II. (Jámbor) Róbert Capeting-házbeli francia király volt 996 és 1031 között, Capet Hugó francia király és Aquitániai Adelheid fia.
Uralkodása Róbertet apja már 987. december 30-án társuralkodóként megkoronáztatta a francia nemesekkel, hogy biztosítsa a Capeting-ház uralkodását. A valós uralmat azonban csak 996-ban kezdte meg.
A „jámbor” melléknevet azért kapta, mert buzgó vallásos volt. Ennek ellenére V. Gergely pápa ideiglenesen kiközösítette a házasságával kapcsolatos problémák miatt. Az eretnekséget nem tűrte és keményen büntette. Tehetséges volt a zenében, zeneszerző és költő is volt.
thumb|balra|300px|Jámbor Róbert kiközösítése, Jean-Paul Laurens festménye, 1875A Róbert által örökölt királyság nem volt nagy, ezért minden alkalmat megragadott a kiterjesztésére. Ha valamelyik hűbérbirtok gazda nélkül maradt, rögtön bejelentette rá igényét, persze mindig jelentkeztek ellenigénylők is. 1003-ban megtámadta Burgundiát, de csak 1016-ban sikerült magát elismertetnie Burgundia hercegeként.
Jámborsága ellenére kevés barátja és sok ellensége volt, ez utóbbiak közé sorolandók a saját fiai is. I. Henrik francia király és I. Róbert burgundiai herceg polgárháborúban fordultak ellene, és le is győzték. A fiaival folytatott háború során halt meg.
Családja Feleségei: Susanne (Rosala), itáliai hercegnő. Özvegy volt és sokkal idősebb Róbertnél. Róbert egy év múlva elvált tőle, mivel a 38 éves asszony nem tudott gyermekeket szülni. Bertha, burgundiai hercegnő. Mivel unokatestvérek voltak, V. Gergely pápa nem engedélyezte a házasságot és kiközösítette Róbertet. El kellett tőle válnia 1004-ben, hogy feloldják a kiközösítést. Hosszú tárgyalások után II. Szilveszter pápa a büntetést hét évi penitenciára változtatta. A házasságból egy halva született gyermek származott. Constance d'Arles. Becsvágyó és intrikus nő, aki bátorította fiai lázadását apjuk ellen.
Művészete Korának egyik legjelesebb zeneszerzője és himnusz-költője volt. Legszebb kompozíciója a Veni sancte spiritus. Róbert, II.
Művei magyarul Róbert király himnusza a Szentlélekhez In: Babits Mihály: Amor Sanctus – A középkor latin himnuszai, Magyar Szemle Társaság, Budapest, 1933, 98–102. o. Jöjj Szentlélek In: Sík Sándor: Himnuszok könyve, Szent István Társulat, Budapest, 1943, 317–319. o.
Források
Kategória:Francia uralkodók Kategória:Capeting-ház Kategória:972-ben született személyek Kategória:1031-ben elhunyt személyek Kategória:A Saint-Denis-székesegyházban eltemetett személyek