bélyegkép|400px|A Csepel Művek egyik gyárépülete

Az alábbi oldal a Budapesti gyárépítészet történetét dolgozza fel.

Bevezetés Budapest területén a 18. századtól napjainkig számtalan nagyüzem épült fel. Valamennyi bemutatására a szócikk keretében nincs lehetőség,

A gyárépítészet párhuzamosan fejlődött az építészet többi ágával, az egyéb köz- és magánépületeknél jelentkező stílusok (barokk, klasszicizmus, romantika, historizmus, szecesszió, premodern, modern stb.) használata figyelhető meg a gyárak esetében is. Ennek analógiájára a gyárakat építő építészek is általában egy-egy korszak neves építészei voltak, akik számos más épületet létrehozásban is közreműködtek.

Kiemelendő, hogy a témakör viszonylag kevéssé számít kutatottnak, ezért számos nagyipari létesítmény tervezője nem ismert.

Kezdetek Budapest, pontosabban 1873-as egyesítése előtti elővárosai (Óbuda, Buda, Pest) a nagyipar fejlődése a 18. század végén indult meg. A legkorábbi nagyipari vállalatnak talán az óbudai Filatórium (Selyemfonó, 1781) és az Deglomeratórium (Selyemgombolyító, 1786) tekinthető. Mindkét üzem textilfeldolgozással foglalkozott, tervezőik valószínűleg a gyárakat létrehozó Mazzocato és Facchini olasz iparosok voltak. A Selyemfonó hatalmas, dísztelen épület volt, a Selyemgombolyító klasszicizáló későbarokk (copf) stílusban épült fel.http://egykor.hu/budapest-iii--kerulet/selyemgombolyito-es-selyemfono-filatorium/3274 A Selyemfonó épülete ma már nem áll.

Ugyanebben az időszakban (1784) kis kékfestő üzemet alapított Goldberger Ferenc. Ez többször hozzáépítések során a 19. században hatalmas textilüzemmé fejlődött Goldberger Textilgyár néven. Az egyes épületek tervezői nem ismertek.

19. század első fele A század elején még fejletlen volt a gyárépítészet. Ebben az időszakban a klasszicizmus volt az építészet nyelve. A gyárépületek között példa rá a Tüköry-féle Serfőzde (1811/1819), a Valero selyemgyár (Hild József, 1839–1841).

19. század második fele A 19. század második fele a nagy magyarországi gyáralapítások időszaka.

Az 1850-es években az egyszerű, romantikus stílusban emelt Józsefvárosi Gázgyár nyitja meg az újabb üzemek sorát (Pollack Ágoston, 1856).

Az ipari építészet évtizedeken át kedvelt tipikus stílusa volt az 1860-as évektől megjelenő, és az 1920-as évekig létező ipari eklektika (ipari historizmus, nyerstégla romantika). Jellemzői a szegmensívű ablakok, a nyers téglagburkolat, a minimális díszítettség. Budapesten nagy számú gyárépület épült ilyen stílusban. Példák: Schlick-féle Vasöntöde és Gépgyár Rt. (1860), Egyedi Lajos Szeszgyára (1862), Gschwindt-féle Szesz-Élesztő-Likőr és Rumgyár (1868), Vulkán Gépgyár és Vasöntöde Rt. (1872), Haggenmacher Sörgyárak Rt. (1873), Ganz Villamossági Művek (1878), Weiss Manfréd Első Magyar Konzerv- és Ércárugyár (1882), Első Magyar Gazdasági Gépgyár (1883), Mauthner-féle bőrgyár (1887), Magyar Általános Kénsav-, Műtrágya- és Vegyipari Rt. (1890), Láng Gépgyár (Alpár Ignác, 1890–1891), Magyar Kerámia Gyár Rt. (1891), Zwack Unicum gyár (1892), a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek régi épületei (1892), Óbudai Dohánygyár (valószínűleg Zobel Lajos, 1893), Budapesti Sertésközvágóhíd (Mihályik István, 1897–1902, elbontva), Anker-Művek (1906), Dozzi József Szalámigyár Rt. (Hajós Alfréd, 1908–1910), Községi Kenyérgyár (1909), Újpesti Erőmű (1910), Magyar Automobilgyár Rt. (1911), Csillaghegyi Palagyár (1912), Budapesti Harisnyagyár (1923), Állami Pénzverde (Szörényi-Reischl Gusztáv, 1925–1926).

Egyszerű, dísztelen, romantikus stílusban épültek fel az 1850-es évektől Budapest nagy gőzmalmai, így pl. a Lujza Gőzmalom (1853–1854, elbontva), a Pannónia-malom (1862, elbontva), a Victoria-malom (1866, elbontva), a Concordia Malom (Wechselman Ignác, 1866), a Pesti Hengermalom (1867, elbontva), a Pesti Molnárok és Sütők Rt. gőzmalma (1868, elbontva), az Unió-malom (1868, elbontva), az Erzsébet-malom (1869, elbontva), a Gizella-malom (Bachmann Károly, 1880), a Hungária-malom (1893).

