Lükopoliszi Szent János, más nevein Remete János, Egyiptomi János vagy Lycopolis János (305 körül "St. John of Egypt", Faith ND – 394); a Nitriai-sivatag egyik remetéje volt, az ún. „sivatagi atyák” egyike. Huszonöt éves korában feladta a világi életét, hogy a sivatagban imával keresse Istent.
Az életéről a két fő forrás a 4. század végi Ægypto-i Historia monachorum, továbbá az 5. század eleji Historia Lausiaca (Lausiaca története), ahol a 35. fejezet tárgyalja.
Élete Egyiptomban született. A szülei szegények voltak, ő pedig ácsnak tanult. 25 évesen a világtól visszavonult ember lett, és egy idős remete irányítása alatt kezdett élni.Holtzclaw, R. Fulton. (1980). The Saints Go Marching in: A One Volume Hagiography of Africans, Or Descendants of Africans, who Have Been Canonized by the Church, Including Three of the Early Popes. Keeble Press. p. 80 Egy évtizedet töltött vele, aki útmutatást adott és tanította őt. Amikor a remete meghalt, a következő öt évet utazással és kolostorok látogatásával töltötte.
Alban Butler hagiográfus szerint kezdetben olyan abszurdnak tűnő cselekedeteket végzett, mint például a sziklák egyik helyről a másikra görgetése és az elhalt fák megművelése. Végül egy szikla tetejére húzódott, ahol került minden emberi érintkezést. Ott három kis üreget vágott a sziklafalba: egyet az alváshoz, egyet a munkához és egyet az imádkozáshoz. Aztán befalazta magát, csak egy kis rést hagyott meg. Ezen a résen keresztül kommunikált azokkal az emberekkel, akik ritkán hoztak neki élelmet és vizet.
Hetente öt napot egyedül töltött; ilyenkor gyakran Istenhez imádkozott, míg heti két nap olyan emberekkel beszélgetett, akik lelki támaszt kerestek vagy tanácsért jöttek hozzá. Gyakran tömegek gyűltek össze ezen a két napon, hogy hallják a prédikációját. Más aszkéták és remeték példaként és apaként tekintettek rá, és sokan keresték a bölcsességért, köztük a császár is.
Ő maga többnyire napnyugtáig nem evett, és a feljegyzések szerint ötven évig csak szárított gyümölcsökön és zöldségekből álló étrenden élt.Bangley, Bernard. (2005). Butler's Lives of the Saints: Concise, Modernized Edition. Paraclete Press. p. 67. A kenyeret elutasította és főtt ételt szinte soha nem evett. Élete végéig így élt."St. John of Egypt", Faith ND
Azt tartották róla, hogy a prófétálás isteni ajándékával rendelkezik; részleteket tudott olyan emberek életéből, akikkel soha nem találkozott. Nagy Theodosius császárnak például megjósolta a győzelmeit, míg élete megírójának, Palladiosz szerzetesnek pedig a püspöki rangot.
A közel korabeli Szent Ágoston azt írta róla, hogy ördögök kísértették, és csodás gyógyításokat végzett. Ágoston szerint egy nőt is meggyógyított a vakságából. Theodosius császárról szóló jóslásait ő is említi.De Civitate Dei, V, 26
Tisztelete Ünnepe a nyugati egyházakban március 27-e, az ortodox kereszténységben június 12-e.
Jegyzetek
Irodalom
Alban Butler . (1955). A szentek élete . Rock Island, Illinois. Richard Challoner . (1841). A keleti sivatagok legkiválóbb szentjeinek élete . New York.
Kategória:Remeték Kategória:4. századi személyek