Ivan Pernar (Hrastina, 1889. november 3. – New York, 1967. április 2.) horvát ügyvéd és parasztpárti politikus volt. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság nemzetgyűlésének képviselője, belgrádi parlamentben 1928-ban elkövetett gyilkos merénylet egyik sebesültje.
Életútja Ivan Pernar a Zaprešić melletti Hrastinában született 1889-benTko je tko u NDH: Hrvatska 1941.–1945., Minerva, Zagreb, 1997., , str. 317.-318.Znameniti ljudi marijagoričkog kraja , hozzáférés: 2011. október 18. Nikola Pernar és Jelena Hrust családjában.Petrić, Hrvoje. Prilozi za biografiju Ivana Pernara (1889. – 1967.), // Zbornik Janković, sv. II, br. 2. Kolovoz 2017., str. 167.-206., str. 167., hozzáférés: 2018. október 9. A zágrábi klasszikus középiskolába járt, amelyet 1909-ben végzett el.Koprek, Ivan, Thesaurus Archigymnasii, Zbornik radova u prigodi 400. godišnjice Klasične gimnazije u Zagrebu (1607. – 2007.), Zagreb, 2007., str. 925., Jogot tanult Zágrábban, ahol a Zágrábi Egyetemen doktorált. Tagja volt a Horvát Parasztpárt HSS közvetlen vezetőségének. 1919 novemberétől a Horvát Népi Parasztpárt (HPSS) főbizottságának tagja. A HSS jelöltjeként vett részt a Jugoszláv Királyságban a választásokon, ahol többször is (1923-ban, 1925-ben, 1927-ben, 1935-ben és 1938-ban) megválasztották.Petrić, Hrvoje. Prilozi za biografiju Ivana Pernara (1889. – 1967.), // Zbornik Janković, sv. II, br. 2. Kolovoz 2017., str. 167.-206., str. 171., hozzáférés: 2018. október 9. 1926-ban, amikor a HSS részt vett a kormányban, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára volt.Petrić, Hrvoje. Prilozi za biografiju Ivana Pernara (1889. – 1967.), // Zbornik Janković, sv. II, br. 2. Kolovoz 2017., str. 167.-206., str. 172., hozzáférés: 2018. október 9. A Jugoszláv Királyság idején politikusként és a HSS tagjaként többször is bebörtönözték.
A merénylet Ivan Pernar 1928. június 20-án Ludbreg parasztpárti képviselője volt, amikor Puniša Račić a Szerb Radikális Párt tagja a HSS képviselőire leadott revolverlövésekkel megsebesítette Ivan Granđát, halálosan megsebesítette Stjepan Radićot, valamint megölte Đuro Basaričeket és Pavle Radićot. Ivan Pernart két golyó találta el. Račić első golyója a kezét találta el, a második pedig alig egy centiméterrel a szív alatt, három milliméterrel a pulzusvéna alatt hatolt be. Pernar rögtön a pad alá esett, és így elkerülte a harmadik neki szánt golyó.Zvonimir Kulundžić, Atentat na Stjepana Radića, Stvarnost, Zagreb, 1967., str. 365. Pernar élete végéig a testében hordta a második revolvergolyót.HSS-Kanada: Povodom 81-ve Godisnjice Smrti Stjepana Radica by Mladen Plecko, 3. kolovoza 2009., (u međumrežnoj pismohrani archive.org 27. kolovoza 2011.), hozzáférés: 2017. január 28.
A kanadai Hrvatski glasban a „Dvadeseti 1928. lipnja” című cikkében (1949. június 21-i és 28-i 25. és 26. szám) Pernar részletesebben írt erről a merényletről. A cikk egy részében magáról a sebesülés pillanatáról így számol be:
A merénylet után Puniša Račićot 20 év börtönbüntetésre ítélték, amelyet a Požarevac melletti zabelai büntetésvégrehajtási intézetben töltött.Zvonimir Kulundžić, Atentat na Stjepana Radića, Stvarnost, Zagreb, 1967., str. 561. 1944 októberében, miután behatoltak Belgrádba, a partizánok elfogták, halálra ítélték és kivégezték.