Épültek gyárak a historizmus–eklektika más, díszesebb formáiban is. A német birodalmi építészet felhasználásra példa a Budapesti Marhaközvágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalat nagy kiterjedésű épületegyüttese, tervezője Julius Hennicke osztrák építész volt (1872). Téglaburkolatot kapott gazdag díszítéssel a Budapesti Elektromos Művek székháza (Pucher József, Nay Rezső Rudolf, Strausz Ödön, 1893–1900). Várszerűre építették a Csavaripari Vállalat (1891) kapuépítményét, és az Elevátor-házat (Ulrich Keresztély, 1883, elbontva) is.

20. század eleje

Jelentős szecessziós ipari emlék az Újpesti Vágóhíd (Böhm Henrik és Hegedűs Ármin, 1908–1911), de egyszerűbb szecessziós jellemzők figyelhetők meg a Révész utcai Erőmű (1908), az Óbudai Gázgyár (Albert Weiss, 1913), a Pamuttextilművek Bocskai úti gyára (1910–1911), a Lenfonó és Szövőipari Vállalat (1910-es évek) és az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. (Exler Jenő, 1900–1902) épületein is.

Ipari szecessziós stílusban tervezte meg 1900 körül Fellner Sándor a Podvinecz és Heisler-gépgyárat (Váci út 141-143.) Az épületet a 2000-es években elbontották.Gottdank: A magyar zsidó építőművészek öröksége, i. m., 38. o. Fellner műve a Lágymányosi Dohánygyár szecessziós épülete is (1909–1911, Budafoki út 59-63.), amely napjainkban Budapest Főváros Kormányhivatala Földhivatali Főosztálya és egyéb irodáknak ad helyet.Dohány Múzeum – Budapest-Lágymányosi Dohánygyár, képek a dohánygyárról, (Hozzáférés: 2017. december 5.)https://budapestcity.org/muemlekek/11/Lagymanyosi-dohanygyar/index.html

1913-ban Gaál Bertalan Kőbányán Fővárosi Serfőző Rt.-nek készített hatalmas, vöröstéglás gyárépületet. Ez vált később a legendás Globus Konzervgyárrá.Gottdank: A magyar zsidó építőművészek öröksége, i. m., 54. o.

Az erdélyi népies stílus nem hatott kiemelkedő módon a fővárosi gyárépítészetre. Mindössze az Óbudai Gázgyárhoz épült Gázgyári lakótelep munkás- (Almási Balogh Loránd) és tisztviselőházainál (Reichl Kálmán) figyelhető meg a használata (1912–1913).https://pestbuda.hu/cikk/20191216_elter_balazs_kulonos_seta_obudan_a_gazgyari_lakotelep

Premodern, illetve art déco stílusban épült fel Reichl Kálmán, majd halála után Borbiró Virgil tervei szerint a Kelenföldi Erőmű (1913–1933).https://welovebudapest.com/cikk/2017/11/16/a-budapesti-art-deco-legszebb-epuleteben-jartunk-a-kelenfoldi-eromu Gut Árpád és Gergely Jenő Fegyver- és Gázkészülékgyárat tervezett a Soroksári úton (1913–1915).https://budapest.hu/Documents/BP_VE_I.18%20M%20web.pdf Valószínűleg a premodern építészethez sorolható Neuschloss Kornél Székesfővárosi Gázművek, Lipótvárosi Gáztartó Állomástelep Központi Műhely- és Raktárépülete (ma: Riverloft Apartmanház, 1914, Révész u. 27-31.).

A korszak dísztelen, nagy méretű ipari épülete a Budai Hengermalom (1911), a Nagytétényi Sertéshizlalda (1914), és a az Első Budapesti Gőzmalom Részvénytársaság gőzmalma (1915).

Neoeklektikus ipari épületek A két világháború közötti időszakban kezdetben a hivatalos építészet visszatért a korábbi eklektikához, ezért indokolt neoeklektikus (újeklektikus) építészetről beszélni. Néhány ipari épület is ilyen stílusban épült fel, így: Borjúvásárcsarnok (Riva József, 1927), MAHART Gabonatárház (Hültl Dezső, 1928).

A modern gyárépítészet A modern, dísztelen gyárépületek az első világháborút (1914–1918) követő időszakban kezdtek megjelenni a neoeklektikus épületekkel párhuzamosan. Ilyennek tekinthető az Újpesti Cérnagyár (1923), a Goldberger Textilművek Kelenföldi Gyára (1923), Budafoki Papírgyár (Első Cartonlemezgyár Rt., 1923), a Csepeli Papírgyár (1923), a Hungária Papírgyár (1927), a Budapesti Sertésvágóhíd új nagy csarnoka (Münnich Aladár, 1930–1932), a Nagyvásártelep csarnoka (Münnich Aladár, 1930–1932), Híradástechnikai Gépgyár (1939). Valamikor az 1930-as években épültek az Első Magyar Gyapjúmosó és Finomposztógyár Rt. dísztelen épületei is.Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861–1945, 134. o.

