A Weiss Manfréd Első Magyar Konzerv- és Ércárugyár egy mára már megszűnt és elbontott élelmiszeripari nagyüzem volt Budapest IX. kerületében.

Története Európában a 19. század végén lendült fel a konzervgyártás. Ennek keretében indult fejlődésnek a magyarországi konzervipar. A zsidó Weiss-család tagjai (Weiss Berthold és Weiss Manfréd) nyereséget láttak a konzervgyártásba való bekapcsolódásban, és a Lövölde tér 3. szám alatt nyitotta kisebb üzemet.Budapest lexikon, i. m. 1882-benEzt a dátumot erősíti, hogy az 1878-as részletes Budapest térkép még nem tünteti fel, az 1882-es viszont már igen („Hús conserv gyár” néven). (más források szerint 1883-ban)Edvi Illés, i. m., 589. o. létrehozták első üzemüket a Budapest IX. kerületi Máriássy utcában. A szabálytalan háromszög alakú telek északnyugati oldalát a Máriássy utca határolta, északkeleti részén a Gubacsi út, déli oldalán az Összekötő vasúti hídra vezető nagyvasút töltése helyezkedett el. A gyár szomszédságában, a Máriássy utca túloldalán feküdt az 1872-ben felépült Budapesti Marhaközvágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalat,Bontják az egykori Közvágóhidat – Galériával. Epiteszforum.hu. 2019. okt. 8. míg a Gubacsi út túlsó oldalára épült jóval később, 1927-ben a Borjúvásárcsarnok.https://epiteszforum.hu/borjuvasarcsarnok-uj-borben

1886-ban az üzemben 50—60 munkás dolgozott, az őszi és téli időszakban ez a szám 200—300 főre is emelkedett.Kardos, i. m. 1895 körül a gyár már 300-400 munkást foglalkoztatott, gépeit egy 40 lóerős gőzgép hajtotta. Ebben az időben mindenféle húskonzerv volt a fő terméke.

Nem közismert, hogy ez a gyár korábbi volt, mint a híres Weiss Manfréd Acél- és Fémművek, a későbbi Csepel Művek (1895). A Csepeli gyár létrejöttekor sem szűnt meg a Máriássy utcai üzem, hanem tovább fejlődött. Termékei között (elsősorban a hadsereg által megvásárolt) főtt- és sült hús-, borjú pörkölt-, hétféle leveskivonat-, gyümölcs- és zöldségkonzerv, vegyesíz lekvárok, gyümölcsszörpök, később festékes- és cipőkrémes dobozok foglaltak helyet. Az első világháború idején az Osztrák–Magyar Monarchia katonáit jelentős részben a Konzerv- és Ércárugyár húskonzervjeivel látták el.

Az első világháború után egy időre a termelés visszaesett, de később a gyár ismét fejlődésnek indult. Ennek folyománya volt, hogy raktározási célra bérbe vették a közeli „Flóra” Szappangyár (Soroksári út 33.) üzemi épületeit. Bővült a termékválaszték: szárított zöldségekből készült „Julienne”-kocka, katonai kávé, marhasertéspörkölt, fekete lemezből készült kézi permetezők, olajos kannák, a gyár saját nyomdájában litográfusok által tervezett „Sougát” dobozok jelentek meg a kínálatban. 1938 és 1940 között tésztagyártó egységeket helyeztek üzembe. Az 1930-as években a gyár európai színvonalúnak volt mondható, jelentős külkereskedelemmel is rendelkezett (Anglia, Németország, Amerika). A második világháború időszakától az üzem dolgozóinak nagy részét nők tették ki. 1950-től a konzervgyár helyén „Fémművek” alakult, a konzerv termelési profilja a Maglódi úti – időközben a Máriássy utcai gyárral összevont – Globus Konzervgyárba került át. (Ekkor hozták létre az összes telephelyekből a Budapesti Konzervgyárat.) A Máriássy utcai üzemet viszont a Mátravidéki Fémműhöz és a Siroki Lőszergyárhoz csatolták.https://futballtortenet.blog.hu/2025/10/31/weiss_manfred_es_wesselenyi_miklos_a_wm_kase_tortenete

