Erskine Preston Caldwell amerikai regény- és novellaíró.Obituary The New York Times, April 13, 1987.Obituary Variety, April 15, 1987. A szegénységről, a rasszizmusról és a szociális problémákról szülőhazájában, az Egyesült Államokban írt írásai, például a Tobacco Road (1932) és a God's Little Acre (1933) című regényei kivívták a kritikusok elismerését.
A Tobacco Road és a God's Little Acre összesen 10 millió, illetve 14 millió példányos eladásával minden idők legkelendőbb amerikai regényei közé tartozik, az előbbit pedig egy 1933-as színművé alakították át, ami azóta is meghaladta a Broadway rekordot az egymást követő előadások terén.
Korai évek Caldwell 1903. december 17-én született White Oak kisvárosában, Coweta megyében, Georgia államban. Ő volt az egyetlen gyermeke Ira Sylvester Caldwell református presbiteriánus egyházi lelkésznek és feleségének, Caroline Preston (született: Bell) Caldwell iskolai tanárnőnek. Caldwell tiszteletes szolgálata megkövetelte, hogy a család gyakran költözzön olyan helyekre, mint Florida, Virginia, Tennessee, Dél-Karolina és Észak-Karolina. Amikor 15 éves volt, családja a Georgia állambeli Wrensben telepedett le. Édesanyja, Caroline Virginiából származott. Felmenői közé tartozott az angol nemesség, amely nagy földadományokkal rendelkezett Virginia keleti részén. Angol ősei és skót-ír ősei egyaránt harcoltak az amerikai forradalomban. Ira Caldwell ősei skót-írek voltak, és a forradalom előtt is Amerikában éltek, és harcoltak benne.The People's Writer: Erskine Caldwell and the South By Wayne Mixon pages 5–6
Caldwell anyja, egykori tanárnő, otthon tanította fiát. Caldwell 14 éves volt, amikor először járt iskolába.
Caldwell járt, de nem végzett az Erskine College-ban, egy presbiteriánus iskolában a közeli Dél-Karolinában.
Karrier Abbahagyta az Erskine College-beli tanulmányait, hogy aláírjon egy Közép-Amerikába fegyvereket szállító hajó fedélzetén. Caldwell a Konföderáció Egyesült LeányaitólA United Daughters of the Confederacy egy amerikai neo-konföderációs örökletes egyesület a konföderációs polgárháborús katonák női leszármazottai számára, akik részt vesznek ezen ősök emlékének ápolásában. kapott ösztöndíjjal lépett be a Virginiai Egyetemre, de csak egy évre iratkozott be. Caldwell ezután futballista volt, testőrként dolgozott, és "rossz" ingatlanokat adott el.
Újabb két főiskolai beiratkozás után Caldwell az Atlanta Journalhoz ment, 1925-ben, egy év után otthagyta, majd Maine-be költözött, öt évig maradt, és elkészített egy történetet, amely elnyerte a Yale Review-díjat fikcióért, és két regényt a georgiai szegényekről.
Első publikált művei a The Bastard (1929) és a Poor Fool (1930) voltak, de a leghíresebb művek a Tobacco Road (1932) és a God's Little Acre (1933) című regényei. Első könyvét, a The Bastard-t betiltották, és másolatait lefoglalták a hatóságok. A God's Little Acre megjelenésével a New York-i Társaság a Bűn Elnyomásáért jogi lépéseket kezdeményezett ellene, a The Bastard miatt. Caldwellt letartóztatták egy könyvdedikáláskor, de a bíróságon felmentették.
1941-ben Caldwell a Szovjetunióból tudósított a Life magazinnak, a CBS rádiónak és a PM újságnak. Körülbelül öt évig írt filmforgatókönyveket. Cikkeket írt Mexikóból és Csehszlovákiából az Észak-Amerikai Újságszövetség (North American Newspaper Alliance) számára.
