Barney Kessel amerikai dzsesszgitáros. Számos jelentős dzsesszegyüttes tagja volt.
Pályafutása Kessel zsidó családban született; apja magyarországi bevándorló volt. Apjának cipőboltja volt. Barney Kessel egyetlen komoly zenei iskolája a három hónapig tartó gitárleckéje volt tizenkét éves korában. Pályáját tinédzserként turnézva kezdte helyi tánczenekarokkal. Tizenhatéves korában az Oklahoma A&M együttessel kezdett játszani. Ott azzal keltett figyelmet, és ő volt az egyetlen fehér zenész, aki az összes afroamerikai zenekarban játszott − fekete klubokban.
Az 1940-es évek elején Los Angelesbe költözött, ahol egy évig a Chico Marx big band tagja volt. Szerepelt a Jammin' the Blues című filmben (amelyben Lester Young is szerepelt. Nem sokkal ezután Charlie Barnet és Artie Shaw együtteseiben játszott. Napközben stúdiózenészként dolgozott, éjszaka pedig klubokban játszott.
1947-ben Charlie Parkerrel készültek felvételei. Az 1950-es évek elején egy évig az Oscar Peterson trió tagja volt. Egy sor albumot rögzített Ray Brownnal és Shelly Manne-nal The Poll Winners néven. Ők hárman gyakran megnyerték a Metronome és a DownBeat magazinok szavazásait.
Julie London Julie Is Her Name (1955) című albumának gitárosa volt, amelyen a Cry Me a River is rajta volt és egymillió példányban kelt el.
Az 1960-as években Kessel a Columbia Pictures-nél dolgozott. Olyan zenészekkel készített felvételeket, mint a The Monkees és a The Beach Boys, valamint Sonny Rollins és Art Tatum. Charlie Byrddel és Herb Ellisszel megalakította a Great Guitars együttest (2005).
Kessel az első számú gitáros volt az Esquire, a Down Beat és a Playboy magazin szavazásain 1947-60 között.
Válogatott diszkográfia Vol. 1: Easy Like (1953/1955) Vol. 2: Kessel Plays Standards (1954/1955) Vol. 3: To Swing or Not to Swing (1955) és Sweets Edison, Georgie Auld, Jimmy Rowles The Tatum Group Masterpieces Vol. 5 (1955) Music to Listen to Barney Kessel by (1956) The Poll Winners (1957) és Shelly Manne, Ray Brown Let’s Cook! (1957) The Poll Winners Ride Again (1958) és [helly Manne, Ray Brown Kessel plays Carmen (1958) The Poll Winners Three! (1959) és Shelly Manne, Ray Brown Some Like It Hot (1959) és Art Pepper The Poll Winners – Exploring the Scene! (1960) és Shelly Manne, Ray Brown Barney Kessel’s Swingin’ Party at Contemporary (1960) Workin’ Out with the Barney Kessel Quartet (1961) Barney Kessel Trio Live in Los Angeles at P.J.’s Club (Live-1965-1973) Feeling Free (1969) és Bobby Hutcherson, Elvin Jones Reflections In Rome és Giovanni Tommaso, Daniel Humair & Vincenzo Restuccia The Poll Winners – Straight Ahead (1957) és Shelly Manne, Ray Brown Great Guitars (Barney Kessel, Herb Ellis és Laurindo Almeida, 1975 live) 2008 Solo (1981) Spontaneous Combustion (1987) és Monty Alexander Trio Red Hot and Blues (1988) és Bobby Hutcherson, Kenny Barron, Rufus Reid, Ben Riley
Filmek
Jegyzetek
Források https://www.allaboutjazz.com/musicians/barney-kessel https://www.allmusic.com/artist/barney-kessel-mn0000784527/biography https://info.umkc.edu/thebarneykesselproject/ https://www.okhistory.org/publications/enc/entry?entry=KE012 Fordítás
Kategória:Amerikai gitárosok Kategória:Amerikai dzsesszzenészek Kategória:1923-ban született személyek Kategória:2004-ben elhunyt személyek