Roy Brown amerikai bluesénekes. Roy Brown jelentős hatással volt rhythm and blues a korai rock and roll fejlődésére. A „Good Rockin' Tonight” című slágerét számos előadó feldolgozta, köztük Wynonie Harris, Elvis Presley, Bruce Springsteen, Paul McCartney, Joe Ely, Ricky Nelson, Jerry Lee Lewis, Pat Boone, James Brown, a The Doors. Brown volt az egyik első népszerű R&B énekes, aki olyan dalokat adott elő a gospel értelmezésben, amelyet akkoriban az egyház tabunak tartott. Énekstílusa olyan jelentős előadókra is hatással volt, mint B.B. King, Bobby Bland, Elvis Presley, Jackie Wilson, James Brown és Little Richard.
Pályafutása
Roy Brown 1925-ben született New Orleans-közeli Kinderben. Még gyerekként ment Eunice-be, ahol 1938-ban gospel-kvartettet alakított. 1942-ben Los Angelesben többek között bokszolóként keresett megélhetést. 1945-ben megnyert egy énekversenyt. Ezután énekesként Bing Crosby követőként próbált megélni. 1946-ban felvette a „Deep Sea Diver” című számot a Gold Star kiadónál, de az nem került fel a slágerlistákra. Ugyanebben az évben Brown megírta a Good Rocking Tonight című jump bluest. Visszatért New Orleansba, és felajánlotta a dalt a népszerű bluesénekesnek, Wynonie Harrisnak, aki eleinte elutasította azt. 1947-ben Brown végül maga vette fel a dalt. A szám 1947 szeptemberében jelent meg, és elérte a 13. helyet az R&B listán. Harris most már felismerte a lehetőséget. A dal 1948 májusában az első lett vele az R&B listákon. Elvis Presley 1954. szeptemberében vette fel a dalt.
Roy Brown „Mighty-Mighty Men” nevű zenekarával Brown végül az Egyesült Államok egész területén fellépett. Ötödik kislemeze, a „Long about Midnight” az R&B toplisták 1. helyére került.
Első milliós példányú lemeze „Hard Luck Blues” volt (1950). 1956-ban a „Dave Bartholomew Let The Four Winds Blow” című szerzeményét a Fats Domino tette slágerré. Bartholomew producerrel összesen 20 számot rögzítettek 1956 és 1958 között, amelyek egy része tipikus New Orleans-i hangzásában készült.
Brown átállása a rock and rollra eredeti blues stílusa miatt nem volt sikeres, mert ez inkább a felnőtt közönséget vonzotta. 1952-ben beperelte menedzserét a ki nem fizetett jogdíjakért, de csak azt érte el, hogy kiradírozta magát a zeneiparból. Életének ezt a szakaszát háztól-házig enciklopédia-ügynökként töltötte. 1970-ben tért vissza, és fellépett a Monterey Jazz Festivalon. Az évtized hátralévő részében turnézott, 1978-ban Európában is. 1970-ben a létrehozott nagylemezükön olyan zenészek szerepeltek, mint Shuggie Otis és Margie Evans, és olyan kissé elfeledett előadók, mint Roy Milton, Big Joe Turner.
Brown szívinfarktusban halt meg 1981. május 25-én.
Válogatott diszkográfia Deep Sea Diver / By Baby Bye, 1946 Good Rockin' Tonight / Lollipop Mama, 1947 Special Lesson No. 1 / Woman's A Wonderful Thing, 1946 Roy Brown's Boogie / Please Don't Go, 1947 Mighty Mighty Man / Miss Fanny Brown, 1947 Long 'Bout Midnight / Whose Hat Is That, 1948 'Fore Day In The Morning / Rainy Weather Blues, 1948 Rockin' At Midnight / Judgement Day Blues, 1949 Please Don't Go (Come Back, Baby) / Riding High, 1949 Boogie At Midnight / The Blues Got Me Again, 1949 Hard Luck Blues / New Rebecca, 1950 Love Don't Love Nobody / Dreaming Blues, 1950 Cadillac Baby / 'Long About Sundown, 1950 Train Time Blues / Big Town, 1951 Good Rockin' Man / Bar Room Blues, 1951 Travellin' Man / Hurry Hurry Back Baby, 1953 Grandpa Stole My Baby / Money Can't Buy Love, 1953 Trouble At Midnight / Bootleggin' Baby, 1954 My Little Angel Child / She's Gone Too Long, 1954 Party Doll / I'm Sticking With You, 1957 Let The Four Winds Blow / Diddy-Y-Diddy-O, 1957
Díjak 1981: Blues Hall of Fame (posztumusz)
Jegyzetek
Források
https://www.nytimes.com/1981/05/26/obituaries/roy-brown-a-pioneer-rock-singer.html https://www.allaboutjazz.com/musicians/roy-brown https://www.allmusic.com/artist/roy-brown-mn0000343396/biography
Kategória:Amerikai dzsesszzenészek Kategória:Blueszenészek Kategória:1920-ban született személyek Kategória:1981-ben elhunyt személyek