bélyegkép|Csillós A sejtszáj vagy citosztóma () fagocitózisra kialakult sejtalkotó, gyakran mikrotubulusok által megtámasztott mélyedés vagy tölcsér. A sejtszájon keresztül a táplálék zárt vakuólumokba kerül. Csak egyes protiszták, például a csillósok és az Excavata rendelkeznek sejtszájjal. Példa erre a Balantidium coli nevű csillós. A többi protisztában és a többsejtűekben a sejt bármely részén végbemehet fagocitózis, illetve a táplálkozás abszorpcióval (felszívódással) is történhet.
Szerkezet A sejtszáj sejtfelszíni mélyedést alkot, és általában a sejtmag felé irányul. A sejtszáj elnevezés alatt általában az egész bemélyedést értik, de valójában az csak a mélyedés sejtfelszínhez közel eső részét jelenti. A mélyedés többi része a sejtgarat. A sejtgarat a sejtszájjal együttműködik a makromolekulák sejtbe vitelében. Ezen erős kapcsolatot a sejtszáj és a sejtgarat közt gyakran nevezik sejtszáj–sejtgarat komplexnek, más néven sejtgaratkészüléknek. Néhány esetben azonban a sejtszáj önállóan is végrehajtja a makromolekulák bevitelét. Ekkor a sejtszáj vezikulumok közvetlen létrehozásával viszi be a makromolekulákat.
A sejtszáj az alakját megtartó mikrotubulusokkal együtt működik. A mikrotubulusok egyik része triplett formában van jelen, és közvetlenül a sejtszáj membránja mellett van. Egy másik mikrotubulus-csoport az ostorok körüli membránhoz van közel, és négytagú. Sejtgarat Az endocitózisban hasonlóan fontos a sejtgarat. Hosszú, csőszerű szerkezet, mely a sejtszáj körüli mélyedést alkotja. Bár a sejtgarat alakja nem állandó, általában a sejt hátulja felé irányul, és központi maghoz rögzül. A sejtciklus során hossza változik, átlagos hossza 8 μm. A sejtszájhoz hasonlóan mikrotubulusok csatlakoznak a sejtgarathoz is. Két mikrotubulus-csoport a sejtgarat útvonalát követi, ezek csatornaszerű szerkezetet alkotnak a sejtgarat körül. A sejtgarat egyik oldala nem kapcsolódik ezekhez a mikrotubulusokhoz, és azt „csupasznak” nevezik. Vezikulumok azonban vannak ezen az oldalon. Helye A sejtszáj a legtöbb ostoros protozoonban azonos helyen található, a sejt elülső végén, az ostoreredés közelében. Ez szintén bemélyedés, és szintén az endocitózis helye. A sejtszáj nyílása nagyjából az ostoreredéssel egy szinten van.
A csillósok egy protozoontörzs, melyben a sejtszáj lehet apikális vagy laterális. Funkció A sejtszáj–sejtgarat komplex először felveszi a makromolekulákat, ezek a sejtgarat lumenjébe jutnak, majd a sejt hátulsó végébe kerülnek, ahol a sejt más részeibe tartó vezikulumok felveszik a makromolekulákat. A makromolekulák útja a sejtszáj elejétől a sejtgarat hátulsó végéig legalább 2 percig tart. A sejtszáj az endocitózis fő helye a Trypanosoma cruzi epimasztigóta állapotában. Kapcsolatok A sejtszáj a Trypanosoma cruzi ostorával kapcsolatban van. 2020-ig ez az egyetlen ismert példa arra, hogy egy endocitózisra és egy mozgásra használt sejtszervecske kapcsolódik egymáshoz.
Kapcsolódó szerkezetek Az ostoreredés az endocitózis másik helye ostoros protozoonokban. Ez az ostor körüli mélyedés, és az endocitózis, illetve az exocitózis helye is.
Megtekintési módok Számos módszer ismert a sejtszáj megtekintésére. E Eger et al. arannyal jelzett transzferrint használtak konfokális mikroszkópia mellett a sejtszáj megtekintéséhez. Ez alapján az arannyal való jelölés két helyen volt feltűnő: ezek egyik a sejtgarat alján, a másik a sejt rezervoszómájiban volt.
Egy másik kísérletben háromdimenziós rekonstrukcióval követett ionsugaras pásztázó elektronmikroszkópiát (FIB-SEM) használtak a sejtszáj–sejtgarat komplex háromdimenziós modelljének készítéséhez. Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Sejtszervecskék