I. Sándor jugoszláv király Stjepan Radić meggyilkolását és az azt követő nemzetgyűlés munkájának parasztpárti blokádját kihasználva 1929. január 6-án kihirdette, hogy „azok a sajnálatos viszályok és események (. ..) megrendítették az emberek hitét ennek az intézménynek a hasznosságában”, és hogy ezért „nem lehet tovább közvetítő” a király és a nép között. Ezután eltörölte a vidovdani alkotmányt, és bevezette a diktatúrát, amelyet csak az 1934-es marseille-i királygyilkosság szakított meg. A merényletet az usztasa szervezte, a közvetlen végrehajtó pedig Vlado Csernozemszki bolgár forradalmár volt.
Felgyógyulása után Pernar folytatta jogi gyakorlatát, mivel I. Sándor jugoszláv király diktatúrája alatt a politikai pártok és a politikai tevékenység tilos volt.Svakodnevni život istaknutih zagrebačkih političara početkom šestosiječanjske diktature Objavio: Stipica Grgić, prof., povijest.net, 12. siječnja 2009., hozzáférés: 2011. október 18. 1933-ban, március 14-én egy év szigorított börtönbüntetésre ítélték, amelyet a szávaszentdemeteri büntetésvégrehajtási intézetben töltött, ahonnan a teljes büntetés letöltésének lejárta előtt szabadult.Petrić, Hrvoje. Prilozi za biografiju Ivana Pernara (1889. – 1967.), // Zbornik Janković, sv. II, br. 2. Kolovoz 2017., str. 167.-206., str. 182., hozzáférés: 2018. október 9. 1938. augusztus 21-én a HSS képviselőjeként részt vett Andrej Hlinka temetésén Rózsahegyen.Pondělní list Slavni pohreb Hlinky
A háború és az emigráció Ivan Pernart a Horvát Banovina szenátorává választották. A Független Horvát Állam (NDH) alatt többször bebörtönözte az usztasa rezsim. A Lorković–Vokić-összeesküvéssel való kapcsolata miatt 1944-ben letartóztatták és bebörtönözték. Lepoglavában raboskodott, ahonnan 1945. április közepén a zágrábi kórházba szállították. Közvetlenül az NDH összeomlása előtt Alojzije Stepinac bíborosHrvatska enciklopedija: Pernar, Ivan, hozzáférés: 2015. október 30. közbenjárásának köszönhetően szabadon engedték, majd 1945. május 7-én a HSS vezetőiből álló csoportban Klagenfurtba, majd Salzburgba ment. 1945 szeptemberében Rómába, majd Rómából az Amerikai Egyesült Államokba ment. Az Egyesült Államokban New Yorkban élt. Számos HSS összejövetelen vett részt Amerikában és Kanadában,Croatian Centre Dr. Đuro Palaić, Hrvatska seljačka stranka u Kanadi, Glavni odbor Hrvatske seljačke stranke u Kanadi i Zajednica protjeranih Hrvata iz Srijema, Bačke i Banata Zagreb, 2011., , str. 43., hozzáférés: 2017. január 28. cikkeket írt a kanadai Hrvatska glasba, és azon dolgozott, hogy lehetővé tegye a horvátok tengerentúli országokba való kivándorlását. Száműzetésben való tartózkodása alatt ki volt téve az usztasa emigráció támadásainak, mivel heves usztasa-ellenes polémiákat és röpiratokat írt.
1967. április 2-án halt meg New Yorkban. 1967. április 5-én temették el a New York-i St. Raymond temetőben.Petrić, Hrvoje. Prilozi za biografiju Ivana Pernara (1889. – 1967.), // Zbornik Janković, sv. II, br. 2. Kolovoz 2017., str. 167.-206., str. 204–205., hozzáférés: 2018. október 9.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Begonja, Zlatko, Ivan Pernar o hrvatsko-srpskim odnosima nakon atentata u Beogradu 1928. godine, // Radovi Zavoda za povijesne znanosti HAZU u Zadru, br. 51. (2009.), str. 203. – 218.
Kategória:Horvátországi politikusok Kategória:1889-ben született személyek Kategória:1967-ben elhunyt személyek