1939–1940-ben épült fel a Danubius Fegyver- és Lőszergyár Rt. üzemépülete (Thomas Antal, Kövér Lajos u. 21-25.)Bolla Zoltán: A magyar art deco építészet, I. kötet, Ariton Kft., Budapest, 2022, , 245. o.

Neves magyar és magyarországi gyárépítészek Az alábbi építészek – mint a szócikk eleje is utal rá – a polgári építészetben ugyancsak működtek, a gyárépítészek munkásságuknak csak egy részét képezte.

ÉpítészÉltIsmert ipari épület Alpár Ignác1855–1928 Láng Gépgyár Bachmann Károly1845–1924Gizella-malom, Vulkán Gépgyár (vagy Pucher József műve) Böhm Henrik és Hegedűs Ármin1867–1936, 1869–1945 Újpesti Vágóhíd, Dreher Sörgyár Czigler Győző1850–1905 a polgári és királyi serfőzők telepei Kőbányán (ma: Dreher Sörgyárak Zrt.) Exler Jenő1873–1945Egyesült Izzó Fellner Sándor1857–1945Rico kötszergyár, Kelenföldi Dohánygyár Gaál Bertalan1860–1915Globus Konzervgyár Hajós Alfréd1878–1955Dozzi Szalámigyár Hennicke, Julius1832–1892Budapesti Marhaközvágóhíd Hild József1789–1867Valero Selyemgyár Hubert József1846–1916Budapesti Általános Villamossági Rt. gyárépületkomplexum neoklasszicista része Hültl Dezső1870–1945MAHART Gabonatárház Knabe Ignác1824–1887 Marczibányi téri Téglagyár Mihályik István1864–1937Budapesti Sertésközvágóhíd Münnich Aladár1890–1975Sertésvágóhíd nagy csarnok, Nagyvásártelep Nay Rezső Rudolf és Strausz Ödön1853–1907, 1858–1920Magyar Műhely- és Raktártelep Rt. (ma: a Budapesti Elektromos Művek székháza) Neuschloss Kornél1864–1935Székesfővárosi Gázművek, Lipótvárosi Gáztartó Állomástelep Központi Műhely- és Raktárépülete Pollack Ágoston1810–1874Józsefvárosi Gázgyár Pucher József1836–1904Pesti Erzsébet Gőzmalom Rt. telep (benne a gőzmalommal), Ferencvárosi Gázgyárak (Kéler Napóleonnal), Budapesti Általános Villamossági Rt. gáztartály és raktártelep, Vulkán Gépgyár (vagy Bachmann Károly műve) Ray Rezső Vilmos1876–1938Újlipótvárosi Magyar Dohánykereskedelmi Rt. dohánykiviteli raktár épülete, Törley Pezsgőmanufaktúra Reichl Kálmán és Borbiró Virgil1879–1926Kelenföldi Hőerőmű, Sertésvágóhíd fedett rakodói Riva József1864–1938Borjúvásárcsarnok Szörényi-Reischl Gusztáv1881–1956Állami Pénzverde Thomas Antal1889–1967Danubius Fegyver- és Lőszergyár Rt. Ulrich Keresztély1836–1909Elevátor-ház Wechselman Ignác1828–1903Első Magyar Gépgyár Rt. telephelye, Unió Gőzmalom Rt. telep (beleértve a malmot is), Parkettagyár és gőzfűrésztelep Weiss, Albert?–1913 Óbudai Gázgyár Zobel Lajos1854–1926 Óbudai Dohánygyár

Jegyzetek

Egyéb irodalom

Kiss László – Kiszely Gyula – Vajda Pál: Magyarország ipari műemlékei, Országos Műszaki Múzeum, Budapest, 1981, Holló Szilvia Andrea: A fővárosi "művek", Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala, Budapest, 2010, Kiss Katalin: Ipari műemlékek, Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala, Budapest, 1993, Gera Mihály: Ipari táj, Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala, Budapest, 1998, Szlávik Lajos – Fehér László: 111 vízi emlék Magyarországon, Közlekedési Dokumentációs Kft., Budapest, 2008, Császár László: Korai vas és vasbeton építészetünk, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1978, (szerk. és bev.) Rozsnyai József: Építőművészek Ybl és Lechner korában, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Szakkönyvkiadó Üzletága, Budapest, 2015, (szerk. és előszó) Rozsnyai József: Építőművészek a historizmustól a modernizmusig, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Szakkönyvkiadó Üzletága, Budapest, 2018, Déry Attila: Pest építészeti topográfiája II. V. kerület, Belváros – Lipótváros. Budapest, 2005. Déry Attila: Pest építészeti topográfiája III. VI–VII. kerület, Terézváros-Erzsébetváros. Budapest, 2006. Déry Attila: Pest építészeti topográfiája IV. VIII. kerület, Józsefváros. Budapest, 2007. Gottdank Tibor: A magyar zsidó építőművészek öröksége – Lajtán innen és Lajtán túl, K.u.K. Kiadó, Budapest, 2018

Kapcsolódó szócikkek Budapesti gyárak listája

Kategória:Magyarországi cégek Kategória:Budapest Kategória:Építészet