Tove Irma Margit Ditlevsen dán költő és író.Denstoredanske.dk Tove Ditlevsen - The Grand Danish Encyclopedia (in Danish) Számos műfajban publikált műveivel halálakor Dánia egyik legismertebb írója volt.
Élete
Tove Ditlevsen Koppenhágában született,Ellentmondó információk állnak rendelkezésre arról, hogy a születési év 1917 vagy 1918, de a sírköve 1917-et jelez. 1917. december 14-én született, a Hedebygade 30A címen lakik: egyházi könyv Koppenhága , Christ Church plébánia, 1917-1921, p. 162. és Vesterbro munkásnegyedében nőtt fel. Gyermekkori élményei voltak munkája fókuszpontjai. "A gyermekkor hosszú és keskeny, mint a koporsó, és egyedül nem tudsz kiszabadulni belőle" – mondta.»Azt hiszem, egy kicsit őrült vagyok« Ditlevsen négyszer házasodott (és vált el).Kvinfo.dk Tove Ditlevsen (Kvinfo is a Danish encyclopedia about notable Danish women)
Élete során 29 könyvet adott ki, köztük novellákat, regényeket, költészetet és emlékiratokat. A női identitás, az emlékezet és a gyermekkor elvesztése visszatérő téma munkáiban. Tizenkét évesen kezdett el verseket írni. Első verseskötete a húszas évei elején jelent meg. 1947-ben Blinkende Lygter (Vibráló fények) című verseskötetével nagy sikert aratott. A Danmarks Radio megbízta egy regény megírásával, a Vi har kun hinanden (Csak egymásnak vagyunk) címmel, amelyet 1954-ben adtak ki, és rádiórészletként sugározták. Ditlevsen egy rovatot is írt a Familie Journalen hetilapban, amelyben az olvasók leveleire válaszolt.
Koppenhága-trilógia Három könyve, a Barndom (Gyermekkor), az Ungdom (Ifjúság) és a Gift (a szónak két jelentése van: méreg ill. házasság) önéletrajzi trilógiát alkot. A Koppenhága-trilógiának nevezett három kötet 2023-ban jelent meg magyarul Kertész Judit fordításában. 2024-ben a The New York Times Book Review a trilógia angol fordítását és gyűjteményét a 21. század 100 legjobb könyve közé választotta.
Halála Felnőtt élete során Ditlevsen alkohol- és kábítószer-problémákkal küszködött, és többször került pszichiátriai kórházba, ami későbbi regényeinek visszatérő témája. 1976-ban altató túladagolással öngyilkos lett. Harmadik férjétől származó fiát, Michael Ryberget, aki 1999-ben közlekedési balesetben halt meg, anyja mellé temették.Karen Syberg: "Mandlen i brystet", Information 10. juli 2010
Elismerés és örökség Ditlevsen 1953-ban Tagea Brandt Rejselegat, 1956-ban De Gyldne Laurbær kitüntetést kapott. 2014-ben bekerült a dán általános iskolák irodalmi kánonjába.
Az azonos nevű versgyűjteményből származó „Blinkende Lygter” című költeményére hivatkoznak, és eredeti névadója a 2000-es Gengszterek fogadója című filmnek, amit Anders Thomas Jensen rendezett és amelyet többször Dánia legnépszerűbb játékfilmjének választottak. Barndommens gade című regényéből filmet készítettek az 1980-as évek közepén, Anne Linnet pedig kiadott egy albumot Ditlevsen verseivel.Anne Linnet: Barndommens Gade Az album zenéjét a Barndommens gade című filmben is felhasználták.Barndommens gade (film)
Bibliográfia
Magyarul megjelent Gyerekkor (Barndom; Koppenhága-trilógia 1.) – Park, Budapest, 2023 · · Fordította: Kertész Judit Ifjúkor (Ungdom; Koppenhága-trilógia 2.) – Park, Budapest, 2023 · · Fordította: Kertész Judit Függés (Gift; Koppenhága-trilógia 3.) – Park, Budapest, 2024 · · Fordította: Kertész Judit
Díjak és támogatások 1942 – Carl Møllers Legat 1942 – Emma Bærentzens Legat 1942 – Astrid Goldschmidts Legat 1945 – Forfatterforbundets Legat 1945 – Holger Drachmann-legatet 1950 – Edith Rode Legatet 1952 – Direktør J.P. Lund og hustru Vilhelmine Bugge's Legat 1953 – Otto Benzons Forfatterlegat 1953 – Tagea Brandt Rejselegat 1954 – Emil Aarestrup Medaillen 1955 – Tipsmidler 1956 – De Gyldne Laurbær 1958 – Jeanne og Henri Nathansens Mindelegat 1958 – Morten Nielsens Mindelegat 1959 – Forlaget Fremads folkebiblioteks legat 1959 – Ministry of Culture's children book prize (Denmark) (Kulturministeriets Børnebogspris) for her children's book Annelise – tretten år 1966 – Rektor frk. Ingrid Jespersens Legat 1971 – Biblioteksafgiftens top 25: 10 (She was number 10 on the top-25 list over library books 1971 – Søren Gyldendal Prize 1975 – Dansk Forfatterforenings H.C. Andersen Legat 1975 – Jeanne og Henri Nathansens Mindelegat 1999 – 23 years after her death, the readers of Politiken could choose a book as "Danish book of the Century". Ditlevsen's book Barndommens gade was number 21.Litteraturpriser.dk (Danish Literature Prizes)
Jegyzetek
Fordítás
Irodalom Jens Andersen: Til døden os skiller. Et portræt af Tove Ditlevsen. Gyldendal, Koppenhága 1997, Mette Winge: Tove Ditlevsen. In: Danske digtere i det 20. århundrede. Band II. Gad, Koppenhága 1981,
További információk Dán Női Életrajzi Lexikon
Kategória:1917-ben született személyek Kategória:1976-ban elhunyt személyek Kategória:Koppenhágaiak Kategória:Dán költők, írók Kategória:Dán nők Kategória:20. századi költők, írók Kategória:Öngyilkos költők, írók