A budapesti funerális építészet Magyarország fővárosának temetkezéssel kapcsolatos épületeit és építményeit jelenti.
Síremlékek
Kisebb síremlékek A budapesti temetőkben található síremlékeknek számos típusa van, különböző építészeti megoldásokkal. A legegyszerűbbek az egyszerű sírjelek (keresztek, fejfák, kopjafák), ezeknél az építészeti kiképzés minimális mértékben jöhet szóba, legtöbbször sírkőfaragók / fafaragók készítik őket. Bonyolultabbak náluk a szobrokat is tartalmazó síremlékek, itt elsősorban a szobrászati munkák minősülhetnek művészi feladatoknak. A síremlékművészet a 19. században bontakozott ki, és a 20. század első feléig volt meghatározó – általában tehetősebb, gazdagabb emberek, családok esetén.
A családi síremlékeknek egyik gyakori típusa a falsírboltok, kripták, itt – függetlenül a felső kiképzéstől – nagy méretű, kőfalazatu üreg található a felszín alatt, amely nincs feltöltve földdel.
Következő szint a sztélé és az obeliszk-szerű nagyobb síremlék, itt már jelentős, több méteres nagyságról is beszélhetünk, bár az obeliszk még mindig az egyszerűbb építészeti alkotások közé sorolható. Hasonlít hozzá a sztélé-szerű síremlék. Néhol üres, műszarkofágot alakítottak ki a tetején.
Az alábbi képtárban csak az építészeti kiképzéssel rendelkező síremlékek kerülnek bemutatásra:
Mauzóleumok
A síremlék-építészet koronázatlan királyai minden bizonnyal a hatalmas mauzóleumok. Két fajtájuk a tényleges, fedett, családi mauzóleumok, illetve a nyitott, mauzóleumszerű építmények (pl. Weiss Manfréd-sírja). Ezekkel elsősorban a Fiumei úti sírkertben, a Salgótarjáni úti zsidó temetőben, és a Kozma utcai zsidó temetőben lehet találkozni.https://24.hu/kultura/2016/02/25/ismeretlen-budapest-a-felbecsulhetetlen-ertekkel-teli-pusztulo-kozma-utcai-zsido-temeto/ Itt már jelentős építészeti (és gyakran szobrászati) munkákról van szó, a mauzóleumok tulajdonképpen kisebb kétszintes épületek, amelynek felső (föld feletti) részén gyakran kápolna, alsó (föld alatti) részén a tulajdonképpeni sír, a kripta található. A mauzóleumok sorában áll a legnagyobb magyarországi családi síremlék, ez a Kossuth Lajos maradványait is tartalmazó Kossuth-mauzóleum. Az ugyancsak nagy méretű Saxlehner-mauzóleum a második világháború során elpusztult.Gyökös Eleonóra: Falsírboltok. NÖRI-füzetek 16., Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2019, 15. o. és „Nemzeti nagylétünk nagy temetője”. A Fiumei úti sírkert és a Salgótarjáni utcai zsidó temető adattára, Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2018.
Érdekesség, hogy a Thalmayer-mauzóleumot idővel csontházzá alakították át.
(A mauzóleumok belső kialakításához hasonlít a templomi kripták kinézete is. Leghíresebb közülük talán a budai várban található Nádori kripta. Másik ismerte példa Zichy Manó feleségének díszes síremléke a Kálvin téri református templomban. A kripta kialakítását Feszl Frigyes, a Pesti Vigadó építésze tervezte.)https://www.kozterkep.hu/33691/zichy-manone-charlotte-strachan-siremleke
Árkádok, urnatartók
A mauzóleumokhoz hasonló, nagy méretű síremlékek az árkádos sírok. Ezekből Budapesten nem sok található. A Fiumei úti sírkertben két monumentális árkádsor kriptákkal, az Új köztemető és a Farkasréti temető1900 és 1927: https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/budapest/budapest-farkasreti-temeto-keresztes-szentjanos-templom-krassoivirgil-modosferenc/ urnatartókkal lett kivitelezve. Modern, 20. század közepi urnatartó épület a Fiumei úti sírkert Munkásmozgalmi Panteonja.
