Josip Predavec (Rugvica, 1884. július 2. – Dugo Selo, 1933. július 14.) horvát történész, agronómus, politikus volt. A horvát parasztság felvilágosítója.
Élete Josip Predavec 1884-ben született Rugvicában.Mira Kolar-Dimitrijević, Stjepan Radić i gospodarstvo, Radovi: Radovi Zavoda za hrvatsku povijest Filozofskoga fakulteta Sveučilišta u Zagrebu, sv. 32-33, br. 1, 2000., str. 251.-255., hozzáférés: 2011. október 22. Szülei, Janko Predavec és Jaga Vlahović szegényparasztok voltak.Ivan Brajdić, Josip Predavec: povjesničar i prosvjetitelj hrvatskog seljaštva, Seljačka sloga, Zagreb, 1995., str. 7. Tanulmányait az Eduard Jelačić földbirtokos által alapított Tehetségesek Neveléséért Alapítvány támogatásával végezte.Općenito o općini, rugvica.hr, hozzáférés: 2011. október 22. A zágrábi klasszikus középiskola elvégzése után a csehországi Tabor városba ment, ahol a Közgazdasági Akadémián szerzett diplomát. Az iskola befejezése után Predavec több mint fél évet töltött üzleti utakon Krajnában, Stájerországban, Csehországban és Morvaországban, majd néhány hétre Dániába ment.Ivan Brajdić, Josip Predavec: povjesničar i prosvjetitelj hrvatskog seljaštva, Seljačka sloga, Zagreb, 1995., str. 10. Az első világháborúig tartó idő gazdasági és politikai munkával telt, szövetkezeti tanfolyamokat alapított, a Gorski kotarban az állattenyésztés és a tejtermelés megszervezését végezte. Az első világháború idején honvédtisztként először Szerbiában, majd Galíciában volt a harctéren, majd amikor másodszor is megsebesült, Szerbiába osztották be gazdasági szakértőnek.Ivan Brajdić, Josip Predavec: povjesničar i prosvjetitelj hrvatskog seljaštva, Seljačka sloga, Zagreb, 1995., str. 11. Szerbiai tartózkodása és tevékenysége során igyekezett megőrizni a Szerb Mezőgazdasági Társaság Könyvtárát, gazdasági tanfolyamokat tartott a smederevo járásbeli vidéki fiataloknak, felújította az óvodákat és kezelte az iskola vagyonát.Ivan Brajdić, Josip Predavec: povjesničar i prosvjetitelj hrvatskog seljaštva, Seljačka sloga, Zagreb, 1995., str. 12. A háború után visszatért szülőföldjére, Dugo Selóba, ahol már a háború előtt házat vásárolt, és inkább a politikának szentelte idejét és tevékenyen bekapcsolódott az akkori Horvát Népi Parasztpárt (HPSS) munkájába.
1933. július 14-én, nagyon gyanús körülmények között, és a belgrádi rezsim támogatásának erős gyanújával, Dugo Selo-i háza előtt ölte meg a szerb barát nacionalista és terrorista, a Dugo Selo-i Tomo Koščec.Nyilvánvalóan a belgrádi rezsim köreivel összejátszva, a Dugo Selóból származó Tomo Koščec ölte meg, aki tanúként jelent meg a Predavec elleni perben a horvát szövetkezeti parasztbank miatt folyó perben, így a rezsim azzal az érvvel magyarázta a gyilkosságot, hogy az a sértett bosszúja volt. Koščec később a lepoglavai börtönben elmondta, hogy pénzt ígértek neki a gyilkosságért. A közvélemény megnyugtatása érdekében azonban mégis börtönben kötött ki.Hrvoje Matković, Povijest Hrvatske seljačke stranke, Naklada P.I.P. Pavičić, Zagreb, 1999., , str. 324.
A zágrábi Mirogoj temető árkádsorában, a parasztpárti vezetők közös sírjába temették el, ahol az 1928-as belgrádi parlamenti merénylet áldozataival, Stjepan Radićcsal, Pavle Radićcsal és Đuro Basaričekkel együtt nyugszik.Povijest HSS-a , str. 17., hozzáférés: 2020. március 25.
Politikai tevékenysége 250px|bélyegkép|jobbra|Stjepan Radić, Đuro Basariček, Pavle Radić és parasztpárti vezetőtársaik közös sírja a zágrábi Mirogoj temetőben Predavec a HPSS egyik társalapítója volt, majd a párt alelnöke lett.Tomislav Čadež, Stanovnici Rugvice: IKEA. Super. Ali i bez nje živimo dobro, Jutarnji list, 19. veljače 2011., hozzáférés: 2011. október 22. Az első világháború után aktívan együttműködött a Radić testvérekkel, részt vett a paraszt gazdasági szervezetek (Hrvatski seljački dom, Glavna zadruga hrvatskih seljačkih gospodarskih zadruga, Hrvatska seljačka zadružna banka, Osiguravajuća zadruga "Providnost") alapításában és irányításában. 1919-ben a Horvát Népi Parasztpárt titkára, majd alelnöke lett.Bosiljka Janjatović, Politički teror u Hrvatskoj od 1918. do 1935. godine, Hrvatski institut za povijest-Dom i svijet, Zagreb, 2002., , lábjegyzet 79, str. 76.
