Kovács Józsefné Knézy Judit (Baja, 1940. november 3. – ?, 2023. április 25.) magyar néprajzkutató, muzeológus, a Rippl-Rónai Múzeum, majd a Magyar Mezőgazdasági Múzeum munkatársa, a Szennai Skanzen megálmodója.
Élete Szülei Knézy László a Folyammérnöki Hivatal főmérnöke és Pálos Etelka voltak. Az ötgyermekes családban negyedikként látta meg a napvilágot. Juhász Árpád festő, iparművész a nagy-nagybátyja volt. Férje Kovács József, a Rippl-Rónai Múzeum restaurátora. Gyermekeik Kálmán (1968) és Gergely (1976).
1955-ben Budapestre költöztek, középiskolai tanulmányait a Kaffka Margit Gimnáziumban végezte. 1964-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem néprajz–magyar szakán végzett. 1964–1980 között a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum munkatársa. 1964–1965-ben már a Néprajzi Atlasz munkálatait segítette a kálmáncsai és kutasi gyűjtéseivel. Pogányszentpéteren a nagykanizsai múzeum munkatársaival településtörténeti kutatást végzett. Levéltári források bevonásával Somogy falusi lakosságának életmódját a török kiűzésétől az 1960-as évekig kívánta feldolgozni. 1968-tól Csökölyben és környékén végzett széles körű kutatásokat. 1972-ben L. Szabó Tünde építésszel közösen állították össze a Szennába tervezett szabadtéri gyűjtemény tervét. Ő készítette el a Rinyakovácsiból (1978), Kisbajomból (1979), Csökölyből (1980), Nagykorpádról (1981) áttelepített lakóházak és a gazdasági épületek berendezési tervét, sőt további tájházak kialakításában is segédkezett. 1975–1979 között a Dráva mentén és a Nagyberek falvaiban élő horvátok körében végzett adatgyűjtést. Somogy megye néprajzi kutatását ezzel új tudományos alapokra helyezte.
1980 végétől a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Agrártörténeti Főosztály Adattárának muzeológusa, majd osztályvezetője volt. 1992-ben megírta kandidátusi értékezését: Hagyományok és változások Somogy megye mezőgazdasági népességének táplálkozásában (1696–1960) címmel. 1995-től az Agrártörténeti Főosztály vezetője lett. 1994–1997 között a somogyi németek múltját, majd pedig a somogyi falun élő lakosság 1945–2002 között lezajlott életmódbeli változásait kutatta. Számos kiállítás létrehozásában vállalt szerepet, hazai és külföldi konferenciákon adott elő.
Szakmai tanulmányúton 1971-ben Romániában, 1977-ben Ausztriában járt. A Mezőgazdasági Múzeum munkatársaként kiküldetésben Alt-Schwerinbe (NSZK) 1982-ben, Dániába 1988-ban utazott. Az Agrármúzeumok Nemzetközi kongresszusain (International Association of Agricultural Museums — AIMA/CIMA) 1987-ben Budapesten, 1995-ben Nyitrán, 2001-ben Lindlaron szerepelt agrártörténeti témájú referátumokkal.
Határon túli kapcsolatokat elsősorban a népi táplálkozás kutatóival alakított ki, táplálkozástörténeti témájú, angol nyelvű előadásaival többször részt vett nemzetközi konferenciákon (International Commision for Research into European Food History: 1986-ban Krakkóban, 1994-ben München–Freisingben, 1996-ben Cipruson, 1998-ban Umeåban (Svédország), 2000-ben Ljubljanában, 2002-ben Bázelben, Veveyben, valamint Prágában, 2004-ben Dubrovnikban).
A Magyar Néprajzi Társaság választmányi, majd tiszteleti tagja volt. A Tájházszövetség tagja.