1940-ben a Máriássy utca felhasználásával villamosvonal települt a gyár mellé, az 1990-es évekig fenn is maradt. A villamosvonal tulajdonképpen egy nagy méretű hurokvágány volt, amely a Gubacsi úti hálózatból indult ki, és a Máriássy utca, majd a Soroksári út érintésével kapcsolódott a (mára már elbontott) Vágóhíd kocsiszínbe, amelynek viszont szintén volt kapcsolata a Gubacsi út felé.Vágóhíd kocsiszín és UV műhely (villamosok.hu)

Az 1950-es években elcsatolták a gyár két telephelyét, ezek ekkor önálló üzemek lettek:https://adt.arcanum.com/hu/view/Konzervujsag_1999/?query=Budapesti+Gy%C3%BCm%C3%B6lcs-+%C3%A9s+F%C5%91zel%C3%A9k+Konzervgy%C3%A1r&pg=62&layout=s Budapesti Gyümölcs- és Főzelék Konzervgyár (Budapest, Földváry u. 4.) Savanyúság és Hal Konzervgyár (későbbi nevén Duna Konzervgyár, Budapest, Gém u. 4.)

Az üzem épületét 1962-től a Mátravidéki Fémmű helyett az újpesti Vákuumtechnikai Gépgyár kapta meg.https://villamosok.hu/balazs/teher/ipvgk/vacuum/index.html

A gyárat az 1993-ban elkezdett Lágymányosi híd (ma: Rákóczi híd) és a hozzá kapcsolódó pesti úthálózat építése során bontották el. Helyén napjainkban autóparkoló és a híd feljárója osztozik.

bélyegkép|200px|A gyár és környezete egy 1896-os Budapest-térkép részletén bélyegkép|200px|Weiss Manfréd Konzervgyár fejléces papír (1940-es évek)

Archív felvételek a gyárról

Máriássy u. (hampage.hu) Máriássy u. (hampage.hu) Máriássy u. (hampage.hu) Máriássy u. (hampage.hu) Máriássy u. (hampage.hu) Máriássy u. (hampage.hu) Máriássy u. (hampage.hu) Máriássy u. (villamosok.hu) Gubacsi út (villamosok.hu) a gyár alaprajza (térképvázlat az 1960-as évekből, villamosok.hu) légifelvétel (1990-es évek, villamosok.hu) légifelvétel (1990-es évek, villamosok.hu)

Jegyzetek

Források Kardos Ernő: A Máriássy utcai konzervgyár története In: Konzerv- és Paprikaipar, 1979. 3. sz. A Közvágóhíd és környéke I. A kocsiszín: Máriássy utca, Soroksári út, Gubacsi út, Markusovszky (Fék) utca és lejtő, Mester utca, Könyves Kálmán körút (hampage.hu) A Közvágóhíd és környéke II.: A kocsiszín, Máriássy utca, Soroksári út, Gubacsi út, Markusovszky (Fék) utca és lejtő, Mester utca, Könyves Kálmán körút (hampage.hu) A Közvágóhíd és környéke III. A kocsiszín, Máriássy utca, Soroksári út, Gubacsi út, Markusovszky (Fék) utca és lejtő, Mester utca, Könyves Kálmán körút (hampage.hu)

További irodalom Weisz Manfréd első magyar conservgyár- és ércárugyár tisztviselői- és művezetői nyugdíjintézetének szabályzata, Budapest, 1910.

Kapcsolódó szócikkek Budapest elpusztult nevezetes épületeinek listája Budapesti gyárak listája

Kategória:Budapest IX. kerülete Kategória:Eklektikus építészet Kategória:Budapest 19. századi építményei Kategória:Budapest lebontott építményei Kategória:1882-ben alapított cégek