Margarete Schütte-Lihotzky (Bécs, 1897. január 23. – Bécs, 2000. január 18.) az első női osztrák építész.

Élete Lihotzky 1915 és 1919 között a Bécsi Iparművészeti Iskolán (k.k. Kunstgewerbeschule, ma Bécsi Iparművészeti Egyetem) tanult. 1926-ig Bécsben dolgozott, majd frankfurti magasépítési osztályban, ahol az új lakóépületet a "Frankfurti konyhával" alakították ki. Az osztályon találkozott kollégájával, Wilhelm Schüttével (1900–1968), akihez 1927-ben ment férjhez. A bécsi Werkbundsiedlung számára (1930–1932) két sorházat tervezett, egyenként 35 m² alapterülettel (Woinovichgasse 2. és 4.). A 32 építész között Schütte-Lihotzky volt az egyetlen nő.

1930-tól 1937-ig a házaspár Moszkvában dolgozott, majd Isztambulban tanítottak. 1939-ben az KPÖ tagjai lettek. Amikor Schütte-Lihotzky munkaszerződését az Akadémiával felbontották, 1940 decemberében Bécsbe utazott. 1941. január 22-én a Gestapo letartóztatta. Az 1942. szeptember 22-i ítéletben Schütte-Lihotzky és két másik vádlott hosszú börtönbüntetést kapott. Három másik vádlottat 1943. március 5-én végeztek.

Schütte-Lihotzkyt az aichach-i női büntetés-végrehajtási intézetbe küldték tizenöt éves büntetés letöltésére, ahonnan az amerikai csapatok 1945 áprilisában kiszabadították.Thomas Flierl: Mit einem Karton voller Briefe auf Zeitreise. In: Margarete Schütte-Lihotzky, Wilhelm Schütte: Mach den Weg um Prinkipo, meine Gedanken werden dich dabei begleiten – Der Gefängnisbriefwechsel 1941–1945. Hrsg.: Thomas Flierl, Lukas Verlag, Berlin 2021, , S. 543. A háború után először Szófiában dolgozott. 1947-ben férjével visszatért Bécsbe. Épületeket tervezett a bécsi 2., 3., 11., 13., 17. és 20. kerületben, Grazban, Klagenfurtban és Radstadtban.

1951-ben elvált a férjétől.

Irásai (válogatás) Rationalisierung im Haushalt. () In: Das neue Frankfurt. Heft 5, S. 120–123. Frankfurt 1927. Arbeitssparende Haushaltsführung durch neuen Wohnungsbau (} In: Für Bauplatz und Werkstatt. Mitteilungen der württembergischen Beratungsstelle für das Baugewerbe. Bd. 22 (1927), Nr. 8, S. 45–48. Erinnerungen aus dem Widerstand 1938–1945. Volk und Welt, Berlin 1985. Neuausgabe: Erinnerungen aus dem Widerstand: Das kämpferische Leben einer Architektin von 1938–1945. Promedia, Wien, Warum ich Architektin wurde. Residenz, Salzburg 2004, Millionenstädte Chinas: Bilder und Reisetagebuch einer Architektin (1958). Hrsg. von Karin Zogmayer. Springer, Wien 2007,

Képek

Jegyzetek

További információk Életrajz Osztrák mediathek

Fordítás

Kategória:1897-ben született személyek Kategória:2000-ben elhunyt személyek Kategória:Bécsiek Kategória:Osztrák építészek Kategória:Német építészek Kategória:Századik életévüket betöltött osztrákok Kategória:A Wiener Zentralfriedhofban eltemetett személyek