Magánélete Az 1930-as évekig Caldwell és első felesége, Helen könyvesboltot vezettek Maine-ben. Válásukat követően Caldwell feleségül vette Margaret Bourke-WhiteMargaret Bourke-White (1904. június 14. – 1971. augusztus 27.) amerikai fotós és dokumentumfilmes. fotóst, és három fotódokumentumfilmben dolgozott vele: You Have Seen Their Faces (1937), North of the Danube (1939) és Say, Is This The USA (1941).Erskine Caldwell, Margaret Bourke-White, and the Popular Front: Photojournalism in Russia By Jay E. Caldwell pages xi and 268 A második világháború alatt Caldwell vízumot kapott a Szovjetuniótól, amely lehetővé tette számára, hogy Ukrajnába utazzon, és külföldi tudósítóként dolgozzon, dokumentálva az ottani háborús erőfeszítéseket.Erskine Caldwell, Margaret Bourke-White, and the Popular Front: Photojournalism in Russia By Jay E. Caldwell pages 15-21
Miután visszatért a második világháborúból, Caldwell Connecticutban, majd Arizonában telepedett le harmadik feleségével, June Johnsonnal (J.C. Martin). 1957-ben Caldwell feleségül vette Virginia Moffett Fletcher Caldwell Hibbs-t, aki illusztrációkat készített egy közelmúltbeli könyvéhez, a San Francisco-i Twin Peaks-be költözött, később pedig az arizonai Paradise Valley-be költözött 1977-ben. A San Francisco Bay Area-i lakhelyéről egyszer ezt mondta: "San Francisco-n kívül élek. Ez nem pontosan az Egyesült Államok." Élete utolsó húsz évében az volt a rutinja, hogy évről évre hat hónapig járja a világot, vigyen magával füzeteket, amelyekbe feljegyezheti az ötleteit. E jegyzetfüzetek közül sokat nem adtak ki, de megtekinthetők egy neki szentelt múzeumban a georgiai Moreland város főterén, ahová az otthonát, ahol született, áthelyezték és az emlékének szentelték.
Caldwell, aki erősen dohányzott, emfizéma és tüdőrák szövődményei miatt halt meg 1987. április 11-én az arizonai Paradise Valleyben. Az Oregon állambeli Ashland Scenic Hills Memorial Parkban temették el. Bár soha nem élt ott, mostohafia és negyedik felesége, Virginia Moffett Fletcher Caldwell Hibbs"He loved the South but painted its evils in words", nytimes.com, December 17, 2003.Profile , times-herald.com; accessed June 28, 2015. igen, és azt kívánta, hogy a családja közelében temessék el. Virginia 2017 decemberében halt meg, 98 évesen.
Caldwell unokája, Adam Hunter Caldwell az Academy of Art University képzőművészeti oktatója.
Politika Politikai szimpátiája a munkásosztállyal volt, gazdálkodókkal és közmunkásokkal szerzett tapasztalatait felhasználva életüket és küzdelmeiket bemutató történeteket írt. Életének későbbi szakaszában nyilvános szemináriumokat tartott a déli bérlő-részestermesztőkA részarányos termesztés a mezőgazdasági földterületekre vonatkozó jogi konstrukció, amelyben a földtulajdonos engedélyezi a bérlőnek, hogy a földet a földterületen megtermelt termény egy részének fejében használja. tipikus körülményeiről.
A kormányból való kiábrándultság arra késztette Caldwellt, hogy megírjon egy 1933-ban megjelent "Sylvia" című novellát. Ebben a történetben egy újságírónőt egy titkos bíróság előtt kémkedés vádjával bíróság elé állítják, majd egy osztag kivégzi.
Művei Caldwell 25 regényt, 150 novellát, tizenkét szépirodalmi gyűjteményt, két önéletrajzot és két fiatal olvasóknak szóló könyvet írt. Szerkesztette a befolyásos American Folkways sorozatot is, amely egy 28 kötetes könyvsorozat az Egyesült Államok különböző régióiról.Firsts Magazine, v.8, n.5 (May 1988).
Magyarul Tobacco Road – Dohányföldek – Nova Irodalmi Intézet, Budapest, 1948 · Fordította: Bányász György Embervadászat – Athenaeum, Budapest, 1949 · Fordította: Bányász György Júliusi forró napok. Regény; ford., bev. Sulhóf József; Testvériség-Egység, Újvidék, 1952 Könyörgés a kelő naphoz. Novellák (Kneel to the rising Sun; Stories) – Európa, Budapest, 1960 · Fordította: Vámosi Pál Isten földecskéje (God’s Little Acre) – Európa, Budapest, 1974 · · Fordította: Ruttkay Kálmán · Illusztrálta: Kass János · (Századunk mesterei sorozat) Tobacco Road – A semmi közepén – Cartaphilus, Budapest, 2007 · · Fordította: ifj. Kőrös László
Elismerés 1984 decemberében Caldwellt beiktatták az Amerikai Művészeti és Irodalmi Akadémiára.
Jegyzetek
Fordítás
Irodalom Günter Golle: Sprache und Stil bei Erskine Caldwell. Jena 1961. Scott MacDonald (Hrsg.): Critical Essays on Erskine Caldwell, 1981. Sylvia Jenkins Cook: Erskine Caldwell and the Fiction of Poverty: The Flesh and the Spirit. Louisiana State University Press: Baton Rouge 1991. Harvey L. Klevar: Erskine Caldwell: A Biography. University of Tennessee Press: Knoxville 1993. Chris Vials: Whose Dixie? Erskine Caldwell's Challenge to Gone with the Wind and Dialectical Realism. In: Criticism 48:1, 2006.
További információk Erskine Caldwell az Encyclopædia Britannica-ban
Kategória:1903-ban született személyek Kategória:1987-ben elhunyt személyek Kategória:Amerikai írók Kategória:20. századi költők, írók