bélyegkép|292x292px| Lusona ideográfia, amely a világ kezdetének történetét jeleníti meg A lusona rajzolás egy olyan ideográfiai hagyomány, amely Angola keleti részén, Zambia északnyugati részén és a Kongói Demokratikus Köztársaság szomszédos területein ismert, és amelyet főként a csokve (chokwe) és a luchazi népek gyakorolnak.Gerhard Kubik (2006). Ezek az ideográfiák emlékeztetőként szolgálnak közmondások, mesék, játékok, találós kérdések és állatok megjegyzésére, valamint a tudás átadására."On mathematical elements in the Tchokwe "Sona" tradition Gerdes, Paulus. 1990. For the Learning of Mathematics10(1), 31–34" Historia Mathematica. 18 (2): 198. 1991.

Történelem

Eredet Gerhard Kubik néprajzkutató szerint ez a hagyomány ősi és minden bizonnyal gyarmatosítás előtti lehet, mivel a megfigyelők egymástól függetlenül gyűjtötték ugyanazokat az ideográfiákat a nemzedékek óta külön élő népek között. Ezenkívül az angolai Felső-Zambézi területéről és a Moçâmedes-sivatagban található Citundu-Hulu korai petroglifák szerkezeti hasonlóságokat mutatnak a lusona ideográfiákkal.Tusona: Luchazi Ideographs : a Graphic Tradition of West-Central Africa Gerhard Kubik Például a cingelyengelye, és a zinkhata néven ismert, egymásba fonódó hurkokat ábrázoló lusona jelkép egyaránt előfordul a Felső-Zambézi sziklarajzaiban, amelyeket José Redinha jegyzett fel.I. Hodder 2013, p. 228 The Meanings of Things: Material Culture and Symbolic Expression I. Hodder (12 November 2013)

Ezek a sziklarajzok a Kr. e. 6. század és a Kr. e. 1. század közötti időszakból származnak. As Gravuras Rupestres Do Alto Zambeze E Primeira Tentativa Da Sua Interpretação. [With Illustrations, Maps and Plans. José Redinha (1948). Lehetséges, hogy ezek a petroglifák és a sona ideográfiák kapcsolatban állnak egymással, azonban a hasonlóságon és a földrajzi elhelyezkedésen kívül nincs közvetlen bizonyíték.

A 16. század után Az egyik legalapvetőbb lusona, a katuva vufwati néha megjelenik a Matamba és Ndongo királyságokban élő emberek által hordott kereskedelmi tárgyakon, amelyet néha láthatunk Antonio Cavazzi de Montecuccolo olasz misszionárius által készített illusztrációkon (akvarelleken) az e királyságokról szóló könyvéből.Gerhard Kubik 2006, 4 oldal.

Lusona ábrázolás Antonio Cavazzi képein

Később, a 20. században különböző néprajzkutatók és antropológusok írtak a sona ideográfiáiról, az egyik első Hermann Baumann volt 1935-ben a "Lunda" című könyvében.Gerhard Kubik 2006 241 oldalGerhard Kubik 2006, 4 oldal

Használat A lusona ideográfiákat néha falfestményként használják, de legtöbbször homokban alkotják meg. Készítésükhöz a rajzszakértők – miután megtisztították és elsimították a talajt – egyenlő távolságra lévő pontokat nyomtak be, és folyamatos vonalat húztak közéjük. A pontok fákat, személyeket vagy állatokat, a vonalak pedig utakat, folyókat, kerítéseket, falakat, testeket stb. ábrázolhatnak.I. Hodder (12 November 2013). The Meanings of Things: Material Culture and Symbolic Expression 210 - 213 oldal.

Matematikai tulajdonságok Az ideográfiák 80%-a szimmetrikus, 60%-a pedig egyvonalas.Daniel Ness; Stephen J. Farenga; Salvatore G. Garofalo (12 May 2017). Spatial Intelligence: Why It Matters from Birth through the Lifespan aylor & Francis. p. 56–57. Ezek a koordinátarendszer és a geometriai algoritmusok használatának példái.

Geometria A Sona-rajzokat a felépítésükhöz használt mértani formák alapján lehet osztályozni. Paulus Gerdes hat ilyen formát azonosított, a leggyakrabban a „fonott szőnyeg” formáját, amelyet a jelek szerint a szőnyegszövés ihletett.

Láncolási szabályok és tételek Különböző tanulmányok arra utalnak, hogy a rajzok szakértői ismerték a monolineáris ábrák szisztematikus felépítésével kapcsolatos "láncolás" és "kiküszöbölés" speciális szabályait. A tanulmányok arra utalnak, hogy az ezeket a szabályokat kitaláló "rajzszakértők" tudták, hogy miért érvényesek, és így vagy úgy, de bizonyítani tudták az e szabályok által kifejezett tételek érvényességét.

Nehéz beszámolókat találni a rajzszakértők által a dimenzióval és a monolinearitással/polilinearitással kapcsolatos egyedi minták általánosítására kidolgozott tételekről, mivel ez a hagyomány titkos volt, és kihalóban volt akkor, amikor elkezdték feljegyezni.

A rajzszakértők valószínűleg tudták, hogy azok a téglalapok, amelyeknek a méretei relatív prímek, egyvonalas rajzokat adnak. Ezt az elképzelést támasztja alá az a tény, hogy a 30 legkisebb olyan téglalap, amelynek a méretei relatív prímek, 75%-a jelenik meg a dokumentált rajzok között. Lehetséges továbbá, hogy tudták, hogy ha egy egyvonalas rajzhoz egy pontot vagy egy négyzetet adnak hozzá, a lusona még mindig egyvonalas marad. Egyértelműnek tűnik, hogy ezt a tényt kísérletileg fedezték fel a 2 × 2-es négyzetre vonatkozóan.Chavey, Darrah. "Sona Geometry"

Jegyzetek

Fordítás

További információk

Kategória:Afrika írásrendszerei Kategória:Angola