A lélekvándorlás, latin szóval a reinkarnáció (= újra megtestesülés) vagy görög szóval metempszükhószisz Magyar etimológiai szótár metempszichózis (ókori görög: μετεμψύχωσις) filozófiai és vallási fogalom, amely fő tana, hogy folytonosság van az egymást követő életek között, egy élőlény a fizikai halála után új életet kezd más fizikai formában vagy más testben, azaz valamilyen módon újjászületik.
A reinkarnáció az indiai eredetű vallások központi tétele, nevezetesen a dzsainizmus, a hinduizmus, a buddhizmus és a szikhizmus vallásoké. A tan megtalálható volt az ókori görögöknél, a manicheizmusban és a gnoszticizmusban, valamint a modern, nyugati ezoterikában, a teozófiai és antropozófiai szellemi irányzatokban is megjelenik. Központi tétele a pogányságnak és az újpogányság legtöbb változatának is. Vannak viszont olyan hindu, buddhista vagy pogány csoportok, amelyek nem hisznek a reinkarnációban, de hisznek a túlvilágban.Encyclopedia of Global ReligionFlood, Gavin D. (1996), An Introduction to Hinduism, Cambridge University Press bélyegkép|250px|A reinkarnáció ábrázolása a hindu művészetben Bár a kereszténységen és az iszlámon belüli felekezetek és csoportok túlnyomó többsége nem hisz benne, e vallásokon belül is találunk olyanokat, akik elfogadták a reinkarnációt. Ezen csoportok közé tartoznak a katharok, az alaviták, a drúzok,Hitti, Philip K (2007) . Origins of the Druze People and Religion, with Extracts from their Sacred Writings (New Edition). Columbia University Oriental Studies. 28. London: Saqi. pp. 13–14. és a rózsakeresztesek fő áramlatú történelmi és kortárs követői.Heindel, Max (1985) [1939, 1908] The Rosicrucian Christianity Lectures (Collected Works): The Riddle of Life and Death . Oceanside, California. 4th edition. Előfordul a modern judaizmus számos irányzatában is.
Egyes keleti vallások szerint az újjászületések sorozata, az ún. szanszára mindaddig folytatódik, amíg az életek során az egyén meg nem szabadul minden karmájától, el nem éri a tökéletességet, a nirvána állapotát.
Történelem Az ókori ind művek, például a Katha-upanisad és a Bhagavad-gíta egyértelműen a lélek halhatatlansága és a lélekvándorlás mellett tesznek hitet. A lélek nem ismer sem születést, sem halált. Soha nem keletkezett, nem most jön létre, és a jövőben sem fog megszületni. Születetlen, örökkévaló, mindig létezik és ősi, s ha a testet meg is ölik, ő akkor sem pusztul el.Bhagavad-gita 2.20
Nyugaton az ókori görög filozófusok közül az egyik legkorábbi képviselője Püthagorasz volt, majd Szókratész és Platón sorolható azok közé, akik a reinkarnációt szervesen beépítették tanításaikba.
Egyes kutatók úgy vélik, hogy Püthagorasz a szíroszi Ferekidisz tanítványa volt Zhmud, Leonid (31 May 2012). Pythagoras and the Early Pythagoreans. OUP Oxford. és tőle vette át, mások szerint a reinkarnáció gondolatát az orfizmus doktrínájából merítette. Püthagorasz: Lélekvándorlás
Platónt ismételten foglalkoztatta, hogy mi történik a lélekkel közvetlenül a halál után, mielőtt új testbe költözik. Nézete szerint hosszú időszakok telnek el a halál és az újjászületés között. Közben megfeledkezik korábbi életéről és megismeri az isteni ideáknak megfelelő gondolkodás alapfogalmait – az igazságosság, az erkölcs, a bölcsesség, a szeretet lényegét stb.
