bélyegkép|A kijevi Volodimirszkaja utca egy orosz rakétacsapás után 2022 október 10-én A 2022-es Ukrajna elleni invázió során az Orosz Fegyveres Erők, a donyecki és luganszki milíciák, valamint a velük szövetséges zsoldosszervezetek, például a Wagner-csoport katonái számos háborús bűncselekményt követtek el. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által felállított Független Nemzetközi Vizsgálóbizottság (IICIU) jelentése szerint az orosz csapatok az invázió során jogtalanul bombáztak le civil lakóterületeket, a megszállt ukrán területeken pedig tömeggyilkosságokat, nemi erőszakot, kínzást és a lakosság erőszakos áttelepítését követték el, valamint gyermekeket szakítottak el szüleiktől. Hadifoglyokat bántalmaztak és veszélyeztették a civil lakosságot a Zaporizzsjai atomerőmű megszállásával és militarizálásával. A jelentés szerint az orosz jogsértések mértéke és száma nagyságrendekkel meghaladta a kisszámú ukrán háborús bűncselekmény okozta károkat.

A civil áldozatok száma Az Ukrajna elleni orosz támadás során az Egyesült Nemzetek emberi jogi főbiztosi hivatala a háború 2022. február 24-ei kezdetétől 2023. június 18-ig civil halálesetet és sebesültet listázott, hozzátéve, hogy az áldozatok valódi száma jelentősen magasabb lehet, különösen Mariupolban, Liszicsanszkban és Szjevjerodoneckben. 2023 februárjáig 8 millióan menekültek külföldre (90%-uk nő és gyerek) és 5,4 millióan váltak az országon belül menekültté. A polgári halálos áldozatok 90%-át robbanóeszközök, elsősorban légicsapások és aknák okozták. A civil halálesetek 81%-a az ukrán hadsereg által ellenőrzött, 19%-a pedig az orosz hadsereg által kontrollált területen következett be. Az ukrán rendőrség 2023 január 10-én közzétett adatai szerint a 2022-es év folyamán 16 502 polgári személy vesztette életét. A legtöbb haláleset a Donecki, a Harkivi, a Mikolajivi és a Kijevi területen történt. A mariupoli városi önkormányzat jelentése szerint a városuk elleni orosz ostrom során akár 21 000 civil is életét veszthette.

A háborús agresszió gyermek áldozatai bélyegkép|200x200px|A 4 éves Liza Dmitrijeva holtteste a 2022.06.14-ei vinnicjai orosz rakétatámadás után Az ENSZ megfigyelőinek adatai szerint a háború kezdetétől 2023. júniusáig legalább 525 gyermek halt meg (276 fiú, 219 lány, 30 áldozat neme még azonosítatlan) és 1047 kiskorú sebesült meg. A felnőtt civilekhez hasonlóan a gyermek áldozatok többségével is robbanószerek (légitámadások, aknák) végeztek.

Civil célpontok elleni légitámadások Az ENSZ jelentése több helyszínen végzett vizsgálatok alapján megállapította, hogy az orosz fél rendszeresen hajtott végre megkülönböztetés nélküli támadásokat, azaz olyan csapásokat, amelyek vagy nem egy konkrét katonai célpontra irányultak, vagy olyan fegyverek használatával történtek amelyeknek hatásai nem korlátozódnak a célba vett objektumra, hanem a környező civil lakosságot is támadják. A legtöbb polgári halálesethez a nagy pusztító erejű, de pontatlan fegyverek bevetése vezetett sűrűn lakott területeken. Ilyen fegyvertípusok a repülőgépekről ledobott irányítatlan bombák, a városokra kilőtt, eredetileg hajók ellen épült H–22 és H–32 rakéták, a rakétasorozat-vetők és a sok száz apró lövedékre széteső, már a háború első napjaitól kezdve használt, nagy területet beterítő kazettás lőszerek. Az ENSZ jelentése szerint az orosz hadsereg rendszerszinten válogatás nélkül lőtt civil célpontokat, áthágva a genfi egyezmény I. kiegészítő jegyzőkönyvének 51., a polgári lakosság védelméről szóló cikkelyében előírtakat. Az ENSZ megállapítása szerint a mariupoli csata során elkövetett szőnyegbombázás és a sűrűn lakott területen lefolytatott ostrom potenciálisan kimerítheti az emberiesség elleni bűntett fogalmát, de további vizsgálatok szükségesek a helyszínen, ami jelenleg az orosz megszállás miatt nem megvalósítható. +Legalább 10 civil halálos áldozattal járó orosz légicsapásokCélpontDátumFegyverHalottakSebesültekKépHarkiv: A regionális kormányzat

