bélyegkép|300px|Osztrák Postatakarékpénztár, Bécs (részlet)
A szegecselt kőlapos épületburkolás egy 20. század elején létező, európai díszítési gyakorlat volt a késő-szecesszió–premodern építészet időszakában (kb. 1905–1915).
Története
A gyakorlat Otto Wagnernél jelent meg, aki a 19. század végi bécsi szecesszió építésze volt. Az 1900-as évek elején Wagner újabb, egyszerűbb kinézetű épületeket tervezett, és ezek egyikénél, a bécsi Osztrák Postatakarékpénztárnál (1904–1906) jelent meg nála a kőlapos (fehér sterzingi márvány) burkolás. Wagner – saját állítása szerint – az ötletet spanyolországi épülethomlokzatokról leste el (pl. Casa de las Conchas), ahol a szegecsekkel kivert felületet szerencsét hozónak tartották. Mások a páncélszekrények burkolatát hozta kapcsolatba vele, az újabb kutatások szerint azonban ennek a modern építészetre jellemző „igazság szolgálata”, azaz a valóság megmutatása volt a célja („mag és köpeny” különbsége). Azaz, bár Wagner díszíti a felület, de az alumínium szegecsekkel láthatóvá teszi, hogy az nem valódi márvány- vagy köpenyfal (azaz jelöletlen burkolólap hazugságnak minősül, mert azt a látszatot kelti, hogy az épület az antik épületekhez hasonlóan nagy méretű kőtömbökből épült).
Megjegyzendő, hogy a szegecselt kőlapos megoldás másfelől ugyancsak a látszatra épít, mert maguk a szegecsek is valójában feleslegesek: a burkolólapokat habarcs tartja, a szegecsek szétrepesztették volna a felületet.Moravánszky, i. m., 78. o.
Wagner később a Duna-csatorna szintjének szabályozására épített zsilipháznál (Schützenhaus, 1906–1907) használta a kőlapos burkolást, de az újszerűnek ható dekoratív megoldást a korszak több építésze is átvette:
felépült épületek: (1900–1902) Max Fabiani: Artaria-ház, Bécs (1905) Wunibald Deininger: Kereskedelmi Akadémia, Bécs (1910–1911) Jaroslav Kovár: Smelka-ház, Olmütz (1908) Vágó József és Vágó László: Városligeti Színház, Budapest, Dózsa György út – 1952-ben elbontásra került (1909) Vágó József és Vágó László: Árkád-bazár, Budapest, Dohány u. 22.Bede, i. m., 53. o.Lambrichs, i. m., 67. o. (1909) Führer Miklós: Otthon Szálló, Nyíregyháza, Hősök tere 7.Bede, i. m., 198. o. (1909–1910) Vágó József és Vágó László: Darvas–La Roche-ház, Nagyvárad, Iosif Vulcan 11.Bede, i. m., 275. o.Lambrichs, i. m., 67. és 73. o. (1910) Jónás Dávid és Jónás Zsigmond: Szénásy és Bárczay áruház, Budapest, Szervita térHutvágner, i. m. (1910) Lechner Ödön: Vermes Gyula háza, Budapest, Irányi u. 15.Bede, i. m., 26. o. (1910–1912) Vágó József és Vágó László: Schiffer-villa, Budapest, Munkácsy Mihály u. 19/b. (1910 k.) Vágó József: Alföldi Takarékpénztár, Debrecen, Piac u. (elbontották)Lambrichs, i. m., 67. és 72. o.https://www.darabanth.com/hu/gyorsarveres/367/kategoriak~Kepeslapok/Magyarorszag~1000005/1931-Debrecen-Alfoldi-Takarekpenztar-szekhaza-csipke-aruhaz-Skrek-Lipot-Kroh-Kubinyi-~II2130752 tervben maradt épületek: (1908) Vágó József: Kereskedelmi Utazók Egyesületi Székháza, BudapestLambrichs, i. m., 69. o. (1908) Vágó József: Építőmunkások Szövetsége Székháza (1908) Vágó József: Darvas-La Roche-ház első terve, NagyváradLambrichs, i. m., 72. o. (1911) Vágó József: Karpfenstein utcai iskola, Budapesthttps://repozitorium.omikk.bme.hu/items/7490f412-fe5b-4818-959d-97ffb82e1159
A Vágó-testvérek az Árkád-bazárnál kerámialapokat használtak burkolatként, a fúgák metszéspontjában mázas kerámiagombokat helyeztek el, szegecs-utánzatként.Moravánszky, i. m., 118. o. A Vágók Schiffer-villájuk esetében is alkalmaztak márványlapokat épületkülső díszítésként, itt azonban már a gombok, szegecsek is elmaradtak.Bede, i. m., 68. o.További képek: Schiffer-villa (Budapest, Munkácsy Mihály utca 19/b) (gyujtemeny.imm.hu) Führer Miklós stilizált virágokkal díszítette a csempéket.
Mint fentebb látható, a bécsi szecessziótól eltérő utakat járó Lechner Ödön is alkalmazta ezt a fajta díszítést egy épülete esetében (Vermes-ház). Az épületén lévő műkőlapok tartósságát bizonyítja, hogy bár 100 éve nem került sor a cseréjükre, ennek ellenére jó állapotúaknak mondhatók.
Képtár
Jegyzetek
Források
Hutvágner Zsófia: Jónás Dávid és Jónás Zsigmond műépítészek (szecessziosmagazin.com) Moravánszky Ákos: Építészet az Osztrák–Magyar Monarchiában 1867–1918, Corvina Kiadó, Budapest, 1988, Lambrichs, Anne: Vágó József, Holnap Kiadó, Budapest, 2010 (2., javított kiadás, Az Építészet Mesterei-sorozat)
Egyéb irodalom Bakonyi Tibor – Kubinszky Mihály: Lechner Ödön, Corvina Könyvkiadó, Budapest, 1981, Kubinszky Mihály: Otto Wagner, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988, (Architektúra-sorozat) Merényi György: Az Artaria Kiadó házának formai elemei magyarországi épületeken In: Max Fabiani a Monarchia építőművésze és a szecesszió (szecessziosmagazin.com)
Kategória:Építészet