Szende Andor, születési nevén Steigenberger AndorSzabó, i. m. zsidó származású magyar építész, sportoló.
Élete Délvidéki zsidó családból származott. 1909-ben szerzett oklevelet a budapesti Műegyetemen. Ezt követően hosszabb tanulmányútra ment Németországba. Ennek hatása meghatároz lett később saját munkásságára. Hazatérve több építészeti pályázaton vett részt, terveit a Műcsarnok is gyakorta bemutatta.Gerle, i. m., 186. o. Érdekesség, hogy 1915-ben 2 tervet is készített a – később anyagi okokból fel nem épült – Székesfővárosi krematórium pályázatára.https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1916/?pg=29&layout=s
Az első világháborút követő időkben elsősorban kastélyok és épületbelsők tervezésére szakosodott. A korszak neoeklektikus irányzatához híven elsősorban neobarokk és neoreneszánsz stílusban készítette el ekkori munkáit. Az 1940-es években már modern stílusban tervezett meg néhány lakóházat.
Már idős ember volt, amikor 1955-ben részt vett a moszkvai pantheonra kiírt tervpályázaton. Az eseményre 11 külföldi építész adta be a tervét, Szende volt köztük az egyetlen magyar származású.
Magas kort ért meg, 1972-ben hunyt el 87. életévében. A Kozma utcai izraelita temetőben helyezték nyugalomra.https://www.findagrave.com/memorial/168152720/andor-szende
Sportolóként Szende építész mellett fiatalon neves sportolónak is számított. Korcsolya- és rúdugró versenyeken vett részt. A következő eredményei születtek:Vincze, i. m. világbajnok-bronzérem (1910, 1912, 1913), Európa bajnok-ezüstérem (1913) valamint négyszeres felnőtt, illetve egyszeres ifjúsági magyar bajnok (1908, 1911, 1912, 1914, 1922)
1922 után nem vett részt több versenyen, idejét az építészetnek szentelte.
Ismert épületei 1927: Schöffer Bódog uradalmi kastélya, Gödhttps://repozitorium.omikk.bme.hu/handle/10890/42390 1929: Nerfeld-palota, Szolnok, az 1980-as években lebontották 1941–1942: lakóház, Budapest, Tinódi u. 4. 1942–1943: lakóház, Budapest, Elek u. 6.
Az ő nevéhez főződik a budapesti Andrássy út 118. számú épület (tervezte: Bukovics Gyula, 1881) helyreállítása.
Megvalósulásuk kérdéses 1920/1930-as évek: Nagybánhegyesi Montágh Sándor kastélya, Szentetornya 1920/1930-as évek: Gróf Széchenyi Károly pasaréti nyaralója, Budapest 1920/1930-as évek: Római katolikus elemi iskola és kultúrház, Abony 1920/1930-as évek: Székesfővárosi Érdi utcai elemi iskola, Budapest 1920/1930-as évek: Sashalmi elemi állami iskola, Budapest
Tervben maradt épületek 1910: Nagyvárosi áruház, helyszín nem jelölve (ezüstérem) 1910: Városháza és Vigadó, Kolozsvár 1910: Kultúrpalota, Pozsony (Grósz Józseffel közösen) 1911: Fővárosi Nyilvános Könyvtár- és Közművelődési Intézet, Budapesthttps://lajta.bparchiv.hu/hu/szende-andor-palyaterve-tavlati-kep 1911: Budapesti Bank Rt. székháza, Budapest 1911: Kultúrpalota, Tisza Kálmán (ma: II. János Pál pápa) tér 1912: Jégpalota, helyszín nem jelölve 1913: Nemzeti Színház, Budapest 1912: Tietz-áruház, Berlin 1915: Székesfővárosi krematórium, Budapest (2 terv) 1932: iskola hat, egyenként háromszáz diákot befogadni tudó lakóépülettel, Tihany 1955: Pantheon, Moszkva ?: Fogadalmi templom, Mohács
Jegyzetek
Források
Vincze Miklós: Ismeretlen magyarok: Szende Andor, a sokoldalú sportolóból lett kastélyépítő (24.hu, 2017. december 2.) Szabó Gábor: Az első vb-érmes magyar férfi műkorcsolyázó a monumentális építészet barátja volt (nemzetisport.hu, 2022. május 24.) Műkorcsolya bajnokok (hunskate.hu)
Kategória:Magyar építészek Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:1886-ban született személyek Kategória:1972-ben elhunyt személyek Kategória:A Kozma utcai izraelita temetőben eltemetett személyek