Rajzok, elbeszélések. Eger, 1896. (Ism. Irodalmi Szemle 8. sz. Egri Hiradó 64. sz., Közművelődés 34. sz., Kath. Szemle, M. Szemle, Kath. Hitvéd. Folyóirat) Búzavirágok. Eger, 1902
Jegyzetek
Források
További információk Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
Kategória:Magyar katolikus papok Kategória:1868-ban született személyek Kategória:1945-ben elhunyt személyek