bélyegkép|jobbra|250px|A polgármesteri hivatal Makón bélyegkép|jobbra|250px|A polgármesteri hivatal Balkányban 250px|bélyegkép|jobbra|Polgármesteri hivatal Röjtökmuzsaj községben
A polgármesteri hivatal Magyarországon a helyi önkormányzat hivatásos szakapparátusa. Rendeltetése az önkormányzat működésének segítése, a közigazgatási ügyek döntésre való szakszerű előkészítése és a döntések végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása. Jogállása Kifejezetten polgármesteri hivatal elnevezéssel az önálló települési önkormányzat hivatala működik. Ugyanígy a képviselő-testület hivatalának tekintendő azonban – még ha elnevezése értelemszerűen módosul – a megyei közgyűlés hivatala, s úgyszintén a körjegyzőség és a társult képviselő-testület hivatala is. Ez a kör – a polgármesteri hivatallal együtt – adja a képviselő-testület hivatalát, amit gyűjtőfogalomként használ a törvény. A helyi önkormányzatiság lényege a törvény által biztosított függetlenség. Ennek egyik jelentős megnyilvánulása a szervezeti keretek önálló kialakításának a lehetősége [Ötv. 1. § (6) a)]. Relatív korlátot pusztán az jelent, hogy az önkormányzatok – a hivatal szakmai közreműködésével – a rájuk háruló feladatok teljesítésére kötelesek, és azért felelősséggel is tartoznak. A felelősség a törvényességi ellenőrzés gyakorlása révén és a közvélemény értékítélete útján érvényesíthető. Az Ötv. szerint jogi személynek az önkormányzat minősül [Ötv. 9. § (1)]. Így jogi személyiséggel önállóan sem a képviselő-testület, sem a polgármesteri hivatal nem rendelkezik. Ez az önkormányzatot, mint a választójogosultsággal bíró állampolgárok közösségét illeti meg. A helyi önkormányzatot illetik meg mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik. E jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik [Ötv. 80. § (1)].
Az Áht. 66. §-a kimondja, hogy a helyi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve a költségvetési szervként működő megyei önkormányzati hivatal, polgármesteri hivatal, körjegyzőség, illetve a társult képviselő-testület hivatala. Ugyanezen törvény a 87. § (1) bekezdése szerint pedig a költségvetési szerv jogi személy. Tekintettel arra, hogy az Ötv. szerint valamennyi tulajdonosi és gazdálkodási jog, illetve az önkormányzati vagyonnal való rendelkezési jog a képviselő-testületet illeti, a hivatal jogi személyiségének terjedelmét gyakorlatilag ezen alapvető korlátozással együtt lehet csak értelmezni, vagyis a polgármesteri hivatal jogi személyisége az önkormányzati gazdálkodás végrehajtása körében állapítható meg, tehát csak a feladatkörében az önkormányzati gazdálkodás végrehajtásának tekintetében jogi személy a polgármesteri hivatal. Az önkormányzat tulajdonosi jogait az egyébként perbeli jogképességgel rendelkező polgármesteri hivatal perindítási jogosultság hiányában a bíróság előtt nem érvényesítheti. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy más a helyzet a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatánál. A Pp. 327. § (4) bekezdése értelmében a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során félként (alperesként) az a közigazgatási szerv jár el, amely a felülvizsgálatra irányuló határozatot hozta.
Irányítása és vezetése
A hivatal irányításért a polgármester, a hivatal működésének jogszerűségéért és szakszerűségéért a jegyző a felelős. Ez megköveteli, hogy a jegyző a közigazgatáshoz értő, gyakorlott és a képesítési követelményeknek megfelelő személy legyen.
A polgármester feladatai
A rendszerváltás óta egyes államigazgatási hatáskörök címzettje a polgármester (ezek általában a védelmi feladatok: honvédelemmel illetőleg polgári védelemmel kapcsolatosak) és a jegyző. Kivételesen ez a hivatal ügyintézőjét is megilleti. (például az anyakönyvvezetőt) A polgármesteri hivatal alapjában végrehajtó szerv. A testületi illetve a tisztségviselői döntéseket készíti elő.
A jegyző feladatai
A polgármesteri hivatal operatív szakmai vezetője a jegyző. A jegyző alapvető feladata, hogy a képviselő-testület és a polgármester által meghatározott önkormányzati feladatok teljesítésén kívül megszervezze az állampolgárok államigazgatási ügyeinek szakszerű intézését. E téren feladatot jelent számára a saját hatáskörébe tartozó ügyeknek az intézése, dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át és döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket.
A polgármesteri hivatal hatásköre
Ellátja az önkormányzati testületi szervekhez (képviselő-testület, bizottság) kapcsolódó adminisztrációs feladatokat, az önkormányzati képviselők munkájának segítését, a vezetést segítő törzskari funkciókat, valamint a belső munkaszervezési igazgatási teendőket. Előkészíti és végrehajtja a testületi szervek önkormányzati döntéseit, a polgármester irányítása és a jegyző operatív vezetése mellett. Ellátja a központi állami szervek megbízásából az önkormányzat számára hatáskört megállapító jogszabályok végrehajtásaként az államigazgatási feladatokat, vagyis előkészíti döntésre az államigazgatási ügyeket és gondoskodik e döntések végrehajtásának megszervezéséről.
