bélyegkép|300x300px| A vallomás vésete költői formában, a New England Holocaust Memorialon Bostonban, Massachusettsben kiállítva Az Először másokért jöttek… () Martin Niemöller (1892–1984) német evangélikus lelkész 1946-os háború utáni hitvalló prózájának költői formája. A német értelmiségiek és papság – és saját bevallása szerint maga Niemöller – hallgatásáról szól, a nácik hatalomra jutását és azt követően pedig a célpontjaik csoportról csoportra történő fokozatos felszámolásáról. Az eredeti szellemében számos variáció és adaptáció jelent meg angol nyelven. Az üldöztetés, a bűntudat, a bűnbánat és a személyes felelősség témáival foglalkozik.

A vallomás legismertebb angol nyelvű változatai a költői formába szerkesztett változatok, amelyek az 1950-es években kezdtek el terjedni. Az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeuma a következő szöveget idézi a beszéd számos költői változataként: This is a different and older article which contains more complete photographs than the new version.

A brit kormány által alapított jótékonysági szervezet, a Holocaust Memorial Day Trust hosszabb változata a következő:First they came - By Pastor Martin Niemoller, Holocaust Memorial Day Trust

bélyegkép| Niemöller a hágai Grote Kerkben 1952 májusában Martin Niemöller német evangélikus lelkész és teológus a németországi Lippstadtban született 1892-ben. Niemöller antikommunista volt, és támogatta Adolf Hitler hatalomra jutását. Ám amikor hatalomra jutása után Hitler ragaszkodott az államnak a vallás feletti fölényéhez, Niemöller kiábrándult. A Hitlerrel szemben álló német papok egy csoportjának vezetője lett. 1937-ben letartóztatták, és végül Sachsenhausenbe és Dachauba zárták. 1945-ben a szövetségesek szabadon engedték. Pályafutását Németországban folytatta lelkészként és a második világháború utáni német bűnbánat és megbékélés egyik vezető hangjaként.

Eredete Niemöller 1946. január 6-án a frankfurti Hitvalló Egyháznak mondott beszédében vallomást tett, aminek ez a részleges fordítása:

Ezt a beszédet 1947-ben lefordították és kiadták angolul, de később visszavonták, amikor azt állították, hogy Niemöller a nácik korai támogatója volt. A "betegeket, az úgynevezett gyógyíthatatlanokat" az " Aktion T4 " eutanáziaprogramban ölték meg. A kommunisták, szocialisták, iskolák, zsidók, a sajtó és az egyház neve szerepel Niemöller beszédének 1955-ös változatában, amelyet egy német professzornak adott interjúban idéztek, aki Niemöllert idézte. Egy amerikai képviselő mondott hasonló beszédet 1968-ban, kihagyva a kommunistákat, de olyan iparosokat is, akiket a nácik csak egyénileg vettek célba.

Niemöllertől azt idézik, hogy karrierje során a szöveg számos változatát használta, de a kaliforniai Santa Barbarai Egyetem professzora, Harold Marcuse által azonosított bizonyítékok azt mutatják, hogy az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumának verziója pontatlan, mert Niemöller gyakran használta a „ kommunisták ” szót. nem pedig a " szocialisták " szót. A "szocialisták" helyettesítése a "kommunistákkal" az antikommunizmus hatása, és a leggyakoribb az Egyesült Államokban elterjedt változatban. Marcuse szerint "Niemöller eredeti érvelése azon csoportok megnevezésén alapult, amelyekkel ő és közönsége ösztönösen nem törődne. A washingtoni kommunisták és a németországi zsidók mellőzése eltorzítja ezt a jelentést, és ki kell javítani."

1976-ban Niemöller a következő választ adta egy interjúkérdésre, amely a vers eredetét kérdezte. A Martin-Niemöller-Stiftung ("Martin Niemöller Alapítvány") ezt a beszéd "klasszikus" változatának tartja:

Szerepe a náci Németországban A legtöbb protestáns lelkészhez hasonlóan Niemöller is nemzeti konzervatív volt, és nyíltan támogatta a Weimari Köztársaság konzervatív ellenfeleit. Üdvözölte tehát Hitler 1933-as hatalomra jutását, abban a hitben, hogy ez nemzeti újjászületést hoz. 1934 őszére Niemöller csatlakozott más evangélikus és protestáns egyházi személyekhez, mint például Karl Barthhoz és Dietrich Bonhoefferhez a Confessional Church megalapításában, egy protestáns csoportban, amely ellenezte a német protestáns egyházak nácizálását.

Niemöller még 1935-ben pejoratív megjegyzéseket tett a hívő zsidókra, miközben saját egyházában megvédte azokat a zsidó származásúakat, akik megkeresztelkedtek, de faji örökségük miatt a nácik üldözték őket. Egy 1935-ös prédikációjában megjegyezte: "Mi az oka a több ezer éve tartó nyilvánvaló büntetésüknek? Kedves testvéreim, az ok könnyen megmagyarázható: a zsidók vitték a keresztre Isten Krisztusát!"The text of this sermon, in English, is found in Martin Niemöller, First Commandment, London, 1937, pp. 243–250.

1936-ban azonban határozottan ellenezte a nácik „ árja paragrafusát ”. Niemöller aláírta a protestáns egyháziak egy csoportjának petícióját, amely élesen bírálta a náci politikát, és kijelentette, hogy az árja paragrafus összeegyeztethetetlen a felebaráti szeretet keresztény erényével. A náci rezsim tömeges letartóztatásokkal és csaknem 800 lelkész és egyházi ügyvéd elleni vádemeléssel reagált.

A szerző és a Nobel-díjas Thomas Mann az Egyesült Államokban publikálta Niemöller prédikációit, és méltatta bátorságát.

Használata bélyegkép| Az amerikai haditengerészet egyik lelkésze felolvas egy részletet Niemöller verséből a Holokauszt Emléknapjainak ünnepi istentiszteleten Pearl Harborban; 2009. április 27. Az Egyesült Államok washingtoni Holokauszt Emlékmúzeumában az idézet ki van állítva, a múzeum honlapján pedig az idézet történetét tárgyalják.

A vers egy változata a jeruzsálemi Yad Vashem holokauszt-emlékműnél látható. A verset bemutatják a virginiai richmondi Virginia Holocaust Múzeumban , a massachusettsi bostoni New England Holocaust Memorialban, a floridai szentpétervári Floridai Holocaust Múzeumban és az Illinois Holocaust Múzeumban és Oktatási Központban Skokie államban, Illinois államban is.

A rövid mű üzenete a csúszós lejtő nevű érvelési hiba analógiájára elsősorban az elnyomott és sérülékeny csoportok iránti szolidaritás növelésével, másodsorban pedig a baljós irányú társadalmi folyamatokba történő aktív beavatkozásra ösztönzéssel cáfol rá.

Hivatkozások

Fordítás

További irodalom Quotation: "If they come for me in the morning, they will come for you in the night."

First published 1942 by Fleming H. Revell Co.

További információk

Kategória:Antifasizmus Kategória:A holokauszt a művészetben Kategória:Versek Kategória:Lapok ellenőrizetlen fordításokkal