Milan Ogrizović (Zengg, 1877. február 11. – Zágráb, 1923. augusztus 15.) horvát író és politikus volt. Politikusként a Tiszta Jogok Pártjának országgyűlési képviselője. Egyetemi tanárként, oktatóként és dramaturgként dolgozott a zágrábi Horvát Nemzeti Színházban. Máig az egyik legtöbbet játszott horvát drámaíró.

Élete Milan Ogrizović 1877-ben Zenggben született Ilija Ogrizović postai hivatalnok és Franjka Krišković harmadik fiaként. Apja már születése előtt meghalt. Gyermekkorát plébános nagybátyjánál a Bihács melletti Zavaljében töltötte, aki az ortodoxiáról a katolikus vallásra térítette. A klasszikus középiskolát Gospićban végezte.Milan Ogrizović, Izabrana djela; Izbor proze Andrije Milčinovića; Prokletstvo Andrije Milčinovića i Milana Ogrizovića, priredila Ana Lederer, Matica hrvatska, Zagreb, 2000., , 35. o.

Matematikai és klasszika-filológiai tanulmányait a zágrábi bölcsész karon 1901-ben fejezte be. 1900 és 1906 között a zágrábi Klasszikus Gimnáziumban tanított.Koprek, Ivan, Thesaurus Archigymnasii, Zbornik radova u prigodi 400. godišnjice Klasične gimnazije u Zagrebu (1607. – 2007.), Zagreb, 2007., 897. o., 1904-ben doktorált a zágrábi bölcsész karon filológia tárgyból.HAZU Izložba za 140. obljetnicu rođenja hrvatskog književnika Milana Ogrizovića, nacional.hr, 14. svibnja 2017., hozzáférés: 2019. szeptember 8.

Írt verseket, novellákat, karcolatokat, operalibrettókat, de elsősorban drámaíróként lett ismert. Eugen Kumičić Kraljica Lepa: ili probast kraljev krvatska krva (A szép királyné: avagy a horvát vérből való királyok bukása) című regénye alapján Marija Kumičićtyal közösen 1905-ben írta meg Propast kraljeva hrvatske krvi: historijska drama u pet činova (A horvát vérű királyok bukása: történelmi dráma öt felvonásban) című öt felvonásos történelmi drámáját.Propast kraljeva hrvatske krvi : historijska drama u pet činova, DiZbi.HAZU, Digitalna zbirka Hrvatske akademije znanosti i umjetnosti, hozzáférés: 2019. szeptember 8. A darab első bemutatója 1905. február 16-án volt a zágrábi Horvát Nemzeti Színházban volt.

1908-ban a Tiszta Jogok Pártjának jelöltjeként lett parlamenti képviselő.

Az első világháborúig a Horvát Országos Színház előadója és dramaturgja, később a Zágrábi Színésziskola tanára volt. Verseket és szatírákat írt, leghíresebb drámái a Dah, a Hasanaginica és a Prokletstvo. Alkalmanként zenekritikával foglalkozott, kiemelt figyelmet fordított az operákra, melyekhez librettókat írt. Ő a Vatroslav Lisinski életéről szóló Nepoznati (Ismeretlen) című drámai színmű szerzője.

Az irodalomkritikával szórványosan foglalkozó Ogrizović fedezte fel korának két legnagyobb horvát íróját: Antun Gustav Matošt és Miroslav Krležát.

Fia Bogdan Ogrizović ugyancsak tanár volt.

Művei 200px|bélyegkép|jobbra|A Hasanaginica plakátja a Maribori Nemzeti Színház 1923. június 1-jei előadására Kako je Emerik Pavić preveo Kačićev Razgovor ugodni, nyomtatta: Kr. zemaljske tiskare, Zagreb, 1904. Slava njima!: dramatska ilustracija Bukovčeve zavjese s prologom u slavu 10-godišnjice otvorenja nove kazališne zgrade i s pjevanjem / složio Milan Ogrizović, Dionička tiskara, Zagreb, 1905. Prokletstvo: drama u četiri čina, Nyomtatás és litográfia C. Albrecht (Maravić i Dečak), Zagreb, 1907. (társszerző: Andrija Milčinović) Godina ljubavi, Kiadás és forgalomba hozatal: Moderne biblioteke, Zagreb, 1909. Kod "Sedmerice", nyomtatta: (E. Demetrović i dr.), Zagreb, 1909. Hasanaginica: drama u tri čina, Matica hrvatska, Zagreb, 1909. (2. kiadás. 1910., 3. kiadás. Kiadás és forgalomba hozatal L. Hartmana (St. Kugli), Zagreb, [1915?], 4. kiadás. Nyomtatás és forgalomba hozatal: Knjižare St. Kugli, Zagreb, [1925?]) Pedeset godina Hrvatskoga kazališta: (1860-1910), Uprava Kr. hrv. zem. kazališta, Zagreb, 1910. Govor narodnog zastupnika otočkoga kotara dra. Milana Ogrizovića o izgradnji ličke željeznice: izrečen kao interpelacija u hrvatskom saboru dne 6. travnja 1910., Nyomtatta: Prve hrvatske radničke tiskare, Zagreb, 1910. Pripovijesti, Humoristička knjižnica, Zagreb, [1910?] Van s tudjincima!: (24. studenoga 1860): slika iz prošlosti hrvat. kazališta u jednom činu, Dionička tiskara, Zagreb, 1910. Banović Strahinja: drama u tri čina, Dramatska djela Milana Ogrizovića, knj. 1, vlast. naklada, Zagreb, 1913.Banović Strahinja : drama u tri čina / napisao Milan Ogrizović. - , library.foi.hr, hozzáférés: 2019. szeptember 14. Vučina: drama u tri čina, Nyomtatás és forgalomba hozatal: St. Kugli, Zagreb, 1921. U Bečkom Novom Mjestu: (1671-1921): epilog Zrinsko-Frankopanskoj tragediji u jednom činu / za 250. obljetnicu Zrinsko-Frankopanske pogibije napisao Milan Ogrizović, Matica hrvatska, Zagreb, 1921. Slava Augustu Šenoi: (1881-1921): spomen-spis o četrdesetgodišnjici njegove smrti, Kiadó: St. Kugli, Zagreb, 1922. Hasanaginica: muzička drama u tri čina, St. Kugli, Zagreb, 1924. Stari plamen: roman iz hrvatskog života, Nakladom Tiskare Merkur, [19--?] (társszerző: Zyr Vukelić)Stari plamen : roman iz hrvatskog života / Milan Ogrizović i Zyr Vukelić, katalog.kgz.hr, hozzáférés: 2019. szeptember 8.

Operalibrettók Anelito (Dah, 1901); Anno di amore (Godina ljubavi, 1906): Mattino di primavera (Proljetnojutro); Sera d'autunno (Jesenje veče ); Meriggio d'estate (Ljetno podne); Notte d'inverno (Zimska noć); Maledizione (Prokletstvo, 1907); La sposa di Hasan-agà (Hasanaginica, 1909); Banović Strahinja (1912); L'imperatore Diocleziano (Car Dućljan, 1913); Rivelazione (Objavljenje, 1918); La pelle del lupo (Vučina, 1921).

Jegyzetek

Fordítás

Források

Kategória:1877-ben született személyek Kategória:1923-ban elhunyt személyek Kategória:Horvát költők, írók Kategória:Drámaírók Kategória:Horvátországi politikusok