Flavius Magnus Maximus (Hispania, 335/340 körül – Aquileia, 388. augusztus 28.) trónbitorló (usurpator) vagy a Nyugatrómai Birodalom (vitatott) társcsászára volt 383 vagy 384 és 388 között.
Légiói Britanniában császárrá kiáltották ki és a lutèce-i csatában (383) sikerült legyőznie Gratianust, majd Trierből kormányozta Britanniát, Galliát és Hispániát. Gratianus testvére, II. Valentinianus azonban megtartotta Itáliát, Pannóniát, Hispaniát és Africát.
386 vagy 387-ben Valentinianus ellen vonult, aki keletre menekült, és akinek nevében I. Theodosius közbelépett. A 388-as Savus menti csatában vereséget szenvedett Theodosiustól. Theodosius ezután Maximus uralkodását törvényellenes trónbitorlásnak nyilvánította.
388. évi halála egyes történészek véleménye szerint a közvetlen birodalmi jelenlét végét jelentette Észak-Galliában és Britanniában."The New Cambridge Medieval History: c. 500–c. 700" by Paul Fouracre, Rosamond McKitterick, p. 48
Jegyzetek
Irodalom David Leedham: Born for the good of the state. Emperor Flavius Magnus Maximus, Wales, and the later Roman Empire, 367–411 (= The Bitter Sea Book. 3. kötet). Penrhyn Books, Chester 2010, John Matthews: Macsen, Maximus, Constantine. In: John Matthews: Roman Perspectives. Studies in the social, political and cultural history of the First to Fifth Centuries. Classical Press of Wales, Swansea 2010, , 361 ff. o.
Kategória:Valentinianus-dinasztia Kategória:Trónbitorlók Kategória:Consulok a 4. században Kategória:A 330-as években született személyek Kategória:388-ban elhunyt személyek