épülete (en.)2022.03.01.rakétatámadás2935+100x100pxBorodjanka: Lakóházak (en.)2022.03.01-02.bombázás40+100x100pxCsernyihiv: Iskola és lakóházak (en.)2022.03.03.bombázás4718100x100pxAvdijivka: Buszmegálló2022.03.03.ágyúzás1015Szumi: Lakóház2022.03.07.bombázás22Makariv: Pékség2022.03.07bombázás13Rivne: TV torony (en.)2022.03.14.rakétatámadás209Csernyihiv: Kenyérért sorbanállók (en.)2022.03.16.nehéztüzérség1826100x100pxMariupol: Színházépület2022.03.16.bombázásbecslés: 300 – 600100x100pxMikolajiv: A regionális tanács épülete2022.03.29.Kalibr rakéta2034100x100pxMikolajiv: Városi házak2022.04.04.kazettás bomba1241Kramatorszk: Vasútállomás2022.04.08.Iszkander rakéta63150+100x100pxBilohorivka: Iskolaépület2022.05.07.bombázás~60100x100pxSzerhijivka: Lakóház2022.06.01.H–22 rakéta2138100x100pxVinnicja: Belvárosi házak2022.06.14.Kalibr rakéta28202100x100pxKremencsuk: Bevásárlóközpont2022.06.27.H–22 rakéta2059100x100pxCsasziv Jar: Lakóház2022.07.09.Uragan rakéta489133x133pxHarkiv: Kollégium2022.08.17.rakétatámadás2544100x100pxCsapline: Vasútállomás2022.08.24Iszkander rakéta2531100x100pxZaporizzsja: Lakóházak2022.10.06.rakétatámadás1712100x100pxZaporizzsja: Lakóházak2022.10.07.Shahed 136 drón1213Zaporizzsja: Lakóház (en.)2022.10.09.SZ–300 rakéta1789100x100pxHerszon: Becsapódások városszerte2022.12.24.tüzérség1055Dnyipro: Lakóház (en.)2023.01.14.H–22 rakéta4680100x100pxSzlovjanszk: Lakóház (en.)2023.04.14.SZ–300 rakéta1524100x100pxUmany: Lakóház (en.)2023.04.28.rakétatámadás23100x100pxHerszon: Szupermarket (en.)2023.05.23.rakéták, tüzérség2445100x100pxKrivij Rih: Lakóház2023.06.13.rakétatámadás1323100x100pxKramatorszk: Étterem (en.)2023.06.27Iszkander rakéta13~60100x100pxLviv: Lakóház2023.07.06.robotrepülőgép1042100x100pxHroza: Megemlékezés2023.10.05.Iszkander-M 516100x100pxKosztyantinyivka: Bevásárlóközpont2024.08.09.repülőgépről indított rakéta1443100x100px

Támadások kórházak ellen bélyegkép|A Mariupol ostroma során lebombázott szülészet, 2022. március 9-én A háborús jogban az egészségügyi létesítmények különösen védett objektumnak számítanak, támadásuk háborús bűncselekmény. A háború kezdetétől 2023 májusáig az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1004 kórház elleni támadás megtörténtét erősítette meg Ukrajnában, a 2022 novemberi adat szerint legalább 144 teljesen megsemmisült. A brit védelmi minisztérium azzal vádolta Oroszországot, hogy szándékosan, háborús stratégiája részeként semmisíti meg ezeket a létesítményeket. Több kórház elleni támadás is nagy figyelmet kapott a médiában: az invázió első napján, 2022. február 24-én egy kazettás bomba 4 embert megölt és 10-et megsebesített Vuhledar központi kórházában. Március 9-én Mariupol 3-as számú szülészeti klinikáját érte bombatalálat, a támadásban 3-an meghaltak, köztük egy fiatalkorú lány és egy várandós anyuka is, akivel együtt még meg nem született csecsemője is életét vesztette. 17-en sérültek meg, köztük számos másik terhes nő. November 23-án Vilnjanszkban légicsapás érte a helyi szülészetet, megölve egy újszülöttet.

Támadások iskolák ellen bélyegkép|Szétlőtt iskolabusz Kurahovéban, 2022. szeptember 6-án Az iskolák a kórházakhoz hasonlóan a nemzetközi humanitárius jog védelme alatt állnak, támadásuk a gyermekjogok súlyos megsértésének számít. Az invázió során 2023 januárjáig 2600 iskola épülete szenvedett károkat, több mint 400 pedig teljesen megsemmisült. A háború miatt 5,3 millió ukrajnai gyermek ütközik nehézségekbe az oktatása során, közülük 3,6 millióan közvetlenül érintettek az iskolabezárásokban.