Feladatai 250px|bélyegkép|jobb|A zichyújfalui polgármesteri hivatal épülete, a Zichy család egykori kastélya. 1900 körül épült eklektikus stílusban, építtetője Zichy János. A polgármesteri hivatal tevékenységének két nagyobb csoportja: önkormányzati és az államigazgatási ügyek. A polgármesteri hivatal szakmai vezetője a jegyző. Vele a jegyző szócikk foglalkozik. A rendszerváltás óta az államigazgatási hatáskörök címzettje a polgármester (ezek általában a védelmi feladatok: honvédelemmel illetőleg polgári védelemmel kapcsolatosak) és a jegyző. Kivételesen ez a hivatal ügyintézőjét is megilleti. (például az anyakönyvvezetőt) A polgármesteri hivatal alapjában végrehajtó szerv. A testületi illetve a tisztségviselői döntéseket készíti elő. A hivatal irányításért a polgármester, a hivatal működésének jogszerűségéért és szakszerűségéért a jegyző a felelős. Ez megköveteli, hogy a jegyző a közigazgatáshoz értő, gyakorlott és a képesítési követelményeknek megfelelő személy legyen.
Az államigazgatási (vagy másképp a hatósági) ügyeknél a hatáskör címzettje nagy általánosságban a jegyző. Ezért az ügyek előkészítésének feladatait, illetve annak végrehajtását ó szervezi meg. Neki kötelessége az ügyek sorsának végigkísérése. Szükség esetén jogi értelmezést nyújtson a hivatal dolgozóinak az ügyek megoldásában. Fontos feladata a hivatali munka szervezettségének biztosítása, s hogy a munkavégzéshez szükséges feltételek rendelkezésre álljanak. A lehetőségeken belül meg kell határoznia a hivatal optimális elhelyezését, az egymáshoz kapcsolódó munkakörök kialakítását, a gyors, és egyszerű ügyintézés lehetőségeinek biztosítását. balra|250px|bélyegkép|A komáromi polgármesteri hivatal épülete E tevékenységeken túl szerepe van a munka tartalmi megszervezésében is. Az ügyiratkezelés szabályainak kialakítása valamint az észszerű munkamegosztással biztosítsa a dolgozók egyenletes leterheltségét és a szakszerű ügyintézést. Az ügyintézés korszerűsítése, az új ügymenetmodellek bevezetése, a korszerű irodatechnikai eszközök beszerzése szintén a jegyző teendői közé tartozik. A jegyző államigazgatási feladatainak ellátásában a hivatal közreműködő. A hivatali dolgozók szerepe itt az előkészítés, illetve a döntés azokban az esetekben ahol az ügyintéző aláírási joggal rendelkezik. Azonban ezekben az esetekben is a hatáskör gyakorlója a jegyző.
Az államigazgatási ügyek végzése, olyan közhatalommal végzett tevékenységet takar, amikor a hatáskörbe és illetékességi körbe tartozó egyedi ügyekben a jogszabályok alapján kell dönteni, jogokat és kötelezettségeket kell megállapítani. Illetve eldöntik a jogalanyok közötti jogvitákat, érvényesítik a jogalanyok jogait és kötelességeit, jogszabálysértések esetén az elkövetőkkel szemben szankciókat állapítanak meg, Mindezen jogalkalmazói aktusokban azaz eljárásokban állami kényszerrel szerezhetnek érvényt. A hatósági jogalkalmazással összefüggő anyagi jogi szabályozás jelentős tudományos és társadalompolitikai kérdés.
A jogi szabályozás nem minden társadalmi probléma megoldására alkalmas. Így a hatósági jogalkalmazás önmagában nem oldja meg a társadalom életében jelenlévő konfliktusokat. Ez csak egyik eszköze lehet az állami befolyásolásnak. A hatósági aktusoknak három fő csoportját különböztetjük meg:
Az első csoport az államigazgatási szervek hatósági határozatait és intézkedéseit tartalmazza. Azok a hatósági cselekmények amelyeket egy már létrejött eljárási vagy anyagi jogviszony alapján végeznek a közigazgatási szervek. Két csoportja a következő: az elsőbe tartoznak azok, melyek célja az aktus előkészítése, de ezekben az államigazgatási szerv nem hoz döntéseket. Ilyenek a végrehajtási cselekmények. A másik csoportja amikor a hatósági szerv más anyagi jog alapján felügyeletet gyakorol a jogalanyok tevékenysége felett, azaz a jogalanyok tevékenységének ellenőrzése. Például ilyen tisztiorvosi szolgálat munkája is. • A közigazgatási szervek munkájuk során szaktevékenységeket is végeznek. Az építési hatóságok szakmai munkájuk alkalmazása során hatósági cselekményeket folytatnak le.
Források Az 1990. évi LXV. törvény 38. §. Az önkormányzatokról (ötv.)
Jegyzetek
Külső hivatkozások a települési önkormányzatok feladatai (Magyarország.hu) a polgármesteri hivatalok jegyzéke (cégexpó.hu)
Kategória:Közigazgatás