Platón: Lélekvándorlás
A korai kereszténység idején a gnosztikus irányzatok – annak ellenére, hogy az Egyház keményen harcolt ellenük – is terjesztették a lélekvándorlás tanát. Órigenész, a korai keresztény egyház egyik atyja és tudósa így írt a 3. században: A gonoszra való hajlam miatt bizonyos lelkek... testet öltenek, először emberit, majd oktalan szenvedélyeik miatt –emberi életük kiszabott idejének letöltése után – különféle állatokká változnak, ahonnan tovább süllyednek... a növényi élet szintjére. Ebből az állapotból ugyanazokon a szinteken keresztül újra felemelkednek, és visszahelyeztetnek mennybéli állapotukba.De Principiis, Book III, Chapter 5
Órigenész és Alexandriai Kelemen a középső platonizmus nyomán feltételezte a lélek preegzisztenciáját. Az Órigenésznek tulajdonított tanítások egyike szerint a lélek tisztán a szellemi szabadság kedvéért teremtetett, a bűn következményeként viszont tisztulási és nevelődési folyamatra ítéltetett a testi létezésben. Mivel ez a nézet tagadta az ember egységét és a bűn jelenségének tekintette az emberi testet, és – ha reinkarnációt valló nézetekkel párosul – nem ismerte el az emberi élet egyszeriségét, ezért 553-ban a keresztény egyház tanítóhivatala elítélte.Herbert Vorgrimler: Új teológiai szótár
Az antik világban igen elterjedt volt a reinkarnáció tana; a manicheizmusban is a fő hittételek közé tartozott. Szent Ágoston, aki csatlakozott ehhez a valláshoz, mielőtt katolikus hitre tért, szintén nyitott volt a lélekvándorlás gondolata iránt.
A zsidó misztikus irányzat, a kabbalisztika több helyen is közöl múlt- és jövőbeli életekkel kapcsolatos ismereteket. Az iskola egyik alapkönyvében, a Zóhárban ez áll: A lelkeknek vissza kell térniük a legfelsőbb szubsztanciába, ahonnan származnak. De ennek végrehajtásához minden tökéletességet ki kell fejleszteniük, amelynek csírája el van ültetve bennük, s ha ezt az állapotot egy élet leforgása alatt nem tudják elérni, akkor egy újat kell kezdeniük, majd megint egy újat, s így tovább egészen addig, míg el nem érik azt az állapotot, amely alkalmassá teszi őket az Istennel való újraegyesülésre.E. D. Walker, Reincarnation: A study of Forgotten Truth, Boston, 1888, p. 212 Az Egyetemes Zsidó Enciklopédia szerint a haszid zsidóknak is ehhez hasonló a hitük.Universal Jewish Encyclopedia: Souls, Transmigration of A pogány európai népek, a kelták,Julius Caesar, "De Bello Gallico", VIHunyadi László: : A világ vallásföldrajza a germánok Jan de Vries, Altgermanische Religionsgeschichte, Grundriß der germanischen Philologie 12.1, Berlin: De Gruyter, 1935, rev. ed. 1956, repr. as 3rd ed. 1970, , p. 183 .Hans TenDam: Exploring reincarnation 39-40. o. és a magyarok ősvallására jellemző volt a lélekvándorlásba vetett hit.Mireisz László: A magyar vallás Az amerikai indiánok nagy része, – a majákat és peruiakat is beleértve – hitt a lélekvándorlásban.Hans TenDam: Exploring reincarnation 40. o. Az ausztráliai arandák minden újszülöttben valamely ősüknek reinkarnációját látták.Kühár Flóris: Egyetemes vallástörténet
Nyugaton a reneszánsz korában újra feléledt az érdeklődés a reinkarnáció iránt. A tan felélesztésében kiemelkedő szerepe volt az akkori Itália egyik vezető filozófusának és költőjének, Giordano Brunonak, akit végül az inkvizíció máglyáján égettek meg nézetei miatt.
A transzcendentalizmus mozgalmában Emerson így írt: A világ nagy misztériuma az, hogy minden tovább él; nem semmisül meg, csupán egy időre eltűnik a szem elől, majd ismét visszatér. Emerson könyvtárának sok ősi filozófiai műve közül a Katha-upanisadokat is idézi: A lélek nem születik, nem hal meg, senkinek sem a terméke. Meg nem született, örök, s ha a test el is pusztul, a lélek soha.Emerson's Complete Works, Boston, 1886, IV. p. 35.
