bélyegkép|jobbra|Szao terrakotta szobor bélyegkép|Antropomorf szobor, Tago lelőhely, Csád (700-1000) - Musée du quai Branly – Jacques Chirac A szao kultúra (más néven Szo) Közép-Afrikában virágzott kb. az vagy hatodik századtól egészen az időszámításunk szerinti tizenhatodik századig. A szaók a Csari folyó medencéjénél éltek, azon a területen, amely később Kamerun és Csád része lett. Ők a legkorábbi civilizáció, amely egyértelmű nyomokat hagyott jelenlétéről a mai Kamerun területén. Valamikor a 16. század környékén az iszlámra való áttérés megváltoztatta az egykori szao kultúra jellegét. Ma Észak-Kamerun és Dél-Csád több etnikai csoportja, de különösen a szarák, és a kotokó nép vallják magukat a szao kultúra leszármazottainak.
Eredet A szao civilizáció már az i. e. 6. vagy 4. században elkezdődött, és az i. e. első évezred végére a Csád-tó körül és a Csari folyó közelében már jelen volt. A szao városállamok valamikor az i. sz. 9. és 15. század között érték el fejlődésük csúcspontját.
Bár egyes tudósok becslése szerint a Csád-tótól délre fekvő szao civilizáció a 14. vagy a 15. századig tartott, a többségi vélemény szerint valamikor a 16. században, a Bornu Birodalom terjeszkedését követően megszűnt önálló kultúraként létezni. A szao kultúra örököse a mai Észak-Kamerun és Nigéria, valamint Csád délnyugati részén elterülő Kotokó királyság volt.
Kultúra Felmerült, hogy a szaók az ókori Egyiptomot meghódító hükszoszok leszármazottai voltak, a Nílus völgyéből délre, Közép-Afrikába költöztek, vagy a Csád-tótól északra fekvő Bilma-oázisból származtak. A szélesebb körben elfogadott elmélet szerint azonban a szaók egyszerűen a Csád-tó medencéjének őslakói voltak, és őshazájuk a tótól délre található. A legújabb régészeti kutatások pedig arra utalnak, hogy a szao civilizáció a térség korábbi kultúráiból (például a Gajiganna-kultúrából, amely i. e. 1800 körül kezdődött, és i. e. 800 körül kezdett erődített városokat építeni), fokozatosan egyre összetettebbé vált. Az olyan lelőhelyek, mint a Csád-medencei Zilum, példák erre. A leletek azt mutatják, hogy a szao kultúra a bronz, réz és vas feldolgozási ismereteivel rendelkező, kifinomult civilizáció volt. A leletek között találhatók bronz és terrakotta szobrok emberi és állati alakokról, érmék, temetkezési urnák, háztartási eszközök, ékszerek, gazdagon díszített kerámiák és lándzsák. A legtöbb szao kultúrához köthető lelet a Csád-tótól délre került elő.
G.T. Stride ezeket a fontos tényeket közli a szao civilizációról:
A Csád-tó medencéjében élő népek, mint például a buduma, gamergu, kanembu, kotokó és musgum, hiszik, hogy a szao kultúrából származnak. Lebeuf támogatja ezt a kapcsolatot, és a logone-birni nép guti és tukuri alcsoportjainak alkotásaiban a szao művészet nyomait fedezte fel. A szóbeli történetek további részletekkel szolgálnak a népről: A szaók több, apai ágon öröklődő nemzetségből álltak, amelyek egyetlen nyelvvel, néppel és vallással rendelkező államalakulatba tömörültek. Ezekben az elbeszélésekben a szaók óriásokként és hatalmas harcosokként jelennek meg, akik meghódították szomszédjaikat.
Jegyzetek
Források –
–
Fordítás
Kategória:Kamerun történelme Kategória:Civilizációk