Elismerései 1971 a Művelődési Miniszter dicsérete 1977 a Magyar Néprajzi Társaság Jankó János-díja 1996 és 1999 a Földművelési és Vidékfejlesztési Miniszter dicsérő oklevele
Művei 1966 Hedrehelyi gölöncsérek. Kaposvár 1967 Somogyi pásztorművészet. Kaposvár 1968 Pogányszentpéter története. Kaposvár 1971 Útmutató a település, népi építkezés és a népi lakáskultúra kutatásához. Kaposvár 1972 Faépítkezésre vonatkozó 18. századi adatok Somogyból 1974 Települési és építkezési változások Belső-Somogyban a reformkor végétől a 20. század elejéig 1975 A Buzsák környéki színes paraszti hímzés kialakulásának kérdéséhez. Somogyi Múzeumok Közleményei 1975, 119-135. (társszerző Kerékgyártó Adrienn) 1977 Csököly népének gazdálkodása és táplálkozása (XVIII–XIX. század). Kaposvár 1978 Somogy néprajza. In: A Rippl-Rónai Múzeum állandó kiállításai. Kaposvár, 53–71. o. 1980 Paraszti tejfeldolgozás és tejtermékek fogyasztása Somogyban (1850–1945). In: Somogy néprajza II., Anyagi kultúra. Szerk: Knézy Judit. Kaposvár, 1980. 137-168. o. 1987 Uradalmi alkalmazottak és életmódjuk a csurgói uradalomban a 18. század végén. In. Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986–1987, 285-310. o. 1988 Somogy régi ételei; Mezőgazdasági kiadó, Budapest, 1988. 102 o. 1992 Fejezetek Somogy megye néprajzából; Somogy Megyei Levéltár–SMPI, Kaposvár, 1992 (Iskola és levéltár) 1994 2001 Táj, népcsoportok története, művészeti hatások. In: Somogy megye népművészete. Kaposvár, 7-32. 2001 Az otthon népművészete. In: Somogy megye népművészete. Kaposvár, 71-110. 2001 A paraszti viselet változásai a XVIII-XIX. században. In: Somogy megye népművészete. Kaposvár, 207-248. 2001 Csurgó egykori mezőváros népcsoportjai és a Festetics uradalom. In: Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses II. A mezőváros, mint uradalmi központ. Mecénás Közalapítvány. Tata, 2001. Csurgó egykori mezőváros népcsoportjai és a Festetics uradalom. 127−144. o.Online 2001 Gelencsérek, fazekasok, tálasok munkái. In: Somogy megye népművészete. Kaposvár, 111–142. (társszerző István Erzsébet) 2004 Életmódváltozások Somogy megyei falvakban (1945–1970). Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004, 201-223. o. 2009 Számadások múltról és jelenről. Tanulmányok a mezőgazdasági népesség életmódjának változásairól. 18–20. század; Közgyűlés, Kaposvár, 2009 (Örökség)
Megjegyzés: 2005-ig műveinek közel teljes bibliográfiáját lásd Knézy Judit tudományos munkássága (1965–2005). A köszöntőt írta: Kapitány Orsolya. Szerkesztette: Szulovszky János. MTA VEAB Kézművesipar-történeti Munkabizottsága. Kutatói életművek 4. Budapest–Veszprém, 2005.
Munkatársa volt a Magyar Mezőgazdasági Múzeum által kiadott Magyar agrártörténeti életrajzok című 3 kötetes lexikonnak (Budapest, 1987–1989).A mű tartalomjegyzéke alapján
Jegyzetek
Források Knézy Judit tudományos munkássága (1965–2005). A köszöntőt írta: Kapitány Orsolya. Szerkesztette: Szulovszky János. MTA VEAB Kézművesipar-történeti Munkabizottsága. Kutatói életművek 4. Budapest–Veszprém, 2005. Knézy Judit, Kovács Józsefné (Baja, 1940— ). Magyar Néprajzi Lexikon 3. kötet, 1980. 226. o. Knézy Judit etnográfus (Baja, 1940. november 3.) Önéletrajzi visszaemlékezés. Napút Online. 2009/10., 138–139. o.
További információk Elhunyt Knézy Judit. Egykori kollégánkra, az április 25-én elhunyt néprajztudósra, dr. Knézy Juditra emlékezünk. Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár honlapja Prikler Szilvia Beatrix: Knézy Juditra emlékezünk. Magyarországi Tájházak Központi Igazgatósága honlapja Archiválva 2023-08-22
Kategória:1940-ben született személyek Kategória:2023-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar néprajzkutatók Kategória:Magyar nők Kategória:Bajaiak Kategória:A Magyar Mezőgazdasági Múzeum munkatársai