Temesvár

Temesvár (, , , a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár, ) város Romániában, a Bánságban. Az egykori Temes vármegye és a mai Temes megye székhelye. lakosával Románia harmadik legnépesebb városa. A Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió földrajzi középpontjában fekszik, és annak legnépesebb városa.

A város földrajzi fekvésének köszönhetően a történelem során stratégiai fontosságú hely volt. Éghajlata kontinentális, de a mediterrán hatás is érzékelhető.

Első hiteles írásos említése 1266-ból származik, amikor a Magyar Királysághoz tartozott. A 16. században az Oszmán Birodalom elfoglalta, majd két évszázad múlva ismét a Magyar Királyság része lett. 1920-ban Trianon Romániának ítélte a várost. A második világháború után Temesvár történetének legfontosabb eseménye az 1989-es romániai forradalom kirobbanása volt.

Temesvár többnemzetiségű város. A románok mellett magyarok, németek, szerbek, szlovákok, ukránok, illetve az utóbbi években kis mértékben olaszok is lakják. Lakosságának lélekszáma az 1990-es évek óta folyamatosan csökken. Kulturális és különösen az építészeti gazdagsága miatt „Kis Bécsnek” is nevezik.

Temesvár a 18. századra komoly gazdasági központ lett, és a 21. században is a gazdaság viszonylagos fejlettségének köszönhetően életszínvonala a negyedik helyet foglalja el a romániai városok között.

Nevének eredete bélyegkép|260px|Temesvár város térképe, Trianon előtt Temesvár neve a Temes folyó nevéből ered, 40. o. a középkorban ugyanis a folyó egyes ágai a mai város területén folytak át. A román Timișoara a magyar Temesvár szóból származik, mint ahogy a német Temeswar és a szerb megnevezés is.

Dokumentált történelmi nevei 1212: Castrum Temesiensis, illetve castrum regium Themes 1266: terra castri de Tymes, illetve castrenses de Tymes 1315: Temeswar 1315. május 7.: Themuswar 1323: castrum nostrum (regis) de Thumuswar 1349: Temesuar, Tömösvar, Temesvar 1440. október 4.: Themeswar 1596: Temeswar 1808: Temesvarinum, Temesvár, Temeschwar, Timisioára 1867–1918: Temesvár 1918–1919: Temišvar 1919 óta: Timișoara

Címer A város első címere a Magyar Királyság első ismert címere volt, amelyet 1365-ben adományozott I. Lajos magyar király. Az idők folyamán többször változott, a mai a változatok keveréke. right|150px A címer leírása:

„Vágott pajzs; a felső, hasított mezőben az első negyed vörös alapján kék hullámok felett, kétíves ezüst hídon arany oroszlán jobbfelé halad; a második negyedben kék alapon ezüst várfal, ormós kúp alakú toronnyal, két kerek, fekete ablakkal, vörös tetővel és nyílt kapuval, melyben fekete kútkerék van; a torony ormóiból jobbra vörös, ezüst keresztes zászló, balra a sárga sávján lyukas román trikolór lóg ki.

A címer alsó részén, kék alapon, szabálytalan határvonalas ezüst város vörös ház- és toronytetőkkel, zöld pázsitos mezőn, melyen jobbra ezüst, sávos folyó folyik, és amely felett jobboldalt arany sugaras emberarcú nap, baloldalt pedig ezüst fogyó hold van, mindez perspektívában rajzolva.

A pajzs felett hétormós ezüst falkorona van.”

A címer jelképei:

Az oroszlánt és a hidat Olténia címeréből vették át, ezzel a város Romániához való kötődését jelképezve. A zászlós torony azt jelképezi, hogy Európában elsőként ebben a városban működött központosított ivóvízellátás; a lyukas trikolór az 1989-es román forradalomra utal. A város körvonala Temesvár régi várát eleveníti fel. A hétormós koronafal arra utal, hogy Temesvár megyei jogú város.

Fekvése A Kárpát-medence délkeleti részén, a Bánság közepén helyezkedik el a Béga és a Temes folyók mellett. (Előbbi keresztülfolyik a városon, utóbbi tőle délre kanyarog.) E két folyó a 18. századig a történelmi belváros területét mocsarakkal vette körül. A város jól védhető volt, azonban könnyen terjedtek a járványok, fertőzések. Emiatt a város nem fejlődött. A 18. században a mocsarakat lecsapolták úgy, hogy szabályozták a folyókat. Többek között a Temes folyónak új medret ástak, és létrehozták a Béga-csatornát. A kiszárított területek lehetővé tették az építkezéseket. Geológiailag aktív területen fekszik, hiszen az évszázadok során több földrengést is feljegyeztek a krónikák. A legutóbbi rengést 2012. január 8-án mérték, amely a Richter-skálán 3,1-es erősségű volt.

