bélyegkép|upright=1.35|Klee Irwin 2014-ben törölt életrajzának két jelentősen eltérő változata, melyek közt néhány nap telt el. A Wikipédia szerkesztési háborúkra és torzításokra való fogékonyságát gyakran kritizálják. A Wikipédia kritikái gyakran a tartalmára, a szerkesztői közösségére és a folyamataira irányulnak. A kritikusok többek közt a szócikkek megbízhatóságát, olvashatóságát és elrendezését, a módszeres ellenőrzés hiányát és a politikai egyenlőtlenségeit kritizálták. Többek közt a nemi, ideológiai, nemzeti, intézményes és testületi egyenlőtlenséget is kritizálták. Ezenkívül a cégek összeférhetetlenségeire is rámutattak. További kérdések az anonim szerkesztés által megkönnyített vandalizmus és pártosodás, a klikkszellem (szerkesztőktől és adminisztrátoroktól is), a társadalmi rétegződés egy védő osztály és újabb felhasználók közt, a túlzott szabályalkotás, a szerkesztési háborúk és az irányelvek egyenlőtlen alkalmazása.
Tartalmi kritikák A Wikipédia megbízhatóságát gyakran megkérdőjelezik. Edwin Black Wikipedia: The Dumbing Down of World Knowledge című 2010-es bejegyzésében a szócikkek tartalmát „igazságok, féligazságok és hamisságok” keverékeként jellemezte. Oliver Kamm 2007-es Wisdom?: More like Dumbness of the Crowds című bejegyzésében megemlítette, hogy a szócikkeket általában a leghangosabb és legállandóbb szerkesztői hangok vagy egy ideológiai baltával rendelkező érdekcsoport dominálja.
The 'Undue Weight' of Truth on Wikipedia című 2012-es bejegyzésében Timothy Messer-Kruse a megfelelő súlyról szóló irányelvet kritizálta a források fontosságát, rávilágítva, hogy eszerint a Wikipédiának nem a helyes és állandó információ bemutatása a célja, hanem a források többségi véleményéé. Egy akadémiai könyvtárakról szóló folyóiratban megjelent You Just Type in What You Are Looking for: Undergraduates' Use of Library Resources vs. Wikipedia című 2012-es cikkében a szerzők egy másik szerző véleményét írták meg, hogy egy szócikkben lévő kihagyások a témáról az olvasónak hamis elképzeléseket adnak a Wikipédia hamis tartalma alapján. cited Fallis, Don. "Toward an Epistemology" (2008)
A Wikipédiát ezenkívül az elidegenülő szerkesztési környezet miatt is kritizálják. Dariusz Jemielniak, a Wikimédia Alapítvány egyik intézőjének Common Knowledge?: An Ethnography of Wikipedia című 2014-es cikke szerint a szabályok összetettsége az új szerkesztőket akadályozza, és a zavarkeltők „intézeti politikájának” biztosítást ad. Egy későbbi cikkben Jemielniak azt írta, hogy a szabályok egyszerűen érthető célokra és a egyszerű alkalmazhatóságra való írása megoldaná a túl sok szabály jelentette problémát. The Rise and Decline of an Open Collaboration System: How Wikipedia's Reaction to Popularity is Causing its Decline című 2013-as cikkében Aaron Halfaker azt írta, hogy a vandalizmus-visszavonó botok 2009-től csökkenést okoztak a szerkesztői részvételben – az ellenkező esetben szerkeszteni akaró új szerkesztők elriasztásával.
Ezenkívül egyes művekben a Wikipédia rossz célokra való használhatóságát is megemlítették. A Hoover Intézet Wikipedia or Wickedpedia? című 2008-as cikke szerint a Wikipédia a tudásnak, információknak és tényeknek nem megbízható forrása, mivel nyílt forrású weblapként a szerkesztett tartalom manipulációra és propagandára is felhasználható. A Massachusetts Institute of Technology hivatalos kézikönyve, az Academic Integrity at MIT 2014-es kiadása szerint a Wikipédia nem megbízható forrás, mivel „a Wikipédia-bejegyzésben lévő életrajz lehetséges forrásokhoz vezethet. Azonban ne feltételezd azok megbízhatóságát – használd a megítélésükhöz ugyanazokat a kritériumokat, mint más forrásoknál. Ne használd a Wikipédia-életrajzot a saját kutatásod helyettesítésére.”
