A Nyugati Tanítvány sztúpa hazánk harmadik legrégibb sztúpája, amely A Tan Kapuja Buddhista Egyház uszói elvonulási központjának a kertjében található.
Története Dobosy Antal tervei és vezetése alapján építette a sztúpát az uszói közösség. Az építmény pontos helyét Hetényi Ernő jelölte ki. Az építés megkezdésekor egy kisméretű kígyót találtak pontosan a leendő épület tengelyében, amelyet jó jelnek tekintett a közösség. Az uszói sztúpa Kőrösi Csoma Sándornak, a "nyugati tanítványnak" állít emléket, aki hazánk és egész Európa első bódhiszattvája volt. A sztúpa azt szimbolizálja, aki függetlenül a külső feltételektől és körülményektől, itt és most megéli a megvilágosodást, és minden szenvedő lény érdekében eléri a tiszta tudat állapotát.
Uszó
Az Uszó Buddhista Oktatási, Kulturális és Elvonulási Központ több hektárnyi területen helyezkedik el erdővel, mezővel, egy völgyben, Bükkmogyorósd mellett, egy kis tóval és az elvonulási központ épületével. A sztúpa az épület közelében épült fel. A közeli forrásból ered az Úszó-patak, amely Lénárddarócnál a Csernely-patakba torkollik. Mireisz László legelőször 1982-ben végzett uszón elvonulást. Két évvel később már Dobosy Antal és Tenigl-Takács László is végez itt elvonulást. 1985-ben Mireisz és Varsányi György területet vásárol az Uszón. Innentől nevezték úgy a helyet, hogy „Uszó Közösség”, amely a buddhizmus kutatását és gyakorlását tűzte ki céljául.
Kapcsolódó szócikkek Buddhizmus Magyarországon Zalaszántói sztúpa Sztúpa
Jegyzetek
Külső hivatkozások Uszó Buddhista Oktatási, Kulturális és Elvonulási Központ
Kategória:Magyarország sztúpái Kategória:Budapest vallási építményei