Éghajlata

Temesvár éghajlata mérsékelt-kontinentális, amelynek jellemzője a hideg tél és a meleg nyár. Nyáron a hőmérséklet 20 °C fölött van, télen fagypont alá is kerülhet. Földrajzi fekvésének köszönhetően azonban, mediterrán hatás is éri.

Tavasszal és nyáron jelentős csapadék érkezik az Atlanti-óceán felől, gyakran még a tél is csapadékos. Az Adriai-tenger felől érkező mediterrán hatás miatt azonban, ha esik is hó, hamar elolvad, továbbá a nyári meleget is ez okozza. Az éves csapadék mennyisége megegyezik az országos átlaggal.

Történelem

jobbra|bélyegkép|Temesvár, 1656 Temesvár több uralmat élt át, és történetének legnagyobb részében fontos helység volt a régiójában, azokban az államokban, amelyekhez tartozott. Első hiteles írásos említése 1266-ból származik, amikor a Magyar Királysághoz tartozott. A 14. század néhány évében Károly Róbert magyar király, a főurakkal folytatott harcai miatt ide helyezte székhelyét, ezért ekkor Magyarország fővárosának is lehetett tekinteni. A 16. században oszmán kézre került, majd a 18. század elején a Habsburg Birodalom kerítette hatalmába. Ennek keretében újból Magyarország egyenes fennhatósága alá került a 18. század vége felé, hogy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után ismét Bécs uralkodjon közvetlenül felette. Kevéssel az Osztrák–Magyar Monarchia megalakulása előtt megint Magyarországhoz került 1918-ig, amikor Romániához csatolták. A második világháború után Temesvár történetének legfontosabb eseménye az 1989-es romániai forradalom itteni kirobbanása volt.

Népesség Temesvár népessége az 1990-es évek óta egyre csökken. A 2002-es népszámlálás szerint a városban fő lakott, népsűrűsége fő/km² volt. 2010-ben a Nemzeti Statisztikai Intézet () adatai szerint volt a lakosok száma. Nemzetiségi arányait tekintve 2002-ben Temesvár lakosságának 85,52%-a román, 8,45%-a magyar, 2,25%-a német volt. A jegyzékben nem szerepelnek a külföldi állampolgárok, akik üzleti tevékenységük végett költöztek a városba, mint például a számos olasz.

Temesvár a történelemben multikulturális, soknemzetiségű város volt, de a 2000-es évekre a magyarok és németek aránya 10% alá csökkent. A 2011-es népszámláláskor a 81,4%-a román, 4,9%-a magyar, 1,5%-a szerb, 1,3%-a német, 0,7%-a cigány volt. A magukat olasznak vallók aránya 0,06%.

Népességi adatok nemzetiségi eloszlásban a hozzá tartozó településekkel együtt: Statisztika NemzetiségÉvNépesség (fő)RománokNémetekMagyarokSzerbekZsidókCigányokSzlovákokBolgárokUkránokEgyéb / nem nyilatkozott 1880 38 702 5 188 21 121 7 745 2 487 n. a. n. a. 416 n. a. 29 1716 1890 45 948 5 594 24 973 11 100 2 363 n. a. n. a. 332 n. a. 27 1559 1900 60 551 6 312 30 892 19 162 2 730 n. a. – 288 n. a. 13 1154 1920 86 850 16 047 32 097 27 189 n. a. 8 307 – n. a. n. a. n. a. 3 210 1930 102 390 25 207 33 162 31 773 2 237 7 264 379 652 279 56 1381 1941 125 052 46 466 37 611 24 891 n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. 16 084 1956 142 257 75 855 24 326 29 968 3 065 6 700 122 575 280 56 1310 1966 174 243 109 100 25 058 31 016 4 188 2 590 120 490 475 71 1135 1977 269 353 191 742 28 429 36 724 6 776 1629 1109 404 942 299 1299 1992 334 115 274 511 13 206 31 785 7 748 549 2 668 675 1314 756 903 2002 317 660 271 677 7 157 24 287 6 311 367 3 062 570 1218 762 2 249 2011 319 279 259 754 4 193 15 564 4 843 176 2 145 385 859 556 30 804 A népességváltozás:

Vallásilag a lakosság 80,6%-ban ortodox felekezetű, amelybe beletartozik a román és a szerb ortodox is. A lakosság 10%-a római katolikus, amelyhez főleg a magyarok és a németek tartoznak. 8000-en pünkösdisták, 4 725-en baptisták a népesség 2%-a református (mind magyar), 4000 román pedig görögkatolikus. Kisebb vallási közösségek közé tartoznak a görög ortodoxok, a zsidók, az evangélikusok, az adventisták és a muzulmánok. Kb. 600-an vallás nélkülieknek vagy ateistáknak vallják magukat. Az egykor népes zsidó közösség 2021-re 111 főre fogyatkozott; a város öt zsinagógája közül egyedül a várnegyedi szolgál hitéleti célokat.