A Farkasréti temető árkádsorát, az Érdi úti oldalonhttps://168.hu/itthon/eletveszelyes-temeto-a-kriptasor-agyoncsaphatja-a-latogatokat-187847 Böhm Henrik és Hegedűs Ármin 1899–1900-ban tervezte meg.Rozsnyai, Építőművészek Ybl és Lechner korában, i. m., 315. o. 1938-ban, a temetőkápolna és a ravatalozó megépültekor Krassói Virgil és Módos Ferenc tervei alapján egy újabb árkádsort is kialakítottak.https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/budapest/budapest-farkasreti-temeto-keresztes-szentjanos-templom-krassoivirgil-modosferenc/
A Kozma utcai zsidó temetőbe a 20. század elején felmerült árkádok tervezésének gondolata, ez azonban később nem valósult meg.https://lajta.bparchiv.hu/hu/alkotasok/kozma-utcai-zsido-temeto-arkadjainak-palyatervehttps://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1903_12/?pg=7&layout=s
Urnatartók (kriptákhoz hasonlóan) templomok altemplomi részében is elhelyezést nyertek, pl. az Ávilai Nagy Szent Teréz-plébániatemplomban,https://avilaiterezplebania.hu/urnatemeto/ a Józsefvárosi Jézus Szíve-templomban,https://jezusszive.jezsuita.hu/urnatemeto-es-temetkezes a Fasori református templomban.https://fasor.hu/gyulekezet/index.php?m=kolum A Kelenföldi Szent Gellért-plébánia templomának altemploma mellett a templom földfelszíni, külső környezetében is kialakítottak urnatartókat.https://szgp.hu/urnatemeto-2/
Bejárati épületek Nagyobb bejárati épület két budapesti temetőben épült. A Salgótarjáni utcai zsidó temető középkori várra hasonlító bejárati épületét Lajta Béla tervezte, és 1908-ban épült fel.https://lajta.bparchiv.hu/hu/alkotasok/salgotarjani-utcai-zsido-temeto-epuletei Az Új köztemető bejárati épületegyüttese 3 épületből áll: egy torony szerű központi részből, amely elején Isten szobra látható az „Én vagyok az út, az igazság és az élet” felirat latin nyelvű változatával. A torony két oldalán autó- és gyalog út, azokon túl szimmetrikus elrendezésben két nagyobb irodaépület látható homlokzatuk felső részén bibliai témakörű festményekkel. Az épületeket Hegedűs Ármin tervezte (1903). Nagyobb bejárati kőkapu épült őrszobával a Farkasréti temetőben.
Ravatalozók Valamennyi budapesti temető rendelkezik ravatalozóépülettel/halottasházzal. Ezek némelyike meglehetősen nagy méretben, és komoly művészi kiképzéssel épült fel. A Fiumei úti sírkert ravatalozója és boncterme (Máltás Hugó, 1880) neoreneszánsz, a Kozma utcai izraelita temető ravatalozója (Freund Vilmos, 1891) neomór, a Salgótarjáni utcai zsidó temető ravatalozója (Lajta Béla, 1908) art-décos-neomezopotámiai, az Új köztemető ravatalozója és halottasháza (Wossala Sándor, 1920–1925) neoklasszicista stílusban épült fel. Nagyon hasonlít egymásra a puritán díszítésű Gránátos utcai izraelita temető ravatalozója (tervező nem ismert, 1927 k.) és a Farkasréti izraelita temető ravatalozója (tervező nem ismert, 1895 k.), előbbi vakolt, utóbbi nyerstégla homlokzattal. Az előző kettőhöz hasonló, de náluk jóval kisebb a mára már felszámolt Táborhegyi zsidó temető halottasháza (tervező nem ismert, 1888 k.)https://obudaianziksz.hu/az-obudai-zsidosag-nyomaban/ a Bécsi út és a Laborc utca találkozásnál. Az épületet felújították, napjainkban irodaként funkcionál.https://obudaianziksz.hu/egy-sir-nem-temeto/
Érdekesség, hogy a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben állt egy Lajta épületénél korábbi ravatalozó is, amelyet az új létesítmény építésekor bontottak el 1908 körül.(szerk.) Gyökös Eleonóra: Lajta Béla művei a temetőben, Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2019 (NÖRI Füzetek 19.), 6-7. o. A Csepeli temető kápolnáját és ravatalozóját 1970-ben bontották el.https://mult-kor.hu/cikk.php?id=7907&fb_comment_id=10150222739002899_22569243&pIdx=4&print=1
A Farkasréti temető halottasházát Böhm Henrik és Hegedűs Ármin 1899–1900-ban megtervezte, azonban akkor ez a rendkívül nagy méretű, díszes, impozánshttps://hegyvidekujsag.hu/archivum-2007-xxxvii/hegyvidek-temetoi-ii létesítmény nem épült meg.Rozsnyai, Építőművészek Ybl és Lechner korában, i. m., 315. o. 1938-ban készült el a ravatalozó (Krassói Virgil és Módos Ferenc), de ma látható formáját csak 1975–1977-ben alakították ki, ennek tervezője Makovecz Imre volt. Az óbudai temető ravatalozója 1930-ban épült, 1999-ben kibővítették.http://egykor.hu/budapest-iii--kerulet/obudai-temeto/3635 Közelében található az óbudai zsidó temető 1922 körül épült, klasszicizáló stílusú ravatalozója is.https://zsido.com/kenyszerbol-vandorlo-pihenok-az-obudai-zsido-temetok-historiaja/
Temetőkápolnák Budapesten temetőben külön temetőkápolna is épült az idők során. Legkorábbi ezek közül a Fiumei úti sírkertben található, romantikus stílusú Krisztus Urunk mennybemenetele kápolna (1857, Zofahl Lőrinc). Jóval később épült meg az óbudai temetőben az Óbudai Feltámadt Üdvözítő temetőkápolna (1930, Adamek Ferenc).https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Budapesti_funer%C3%A1lis_%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9szet&stable=0&shownotice=1&fromsection=Ravataloz%25C3%25B3k A Farkasréti temetőben 1938-ban épült meg a Keresztes Szent János-temetőkápolna (Krassói Virgil és Módos Ferenc). Az épület nem sokáig állt, mert már a második világháborúban el is pusztult. Megmaradt alját urnasírok számára használják napjainkban is. A Csepeli temető kápolnáját és ravatalozóját 1970-ben bontották el.
