A Macintosh PowerBook 140 (, PB140) hordozható számítógépet az Apple fejlesztette, gyártotta és forgalmazta 1991. október 21. és 1992. augusztus 03. között 10 hónapon keresztül. A Macintosh a PowerBook számítógép-családba tartozott. A több kódneve is volt: Leary, Replacemnets, Tim LC (amely egy vitorláshajó típus is volt), Tim Lite.
A középkategóriás a belépő szintet képviselő és a csúcskategóriát jelentő együtt került bemutatásra, ez a három gép volt az első PowerBookok. A PB140-t 1992-ben a gyorsabb órajelű váltottaInfo World, 1994 január, 16. évfolyam, 5. számMacworld, 1992 október, 9. évfolyam, 10. szám, 113. oldalMacworld, 1992 december, 9. évfolyam, 12. szám, 201. oldalBYTE, 1992 október, 17. évfolyam, 10. szám, 53. oldal – helyett –, a PB145 után a következett több memóriával és nagyobb merevlemezzel, mint elődei.
Története A Macintosh Portable fiaskója után, 1990-ben John Sculley,John Sculley III (1939. április 6. –) amerikai üzletember, vállalkozó és high-tech startupok befektetője. Sculley a PepsiCo alelnöke (1970–1977) és elnöke (1977–1983), mígnem 1983. április 8-án az Apple Inc. vezérigazgatója lett, ezt a pozíciót egészen 1993-as távozásáig töltötte be. Sculley-t Jobs csábította át az Apple-höz egy azóta legendássá vált kérdéssel: az Apple akkori vezérigazgatója félig autonóm részleget hozott létre, hogy sikeres hordozható számítógépet gyártson. Új stratégiája a piaci részesedés növelése volt, amelyet az árak csökkentésével és több "sláger" termék kibocsátásával kívánt elérni. Ez a stratégia hozzájárult az Apple által 1990-ben kiadott alacsony kategóriájú Macintosh Classic és Macintosh LC asztali számítógépek kereskedelmi sikeréhez. Sculley meg akarta ismételni e termékek sikerét az Apple új PowerBook termékcsaládjával.
Sculley azt akarta, hogy a PowerBook egy éven belül megjelenjen. A projektnek három menedzsere volt: John Medica,John Medica (1958 – 2017) villamosmérnök. 1991-re a vezetésével fejlesztette ki az Apple Computer az első PowerBook számítógépet, a PowerBook 100-t. 1993-ban a Dell átcsábította, ennél a cégnél tervezte a Latitude hordozható számítógépeket, a gépek használta lítium-ion akkumulátor jelentős újítás volt. aki az új laptop tervezését irányította; Randy Battat,Randy Battat (1960 – ) a Lisa termékmenedzsereként dolgozott. Később a PowerBook részleg vezetője volt, és felügyelte a PowerBook hordozható eszközként történő hatékony működését biztosító szoftverek létrehozását. 1994-ben elhagyta az Apple-t a Motorla ajánlatáért. aki a PowerBook részleg vezetője volt; és Neil Selvin, aki a marketinget irányította.
Az 1991-es hordozható eszközök piacán a Toshiba és a Compaq volt a meghatározó gyártó. A Toshiba 1985-ben gyártotta az első piacra került PC-s laptopot (T1100), és 1987-ben az első laptopot (T1000). A Compaq 1983-ban hordozható számítógép-gyártóként indult, első terméke a hordozható, súlyú Compaq Portable volt. Mindkét cég kisebb modelleket mutatott be. Medica, Battat és Selvin szándékosan úgy tervezték a PowerBookot, hogy a versenytársainál kisebb súlyú legyen.
John Medica csapata két különböző gépet tervezett: Apple-s kódnevén a – a – és Timet – a . A nevének megfelelően az olcsóbb – LC: low cost, alacsony költség –, a Tim drágább és gyorsabb gépet jelentette. Különbség a processzorban (LC: versus ) memóriaméretben és a drágább aktív mátrix képernyőben lett volna. Az Apple Industrial Design Group 1990 márciusa és 1991 februárja között a és 170 gépeken dolgozott. Dizájn szempontjából nem volt változás, az Apple által 1984 óta használt HófehérkeA Hófehérke (SnowWhite) ipari formatervezési nyelv, amelyet a Hartmut Esslinger (1944. június 5.) cége, a Frog Design fejlesztett ki. Az Apple Computer 1984 és 1990 között használta a sémát. Az Apple számítógépeit függőleges és vízszintes csíkok díszítik, és azt az illúziót keltik, hogy a számítógépház kisebb, mint amilyen valójában. A csíkos elem némi hasonlóságot mutat az Atari korábbi termékterveihez, ahol Steve Jobs részmunkaidős technikus volt 1974 és 1975 között. A tervezési nyelv növelte az Apple globális hírnevét, meghatározta a számítástechnikai ipar dizájn tervezési trendjeit, és formálta a számítógépek megítélését a gyártás és az üzleti világban. Többek között a tervezési jellemzők mellett az Esslinger által bemutatott Apple logó – egy háromdimenziós logó, amelyet a termék burkolatába építettek be, a felületére nyomtatva a termék nevét – több éven át szinte minden terméken szerepelt. dizájnnyelv egy változatát alkalmazta.