Önkormányzat és közigazgatás Polgármesterek Temesvár polgármesterei az 1989-es romániai forradalom óta (az első szabad helyi választást 1992-ben tartották): 1992–1996 Viorel Oancea (Polgári Szövetség Pártja, , később összeolvadt a Nemzeti Liberális Párttal) 1996–2012 Gheorghe Ciuhandu (Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt) 2012–2016 Nicolae Robu (Szociálliberális Szövetség) 2012–2020 Nicolae Robu (Nemzeti Liberális Párt)Adrian Panduru. Noul Consiliu Local Timișoara, în urma rezultatelor oficiale (Temesvár új helyi tanácsa a hivatalos eredmények nyomán). TimisOnline. 2016. június 7-i frissítés. Hozzáférés: 2017. március 15. 2020– Dominic Fritz (USR–PLUS)

Városi tanács A helyi tanács összetétele:

Párt 2008 2012 2016 2020   Mentsétek meg Romániát Szövetség-PLUS (USR-PLUS) – – – 13                             Nemzeti Liberális Párt (PNL) 12 9                             Szociáldemokrata Párt (PSD) 9 3                             Pro Romania – – – 2                             Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 2 –                             Népi Mozgalom Párt (PMP) – – 2 –                             Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) – – 1 –                             független 1 –                          

Városrészei bélyegkép|250px|A város tíz városrészének elhelyezkedése Temesvár hagyományosan tíz városrészre oszlik,Hans-Heinrich Rieser, 101. o. de ma ezeknek nincs közigazgatási funkciójuk. Egy részük az Osztrák–Magyar Monarchia idején önálló falu volt.

Kerület Terület (ha) Román név Német név Magyar név Alapítás I 480 Cetate Innere Stadt Belváros 1718 II 1017 Fabric Fabrikstadt Gyárváros 1718 III 668 Elisabetin Elisabethstadt Erzsébetváros 1890 IV 442 Iosefin Josefstadt Józsefváros 1744 V 205 Mehala Mehala Mehala 1910 VI 231 Fratelia Fratelia Újkissoda 1948 VII 156 Freidorf Freidorf Szabadfalu 1950 VIII 67 Plopi Kardos-Kolonie Kardostelep 1951 IX 72 Ghiroda Nouă Neu-Giroda Erzsébetpuszta 1951 X 102 Ciarda Roșie Rote Tscharda Vörös Csárda 1953

A 21. században Temesvár városnegyedekre oszlik:

{|width="100%" align="center"| |width="25%" valign="top"| Belváros (Cetate) Józsefváros (Iosefin) Gyárváros (Fabric) Erzsébetváros (Elisabetin) Szabadfalu (Freidorf) Zona Odobescu Újkissoda (Fratelia) Mehala(Mehala) I, II Rónác (Ronaț) Favorit |width="25%" valign="top"| Girocului Váralja negyed (Circumvalațiunii) I, II, III, IV Matei Basarab Mircea cel Bătrân Bucovina Soarelui Tipografilor Sági úti negyed (Calea Șagului) Dâmbovița |width="25%" valign="top"| Steaua Torontalului Calea Aradului Calea Aradului Vest Calea Lipovei Blaskovicstelep (Blașcovici) Ion Ionescu de la Brad Olimpia-Stadion Complex studențesc |width="25%" valign="top"| Vörös Csárda (Ciarda Roșie) Kardostelep (Plopi) Ghiroda Kuncz Braytim Lunei Chișoda Plăvăț Banat I Banat II

2003-ban a helyi tanács elhatározta, hogy 13 övezetre () osztja a várost, és hogy mindegyik létrehozhat egy hét önkéntes személyből álló, úgynevezett Konzultatív Tanácsot, amellyel a polgármesteri hivatal megbeszéli az adott övezetre vonatkozó kérdéseket.

Konzulátusok 2011. április 29-én 14 konzulátus működött Temesváron.

Három országot diplomata konzul képvisel: Németország Olaszország Szerbia

Tizenegy országnak tiszteletbeli konzulja van: Ausztria Bulgária Csehország Franciaország Hollandia India Magyarország Moldova Peru Svédország Tunézia

Gazdaság bélyeg|Temesvári polgárok – Nyári Vendéglő, 1891. augusztus 4.