A Fiumei úti sírkertben a 2010-es évek elején zajlott a szovjet katonai parcella rendbetétele. Ennek során külön kis temetőkápolna, a Mihály arkangyal kápolna épült az orosz állam támogatásával a szovjet katonák emlékére.
Emlékművek A budapesti temetőkben több kisebb-nagyobb (általában háború) emlékmű található. Ezek közé tartoznak a jelképes sírok is (pl. Fiumei úti sírkert, Trianoni emléksír).https://pestbuda.hu/cikk/20230802_megilletodott_csendben_kalapleveve_vonultak_el_a_szimbolikus_sir_mellett Néhány ezek közül:
Krematóriumok 1903-ban, majd 1915-ben írták ki az első két pályázatot budapesti krematórium építésére. Számos monumentális, historizáló és szecessziós terv érkezett neves építészektől, azonban az épület akkor nem került kivitelezésre.
Magyarország első krematóriuma végül nem is Budapesten, hanem Debrecenben épült fel 1931–1932-ben,https://www.dehir.hu/debrecen/kincsek-a-holtak-hazaban-seta-a-debreceni-koztemetoben-fotokkal/2015/07/25/ és csak 1951-ben helyezték üzembe.Polgári Szilvia: Hamvasztás Magyarországon: a debreceni krematórium rövid története. In: Aetas, (31) 2. pp. 83-103. (2016)http://debrecenikepeslapok.blogspot.com/2015/05/barangolas-majusi-koztemetoben.html
Budapest első krematóriuma új köztemetőben épült fel 1964–1967 közötthttps://mek.hu/index.php?id=44609 épült fel modern stílusban, 1968-ban nyílt meg. Tervezője Pomsár János volt. A létesítmény kapudomborműveit Bohus Zoltán készítette.https://www.kozterkep.hu/42993 A létesítmény 39 éven át, 2007-ig volt üzemben. A létesítmény fennállása alatt közel 2 millió embert hamvasztott el.
A kisebb, nem állami kézben lévő hamvasztók az 1990-es évektől épültek fel a fővárosban és környékén. Ezek egyikét, a nem Budapesten fekvő, de azzal szomszédos Csömöri Hamvasztóüzemet vette át a Budapesti Temetkezési Intézet az Új köztemető krematóriumának megszűnése után. A másik ilyen létesítmény a Nagytétényi Krematórium.
Egyéb üzemi épületek A temetők területén a fentieken kívül nagy számú kisebb-nagyobb üzemi épületet található. Ilyen például az őrházak, gondnoklakások, irodák, gazdasági, temetőkertészeti épületek. A Fővárosi Temetkezési Intézet Egressy úti telepénekFodor Béla (szerk.): Zuglói lexikon (Budapest, 2009), 39-40. ohttps://gallery.hungaricana.hu/hu/BudapestGyujtemeny/1051630/?img=0 nagy méretű, 1920 előtti épülete ma már nem látható, 2016-ban elbontották.
Múzeum Budapesten egyetlen temetkezéstörténi múzeum működik. A Nemzeti Emlékezet Múzeuma, korábbi nevén Kegyeleti Múzeum – Temetkezési és Kegyeleti Szakgyűjtemény a Fiumei úti sírkert egyik épületében található.
Neves funerális építészek Funerális (kivitelezett vagy tervben maradt) épületeket tervező magyar építészek:
Megvalósult funerális építészeti tervek készítői a lista tartalmazza az adott építész által készített, de meg nem valósult terveket is (ha volt ilyen)
Megvalósulatlan funerális építészeti tervek készítői
Jegyzetek
Források, egyéb irodalom Tóth Vilmos: „Nemzeti nagylétünk nagy temetője”. A Fiumei úti sírkert és a Salgótarjáni utcai zsidó temető adattára, Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2018, Tóth Vilmos: Síremlékművészet, Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala, Budapest, 2006, (A mi Budapestünk-sorozat)