Robert Brunner, az Apple ipari formatervezési részlegének akkori vezetője irányította azt a tervezőcsapatot, amely kifejlesztette a hanyattegeret és a kikeverte a gép gránit színét. Brunner úgy tervezte a PowerBookot, hogy olyan könnyen használható és hordozható legyen, mint egy hagyományos könyv. A sötét gránit-szürke szín megkülönbözteti a többi korabeli notebook számítógépektől, valamint az Apple egyéb termékeitől, amelyek hagyományosan bézs vagy platina-szürkék voltak.
A másik új dizájnelem, a hanyattegér a legszembetűnőbb különbség volt a PowerBookok és a hordozható PC-k között. Más gyártók nem használtak beépített hanyattegéreket vagy egyéb mutatóeszközöket, és amikor elkezdték kínálni a beépített görgetőgolyókat, gyakran kényelmetlen helyre kerültek. A Compaq védjegyének számító dizájneleme az volt, hogy a hanyattegérgörgőt a kijelző hátuljára helyezte, hogy a felhasználó megfoghassa a kijelzőt és mozgathassa a cursort. Mások a hanyatte hanyattegérgörgőt a gép jobb oldalra helyezték – mint például a Macintosh Portable, vagy a billentyűzet oldalán lévő tartóra rakták. A PowerBook a kijelző elé tolta a billentyűzetet, hogy alá, a felhasználóhoz közelebb, közepére helyezze el a hanyattegeret, nagy csuklótámasztékot biztosítva a jobb– és baloldalon. Az így elhelyezett hanyattegér használata nemcsak könnyebb volt, hanem sokkal kényelmesebb is, a PowerBookot bal- és jobbkezes felhasználók is könnyedén kezelhették.
Medica mérnökei szinte mindenben felülmúlták vetélytársaikat. A és 170 (kb. hat és fél centiméter) alacsonyabb volt – a legalacsonyabb Compaq gép (kb. hét centiméter) magas volt. Méretük szinte megegyezett a munkavégzéshez használt A4-es papír méretével, és súlyuk épp, hogy meghaladta a három kilogrammot – valóban hordozhatóak voltak és nem csak szállíthatóak, mint a Macintosh Portable.
Sculley csupán egy millió dolláros marketing keretet különített el a PowerBook termékcsalád számára, a Macintosh Classic bevezetésére dollárt költöttek. Az Apple reklámügynöksége, a Chiat/Day Kareem Abdul-Jabbarral forgatta le a bevezető hirdetést. Az akkor már visszavonult kosaras egy repülőgép középső ülésén szorong, miközben egy PowerBookot használ: „Legalább a kezének kényelmes“ – szólt az üzenet.
Az Apple 1991. október 21-én a Las Vegas-i Comdex számítógépkiállításon mutatta be a a és a mellett.Macworld, 1991 december, 8. évfolyam, 12. szám, 130. oldalMacUser, 1991 december, 7. évfolyam, 12. szám, 113. oldalBYTE, 1992 március, 17. évfolyam, 3. szám, 253. oldal Mind a reklám, mind a termék sikeres volt. Az Apple az Egyesült Államokban több mint PowerBook-eladást prognosztizált az első évben, 1992 januárjában már túl voltak a százezredik PowerBook eladáson, a gép hiánycikk volt. Az Apple hamarosan megoldotta az ellátási problémákat, és a PowerBook eladásokból származó bevétel az indulást követő első évben elérte az egy milliárd dollárt. Az Apple megelőzte a Toshibát és a Compaq-ot a hordozható számítógép világszintű piacvezetőjeként. A , 140 és 170 nagyban hozzájárult az Apple pénzügyi sikeréhez 1992-ben. A pénzügyi év végén az Apple bejelentette eddigi legjobb eredményét, dolláros bevételt és fél százalékkal, nőtt a globális piaci részesedése.
