Az AmigaBASIC egy a Microsoft által kifejlesztett BASIC programozási nyelv interpreter Amigára. A programot a Commodore adta ki az AmigaOS 1.1-től 1.3-ig terjedő változatok részeként, miután lecserélte az addig használt, a MetaComCo által kifejlesztett ABasiC-et. Utóda az AmigaOS 2.0 változatától az ARexx lett, mely egy REXX-stílusú szkriptnyelv.
Történet Az AmigaBASIC nem csak egyszerűen a BASIC programozási nyelvet nyújtotta, hanem igyekezett egy könnyen használható alkalmazásprogramozási felület lenni, mely kihasználhatóvá teszi az Amiga grafikus és zenei képességeit is. Az OBJECT parancs például egyszerű módját szolgáltatja sprite-ok, illetve blitter objektumok (bobok) létrehozásának. Ezeket az objektumokat külső rajzolóprogrammal (Object Editor) lehet megrajzolni, mely az AmigaBASIC része. Ezen túlmenően a SOUND és WAVE parancsok pedig akár saját hangminták lejátszását is lehetővé teszik.
A "Compute!" számítógépes magazin annak idején rendszeresen lehozott AmigaBASIC forráskódokat a hasábjain, melyeket az olvasóknak kellett begépelniük, ha futtatni akarták. Egyszerűbb játékok, felhasználói programok kódjai is publikálásra kerültek.
Az AmigaBASIC-et elavulttá teszi az inkompatibilitása a későbbi AmigaOS (2.0+) operációs rendszerekkel, illetve újabb Motorola 68k processzorokkal. Léteztek Amigára más gyártóktól BASIC compilerek is (pl. A/C BASIC), melyek futnak újabb AmigaOS-ek alatt is, továbbá gyorsabb programkódot, illetve programfutást eredményeznek, az AmigaBASIC-hez képest. Lundin feltételezése szerint elhidegülhetett a viszony a Microsoft és Commodore között, ezért nem került sor az AmigaBASIC hibajavításaira, fejlesztésére, továbbá ez lehetett az oka, hogy a Commodore inkább a Rexx implementációja mellett döntött ARexx néven. Habár a Commodore az AmigaOS 2.0 kiadással lecserélte az AmigaBASIC-et az ARexx-re, a két nyelv nagyon különböző funkcionalitással, illetve képességekkel rendelkezik. A hobbiprogramozók jó része váltott az új operációs rendszer kiadásra és nagyobb érdeklődést mutattak az interpreteres nyelvek közül a szkriptnyelvek iránt. Ezt az igényt az ARexx szolgálta jobban.
A Microsoft Macintoshra írt BASIC-jéhez hasonlóan, az AmigaBASIC interpretere az elsők között hagyta el a sorok kötelező jellegű számozását és ehelyett bevezette a Top-Down megközelítést az utasítássorok végrehajtása során, továbbá a címkéket (Label), melyek a GOTO parancsnak mutatják meg, hova lehet az utasításvégrehajtást ugratni. Futtathatók a sorszámokat tartalmazó forráskódok, illetve lehet továbbra is sorszámokat használni, melyeket egyszerűen címkékként kezeli a program.
Az AmigaBASIC a Microsoft BASIC-ek közül elsők között tette lehetővé operációs rendszer függvények, eljárások, dinamikus programkönyvtárak meghívását a LIBRARY paranccsal. Például: LIBRARY Graphics.library parancs meghívja az AmigaOS graphics.library programkönyvtárát, melyből innentől kezdve meghívhatók a függvények, eljárások.
Hello World A "Hello world!" karaktersor kiírása a képernyőre. ' Hello World for AmigaBASIC PRINT "Hello world!" Ennek a sornak a hozzáadásával a gép ki is mondja a szöveget: SAY TRANSLATE$ ("HELLO WORLD")
Ismert hibák Egy kevéssé ismert jellegzetessége az AmigaBASIC-nek, hogy elvileg támogatja az Assembly nyelvű programbetétek meghívását. Ez azonban sohasem működött megfelelően egy programhiba okán.
Megjelent könyvek a témában - Felhasználói kézikönyv
Amiga Basic by Paul Fellows, published by Dabs Press, December 1992, Amiga Basic by Henning Horst Rainer, published by Jackson Libri, 1989, Amiga Basic Inside and Out, by Christian Spanik and Hannes Rugheimer published by Abacus Books (Abacus Software Inc.), Jan 1988,
Jegyzetek
További információk - AmigaBASIC parancsok - AmigaBASIC használata magasabb verziójú AmigaOS alatt. – Egy fraktálgenerátor forráskódja AmigaBASIC-ben. - Monopoly játék forráskódja AmigaBASIC-ben.
Kategória:BASIC Kategória:Amiga-szoftverek