1925-ben, január 2-án, miután I. Sándor jugoszláv király január 1-jén aláírta a HSS elleni „Obznana” rendeletet, a HRSS vezetőségével, Vladimir Mačekkel, Juraj Krnjevićcsel, August Košutićcsal és Stjepan Košutićcsal együtt letartóztatták,HSS GO Novska: Povijest HSS-a , hozzáférés: 2020. március 25. A HSS és a Népi Radikális Párt (NRS) megállapodása alapján, valamint a Radikális-Radić-kormány megalakulása után ugyanezen év július 18-án szabadultak a börtönből.Povijest HSS-a , str. 12.-13., hozzáférés: 2020. március 25.
1929. december 10-én letartóztatták azzal a váddal, hogy bűnös volt a Seljačka zadružna banka csődjében, majd 1930. június 7-én egy színjáték eljárás során két és fél év börtönrePovijest HSS-a , str. 16., hozzáférés: 2020. március 25. és három év közügyektől eltiltással, valamint ötezer dinár pénzbírsággal büntették a büntetés-végrehajtási intézetek létesítésére szolgáló alap javára.Hrvoje Matković, Povijest Hrvatske seljačke stranke, Naklada P.I.P. Pavičić, Zagreb, 1999., , str. 323. A per során fő védője Mirko Košutić volt, további védői pedig Ivan Pernar, Matej Mintas, Radivoj Walter, Ivan Pobor, Žiga Scholl, Mile BudakTomislav Jonjić,Akademikova neuspjela maturalna radnja, hozzáférés: 2011. október 22. és mások voltak.Hrvoje Matković, Povijest Hrvatske seljačke stranke, Naklada P.I.P. Pavičić, Zagreb, 1999., , str. 322.-323.
A Predavec ügyében hozott ítélet kapcsán Maček megjegyezte: „Predavec esete mutatja a legjobban, hogy a rezsim milyen mértékben tudta korrumpálni a horvátországi igazságszolgáltatást. A vizsgálóbíró, akinek a kezében volt Predavec ügye, hosszas nyomozás után arra a következtetésre jutott, hogy nem Predavec volt a hibás a Seljačke banka összeomlásában, ezért a tanács elé terjesztette a Predavec elleni eljárás felfüggesztésére és azonnali szabadlábra helyezésére vonatkozó javaslatot. A zágrábi tanács elnöke ezután elvette a pert ettől a becsületes bírótól és olyan bírói tanácsot állított össze, amely elítélte Predavecet.”Hrvoje Matković, Povijest Hrvatske seljačke stranke, Naklada P.I.P. Pavičić, Zagreb, 1999., , str. 323.-324.
A bírósági eljárás után Predavecet Lepoglavába vitték a büntetés letöltésére, és büntetése idején még két alkalommal ítélték el. 1930. szeptember 8-án a zágrábi Bíróság elé állították azzal a váddal, hogy 1929 februárjában kijelentette, hogy a királynak nem kellett volna feloszlatnia a nemzetgyűlést, és további két hónapra ítélték. Másodszor ügyvédjével, Mirko Košutićcsal együtt a belovári bíróság elé állították a bíróság megsértésének vádjával, és további 14 nap börtönbüntetésre és pénzbüntetésre, míg Mirko Košutićot egy hónap börtön és pénzbüntetésre ítélték.
1932 novemberében a zágrábi pontok egyik aláírója volt.
Miután 1933. április 29-én Vladimir Mačeket a belgrádi Államvédelmi Bíróság 3 év börtönbüntetésre ítélte, Josip Predavec vette át a HSS vezetését, amelyben Maček és Ante Trumbić segítették.
Művei Gospodarstvo, prosvjeta, politika, Zagreb, 1907. (társszerzők Franjo Novljan és Stjepan Radić) Pučka prosvjeta u Danskoj, Zagreb, 1909. O narodnom gospodarstvu, Zagreb, 1909. Federalizam naše carevine i narodno oslobodjenje, Zagreb, 1910. (társszerzők Stjepan Radić és Antun Radić) Gospodarski zakoni i naredbe u hrvatskim i drugim slavenskim zemljama, 1912. Agrarizam kao svjetski pokret i glavne seljačke gospodarske potrebe u Hrvatskoj. Svezak I., Knjižnica gospodarskoga preporoda. Skupina I. Agrarna politika u znanosti i životu. Zagreb, 1912. Prevara i politika, Zagreb, 1929.
Posztumusz Selo i seljaci, Zagreb, 1934. (társszerző és kiadó: Božidar Murgić.)
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Horvátországi politikusok Kategória:Horvát történészek Kategória:1884-ben született személyek Kategória:1933-ban elhunyt személyek