Oroszországban Lev Tolsztoj gróf ezt írta: Ahogyan jelenlegi életünkben álmok ezreit éljük át, úgy jelenlegi életünk is csupán egy a sok ezer ilyen élet közül, amelybe egy másik, valóságosabb életből lépünk be... és amelybe visszatérünk halálunk után.Moscow: Magazine, The Voice of Universal Love, 1908, No. 40, p. 634
A 20. század hajnalán Paul Gauguin, a nyugat egyik legnagyobb hatású művészét is magával ragadta a reinkarnáció gondolata. Tahitin töltött utolsó éveiben írt arról, hogy amikor a fizikai organizmus felbomlik, a lélek tovább él. Ezt követően – írja – felvesz egy másik testet, s érdeme vagy érdemtelensége szerint felemelkedik vagy lesüllyed. A művész szerint nyugaton először Püthagorasz tanította a folytonos újjászületés tanát, amit az ősi India bölcseitől ismert meg.Modern Thought and Catholicism, 1927
Az amerikai autómágnás, Henry Ford egy ízben így nyilatkozott: A reinkarnáció tanát huszonhat éves koromban fogadtam el... A zsenialitás nem más, mint tapasztalat. Néhányan azt hiszik, hogy adottság vagy tehetség, de valójában sok-sok élet hosszú tapasztalatának a gyümölcse.San Francisco Examiner, 1928. Aug. 28. Fordhoz hasonlóan gondolkozott George S. Patton, amerikai tábornok is, aki szerint a hadi tudományokban való jártasságát az ősi csatamezőkön szerezte.Visszatérés - A reinkarnáció tudománya, The Bhativedanta Book Trust
Carl Gustav Jung, az egyik legnagyobb hatású modern pszichológus vezette be az örök én fogalmát, amely életek hosszú sorát használja fel arra, hogy az én és a tudat legmélyebb rejtelmeit megértse. Jól el tudnám képzelni – írja Jung – hogy éltem már régebbi évszázadokban, és itt olyan kérdésekbe ütköztem, amelyeket akkor még nem tudtam megválaszolni, hogy újra kellett születnem, mert a rám bízott feladatot nem teljesítettem.Memories, Dreams and Reflections, New York, Pantheon, 1963, p. 323
Antropozófiai értelmezés Az antropozófia – amelyet Rudolf Steiner alapított a 20. század elején – a lélekvándorlást (reinkarnációt) és a karmát nem keleti mintára, hanem egy nyugati, keresztény és evolúciós szemlélettel integrálja. Steiner szerint az újraszületés nem büntetés vagy céltalan körforgás, hanem az emberi szellem fejlődésének és tanulásának tudatos útja.
Az alábbi táblázat összefoglalja a lélekvándorlás egyedi antropozófiai értelmezését: Dimenzió / KérdésAz antropozófiai megközelítés lényegeMi születik újjá?Az Én (a szellemi mag). A fizikai test, az étertest (életerő) és az asztráltest (érzelmek) minden életben újak, de a tapasztalataik gyümölcsét az Én viszi tovább.R. Steiner: A szellemtudomány körvonalaiMi a reinkarnáció célja?Földi fejlődés és evolúció. Az emberi szellem azért tér vissza, hogy új történelmi korszakokban, új kultúrákban fejlődjön, és fokozatosan spiritualizálja a földi anyagot.Újraszületés és karma (Reincarnation and Karma: Two Fundamental Truths of Existence)Hogyan működik a Karma?Szabadon választott sorsfeladat. A karma nem külső büntetés. Két élet között a lélek maga látja be múltbéli hibáit, és maga választja ki a következő élet nehézségeit, hogy javíthasson.Mi történik a halál után?Tisztulás és tervezés. A lélek átmegy a Kamaloka (vágyak világa) állapoton, ahol visszafelé éli át az életét, majd a szellemi világban (Devachán) felkészül a következő inkarnációra.Mennyi idő telik el két élet között?Általában évszázadok (kb. 500–1000 év). Steiner szerint egy lélek rendszerint kétszer születik le egy kultúrkorszak alatt (egyszer férfiként, egyszer nőként), igazodva a csillagászati ritmusokhoz.Krisztus szerepeKözponti fordulópont. A golgotai misztérium (Jézus kereszthalála) óta Krisztus ereje segíti az embert abban, hogy a reinkarnációk során ne vesszen el az anyagban, hanem megtalálja a belső szabadságát.Ember és állat közötti átjárás?Szigorúan nincs. A keleti nézetekkel ellentétben az antropozófia szerint az ember már egyedi egyéni szellemmel (Én) bír, így ember soha nem születhet újra állatként.A karma nyilvánvalóvá tétele (Manifestations of Karma)
Több vallásban is megjelenik a Test, lélek, szellem hármasság. "A lélek zengése" című, illetve "Az értelem puha fészke" című könyv így tálalja ennek a hármasságnak az összetevőit: A test egy megtapasztalási eszköz erre a háromdimenziós világra. A lélek egy hardware egység, ami az információkat tárolja, vezérli a testet illetve gondolkodásra képes. A szellem pedig a lélekben levő szoftver. Ez a szoftver egy emlékekből, ismeretekből, ösztönökből, cselekvési-gondolati mintákkal átszőtt összesség.
Hinduizmus