Támadások az ukrán energiahálózat ellen bélyegkép|Találatot kapott kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő erőmű Kijev mellett 2022. október 10-én Azt követően, hogy Putyin 2022. október 10-ei beszédében úgy fogalmazott, hogy „A védelmi minisztérium javaslatára, az orosz vezérkar terveinek megfelelően erőteljes csapást mértünk nagy hatótávolságú precíziós légi, tengeri és szárazföldi fegyverekkel az ukrán energetikai, katonai és kommunikációs létesítményekre”, az orosz hadsereg korábban nem tapasztalt erejű támadásokkal kezdte el elpusztítani a megtámadott ország erőműveit és a téli fűtéshez kulcsfontosságú energetikai infrastruktúráját. 2022 októbere és 2023 februárja között 13 hullámban hajtottak végre támadásokat nagy hatótávolságú rakéták és drónok segítségével, a csapások Ukrajna 24 régiójából 20-at érintettek. A támadások hatására 2022–2023 telén egész régiók civil lakossága maradt hosszabb-rövidebb időszakokra áram, fűtés, ivóvíz, tisztálkodási lehetőség és kórházi ellátás nélkül. Annak ellenére, hogy már az első támadások után elérhető volt az információ a polgári lakosságot sújtó károk mértékéről, az orosz hadsereg folytatta a légicsapásokat. Az ENSZ által felállított bizottság arra jutott, hogy az ukrán energiahálózat elleni támadások aránytalanok voltak és háborús bűncselekménynek számítanak, arra is felhívta a figyelmet, hogy szisztematikusságuk, szándékosságuk és léptékük miatt kimeríthetik az emberiesség elleni bűntett fogalmát.

A személyes sérthetetlenséghez való jog megsértése Az ENSZ bizottságának jelentése szerint az Ukrajnában megszállt területeken az orosz hatóságok rendszerszinten megsértették az ott élő lakosság személyes sérthetetlenséghez fűződő jogát. Az elfoglalt megyékben jellemzőek voltak a szándékos gyilkosságok, a jogtalan fogvatartás, kínzás, nemi erőszak és letartóztatott személyek Oroszországba szállítása. Általánosságban jellemző volt, hogy a kínzások és kivégzések elsősorban azok ellen a polgárok ellen irányultak, akikről úgy vélték, hogy bármilyen módon segíthetik az ukrán erőket. Az invázió kezdeti szakaszában a gyilkosságok, jogtalan fogvatartások és a nemi erőszak eseteinek jelentős része olyan házkutatások során történt, ahol az orosz katonák ellenállókat és elrejtett fegyvereket kerestek. Azokon a területeken amelyek hosszabb időre orosz fennhatóság alá kerültek, az ENSZ megfigyelői szerint fogvatartó helységek sokkal nagyobb hálózatát építették ki, többféle kínzást használtak áldozataik ellen. Ezeken a helyszíneken rendszeresen hajtottak végre atrocitásokat olyan személyek ellen is, akik ugyan aktívan nem vettek részt az oroszok ellen irányuló cselekményekben még a hatóságok gyanúja szerint sem, de nem voltak hajlandók együttműködni az új adminisztrációval. A hosszú ideig megszállva tartott területeken a jogsértések jelentős részét az orosz hadsereg, valamint a donyecki és luganszki milíciák mellett az orosz titkosszolgálat, az FSZB követte el.

Tömeggyilkosságok és bírósági eljárás nélküli kivégzések Az orosz katonák által nem távolsági fegyverekkel, hanem közelről, látótávolságban elkövetett gyilkosságok többségére a háború első hónapjaiban, a Kijev környéki településeken került sor. Az orosz hadsereg a 2022. február 24. és április 4. között lezajlott kijevi offenzíva során megkísérelte elfoglalni az ukrán fővárost és nagyjából egy hónapra a kijevi agglomeráció számos városa és faluja az ellenőrzésük alá került. Az előrenyomuló támadóknak nagy veszteségeket okozott, hogy számos helyi lakos segítette az ukrán hadsereget, információkat nyújtva az orosz egységek elhelyezkedéséről. A paranoid környezetben az oroszok igyekeztek minden potenciális kémmel végezni, vadásztak a korábban a hadseregben szolgált ukránokra, a nacionalista érzelműekre és egy idő után mindenkit megkínoztak, vagy megöltek, akire a gyanú árnyéka vetült. A kivégzéseket gyakran fogvatartás, kihallgatás, kínzás előzte meg. Miután az észak-ukrajnai hadművelet kudarcba fulladt és az oroszok visszavonultak a területről, számos településen civilek elleni atrocitások nyomai kerültek elő, ukrán becslés szerint összesen körülbelül 1300 civilt öltek meg. Az orosz csapatok bűnösségét szemtanúk, biztonsági kamerák és drónok felvételei, lehallgatott rádióadások és telefonhívások, valamint műholdfelvételek bizonyítják.

Bucsai mészárlás

bélyegkép|Hátrakötözött kezű civilek holttestei Bucsában