Az információk pontossága
Nem irányadó A Wikipédia megemlíti, hogy nem érdemes fő forrásként használni tudományos vagy információs kutatásra. Philip Bradley, brit könyvtáros szerint „a fő probléma a tekintélyhiány. A nyomtatott művek esetén a kiadóknak kellett ellenőrizniük adataik helytállóságát, ugyanis az életük függött tőle. Ez esetben viszont ez nincs így.” Hasonlóan Robert McHenry – 1992-től 1997-ig az Encyclopædia Britannica szerkesztője – szerint is a Wikipédia-szócikkek olvasói nem tudhatják, hogy az olvasott szócikket szakértő vagy amatőr írta. 2015 novemberében a Wikipédia társalapítója, Larry Sanger elmondta Zach Schwartznak, a Vice szerkesztőjének: „Úgy gondolom, a Wikipédia sosem oldotta meg, hogyan ne szerveződjék ochlokráciává”, és hogy mióta elhagyta a projektet, „akiket trollnak gondoltam, átvették az irányítást. A bűnözők kezdték irányítani a börtönt.”
Szócikkek összehasonlítása bélyegkép|jobbra|upright=1.35|A kritika és a dicséret tanítása: vitalapi üzenetek analízise a 2011-es Kutatás nyara megbeszélésen
A 2005-ben a Nature-ben megjelent Internet Encyclopaedias Go Head-to-head című cikkben egy vak kísérlet eredményeit mutatták be, ahol a Wikipédia és az Encyclopædia Britannica szócikkeit hasonlították össze. A 42 tagú minta tudományos cikkeket és tudósok életrajzát tartalmazta, melyek pontosságát meg nem nevezett elemzők vizsgálták. Azt találták, hogy az átlagos Wikipédia-szócikk 4 hibát és kihagyást tartalmazott, az átlagos Encyclopædia Britannica-cikk 3-at. A tanulmány kimutatta, hogy a Wikipédia és a Britannica hasonlóan pontosak voltak tudományos szócikkeik tekintetében. Azonban az elemzőknek két fő kritikájuk volt a Wikipédia tudományos szócikkeivel: az egyik a tematikailag zavaros téma meghatározható szerkezet (sorrend, előadásmód) nélkül, a másik, hogy a cikk témájáról szóló vitatott elméletek túl nagy súlyt kapnak.
Az Encyclopædia Britannica szerkesztőinek elégedetlensége miatt a Nature további dokumentációt közölt az eredmények alátámasztására. A további információk alapján az Encyclopædia Britannica cáfolta a tanulmány érvényességét, mivel a Britannica-kivonatok között voltak az enciklopédia ifjúsági változatának szócikkváltozatai is. Vágül a Nature elismerte, hogy egyes Britannica-szócikkváltozatok nem voltak teljesek, de cáfolta, hogy ez érvénytelenítette volna az összehasonlítás eredményeit.
A Britannica szerkesztői azt is mondták, hogy míg a Nature-tanulmány hasonlónak látta a két enciklopédia hibamennyiségét, a Wikipédia-szócikkek hibái ténybeliek voltak, míg a Britannica-szócikkekéi kihagyások. Szerintük a Britannica e tekintetben pontosabb volt. Később a Nature visszautasította a Britannica válaszát a szerkesztők a tanulmánnyal kapcsolatos megjegyzéseinek cáfolatával.
A módszeres tényellenőrzés hiánya bélyegkép|jobbra|John Seigenthaler amerikai újságíró, a Seigenthaler-incidens érintettje
A pontatlan információ, mely nem egyértelműen hamis, sokáig a Wikipédiában maradhat annak eltávolítása előtt. A médiában leggyakrabban szereplő esetek az élő személyek életrajzaival kapcsolatosak.
A Wikipédia Seigenthaler-életrajzának esete megmutatta, hogy egy életrajz alanyának néha ki kell javítania az életével kapcsolatos hamis állításokat. 2005 májusában egy anonim szerkesztő John Seigenthaler életrajzát megváltoztatta, mely így néhány hamis és lejárató állítást tartalmazott. Ezek észrevétlenek maradtak 2005 szeptemberéig, mikor Victor S. Johnson, Seigenthaler barátja észrevette. A Wikipédia tartalmát gyakran tükrözik az olyan weblapok, mint az Answers.com, így a hamis információ a helyes mellett is jelen lehet számos internetes forrás révén, hamis tekintélyt keltve az e weblapokon való jelenléte által.
Ezenkívül 2007. március 2-án az MSNBC.com azt írta Hillary Clintonről, New York állam akkori szenátoráról, hogy 20 hónapig a wikipédiás életrajza szerint a Wellesley College-ban az osztálya legjobban teljesítő hallgatója volt, bár valójában nem (azonban beszélt a diplomaosztón). A cikk tartalmazott egy linket a szerkesztésre, melyben a hamis információt hozzáadták 2005. július 9-én. A hibás információt a hír után 24 órán belül eltávolították.