Bár kezdetben a volt a legnépszerűbb, de pár hónap múlva csökkentek ez eladásai, és 1991 decemberére a 140-es és 170-es modellek népszerűbbé váltak, mert a vásárlók hajlandóak voltak többet fizetni a beépített hajlékonylemez-meghajtóért és a második soros portért, amelyek a hiányoztak. 1993. június 7-én a PB140-t a PB140B váltotta.
Technikai érdekesség A PB140-et a System 7.0.1 rendszerrel mutatták be, kifejezetten az új energiagazdálkodás és más egyedi hardverfunkciók támogatása érdekében. A RAM-árak 1991-ben magasak voltak, ezért a PB140-es alaplapjára, akárcsak a PB100-aséra és a PB170-esére, csak 2 MB RAM került, ami a kritikusok szerint kevés volt a 7-es rendszer használatához. Ráadásul a bemutató idejére nem készült el a System számos nyelvi változata, így a japán (KanjiTalk) sem, ezért nem hivatalosan a régebbi System 6.0.7-t telepítését javasolták.
A PowerBook 140 nem támogatja az SCSI Disk Mode-ot. Ez lehetővé tette volna, hogy a külső merevlemezként működjön egy másik Macintoshoz kapcsolódva.
Technikai leírás A gép súlya , magassága , szélessége és mélysége volt. A gépet System 7.0.1 operációs rendszerrel szállította az Apple, a ROM mérete 1MB volt. A kijelző Film SuperTwist Nematic (FSTN) (Passive Matrix) LCD volt képpont felbontással. A Macintosh PowerBook 140 számítógépet -es Motorola 68030 processzor vezérelte (L1 cache: 0.5K, L2 cache: nem volt). A PMMU feladatát a processzor látta el. A gép bemutatásakor az alaplapon 2 MB (100ns) memóriát tartalmazott, maximálisan 8 MB kezelésére volt képes a gyári specifikáció szerint. A bővítéshez az egyetlen helybe (slot) 2, 4, 6 MB-os modulok egyikét lehetett betenni. Az adatokat a 40-80MB SCSI–buszos belső merevlemezre lehetett elmenteni. Külső adattárolási lehetőséget az 1,44-es hajlékonylemez meghajtó (floppy-drive) kínált. A számítógépnek egy ADB, egy nyomtató, egy modem, egy hangszóró portja volt. HDI-30 a SCSI kimenet volt. A mikrofon port Omni volt. A Macintosh PowerBook 140 NiCd akkumulátora maximum 17W teljesítményre volt képes.
Technikai adatok táblázatban A táblázat nem tartalmazza az összes műszaki paramétert. Az egyes modelleknél a bemutatáskor érvényes adatokat soroljuk fel, a későbbi frissítéseket nem. Az adatok az Apple adatlapjáról származnak, a hiányzó adatok – egyes gépeknél a kivezetés időpontja, az összes kijelző adat, üzemóra adat... – a Mactracker alkalmazásból valók.
Gép nevebemutatvakivezetve Méretmagasságszélességmélységsúly Processzorprocesszorórajel, magL1 és L2 cachePMMUPMMU, azaz Paged Memory Management Unit. Virtuális memóriachip a 68020-as processzorhoz (a 68030-ba van beépítve), amely szükséges az A/UX futtatásához Mac-en vagy bármely hardveres virtuális memóriát futtató 68020-as platformon. FPU Háttértármerevlemezkülső adathordozó Eredeti operációs rendszer Memóriaalap max.@sebességhelyMemória bővítő, befogadó hely, slot. Kijelzőfizikai méret, legjobb felbontás Tápmax. teljesítmény, akkumulátoros üzemidő (becslés) Csatlakozók Motorola 68030 @L1:0.5KPMMU: integrálva Floppy: 1.44MBHD: 40-80MB (SCSI) System 7.0.1ROM: 1MB Alaplapon: 2 MB @100nsmax: 2 MB – 8 MBegy hely: 2, 4, 6 MB-os modul Alaplapon: 9,8" Film SuperTwist Nematic (FSTN) (Passive Matrix) LCD640 x 400 képpont Max: 17W, 2A30,81 Wh,2–3 óra * ADB: 1* nyomtató: 1* modem: 1* hang: van* SCSI: 1 HDI-30* mikrofon: Omni|}
PowerBook számítógépek az időben
Jegyzetek
Források
További angol nyelvű linkek, információk.
További információk
Kategória:PowerBook számítógépek