A hoax-létrehozási kísérletek nem korlátozódnak meglévő szócikkek szerkesztésére, hanem újak létrehozására is kiterjednek. 2005 októberében Alan Mcilwraith, egy skóciai ügyfélszolgálati dolgozó létrehozott egy szócikket, ahol azt írta, hogy sok címmel kitüntetett háborús hős volt. A szócikket gyorsan hoaxnak jelölték és törölték.
További alkalmak is voltak, amikor hamis információt adtak hozzá a Wikipédiához a rendszer tesztelésének és annak megbízhatatlanságának megmutatásának szándékával. Gene Weingarten újságíró ilyen tesztet indított 2007-ben, ahol hamis információkat adott a saját Wikipédia-életrajzához. Ezeket 27 órával később távolította el egy szerkesztő. A Wikipédia a hamis és félrevezető információ szándékos hozzáadását vandalizmusnak minősíti.
Semleges nézőpont és összeférhetetlenségek A Wikipédia az objektivitást fontos elvként kezeli, azonban tudomásul veszi annak korlátait: az irányelv szerint a szócikk „lehetőleg” semleges nézőpontból keletkezzék, „szerkesztői torzítás nélkül”. Mark Glaser újságíró azonban azt írta, hogy ez lehetetlen ideál lenne a szerkesztők általi torzítások elkerülhetetlensége miatt. Kutatások szerint a szócikkek egyenlőtlenek lehetnek a semleges nézőpont irányelve ellenére a szókinccsel, a vélemények és vitatott állítások tényként közlésével és a kerettorzítással..Martin, Brian (2021) "Policing orthodoxy on Wikipedia: Skeptics in action?", Journal of Science Communication, 20:2, doi:10.22323/2.20020209
2007 augusztusában a WikiScanner – egy Virgil Griffith, az Új-Mexikóban lévő Santa Fe-i Intézet kutatója által fejlesztett eszköz – jött létre, mely a nem regisztráltak általi szerkesztéseket kiterjedt IP-cím-adatbázissal párosítja. Hírek jelentek meg arról, hogy különböző szervezetek, például a CIA, a National Republican Congressional Committee, a Democratic Congressional Campaign Committee, a Diebold és Ausztrália kormánya IP-címeken keresztül szerkeszt Wikipédia-szócikkeket, néha véleményes vagy megkérdőjelezhető módon. Egy másik történet szerint egy, a BBC-től származó IP-cím vandalizmust követett el George W. Bush életrajzán. A BBC egy Wikipédia-szóvivőt idézett, aki dicsérte az eszközt: „Nagyra értékeljük az átláthatóságot, és a szkenner ezt jelentősen növeli. A Wikipédia szkennere megakadályozhatja a szervezeteket és az embereket olyan cikkek szerkesztésétől, melyeket nem kívánnak.” Nem mindenki említette sikerként a WikiScannert. Oliver Kamm a The Timesban azt mondta ehelyett: (Author's own copy )
A WikiScanner csak akkor fed fel összeférhetetlenséget, ha a felhasználónak nincs Wikipédia-fiókja, és az IP-címe látható ehelyett. A regisztrált szerkesztők által végzett összeférhetetlen szerkesztés nincs észlelve, hiszen ezek anonimak mindenkinek, kivéve a Wikipédia-adminisztrátoroknak.
Tudományos viták A 2005-ös Nature-tanulmány a Wikipédián lévő tudományos írók állítólagos akadályaira is adott két példát. Az első egy erőszakról szóló szakasz hozzáadása volt a skizofréniáról szóló cikkhez, mely csak kicsit volt több az emberek elzárásáról szóló véleménynyilvánításról a szócikk egy rendszeres szerkesztője, Vaughan Bell szerint. Elmondta, hogy annak szerkesztése adta az okot arra, hogy keressen a témában szakirodalmat.
Egy másik vita William Connolley klímakutatót érintette, aki egy, a többiek által ellenzett szerkesztő volt. A második vita témája az „üvegházhatással kapcsolatos nyelv” volt, és a The New Yorker megemlítette, hogy a vita, mely sokkal kiterjedtebb volt, indítványhoz vezetett, melyben 3 hónap alatt történt döntés. Az indítvány eredménye, hogy Connolley csak napi egyszer vonhatott vissza szócikken szerkesztést.
Kitettség politikai szereplőknek és szószólóknak