A geometriában a normálvektor, röviden normális merőleges egy egyenesre, egy síkra, görbére, felületre vagy ezek általánosítására. Egy egységnormálvektor vagy egységnormális egy 1 hosszúságú normálvektor.
Cikkünkben először a síkbeli egyenes és térbeli sík normálisával foglalkozunk, a többi esetre később térünk rá. Lineáris algebra és analitikus geometria Ebben a szakaszban a vektorokat vektornyilakkal jelöljük. Egyenes normálvektora thumb|200px|Egyenes normálvektorokkal és egységnormálvektorokkal
Egy egyenes normálvektora a síkban egy nullvektortól különböző vektor, ami merőleges a egyenesre. Ekkor a vektor az egyenes normálisa, illetve ortogonálisa.Normale, Normalenform,Normalenvektor. Ebenengleichung, Geradengleichung In: Schülerduden – Mathematik II. Bibliographisches Institut & F.A. Brockhaus, 2004, , S. 89–93, 154–156,299–300
Ha a vektor irányvektora a egyenesnek, akkor a és a egyenes normálvektora. A irányban az egyenes mentén futva, balra, jobbra mutat.
Ha az egyenes az
egyenlettel van megadva, akkor az egyenes irányvektora, és normálvektorok. Ha , akkor a normálisok meredeksége . Ha , akkor vízszintes, így normálisai függőlegesek, egyenletük tehát alakú.
Ha az egyenes az általános
alakban van adva, akkor egy normálvektor.
Egy normálvektorból kiszámítható egységnormálvektor, amennyiben a normálvektort osztjuk hosszával. Ezt a műveletet normálásnak nevezik:
A másik egységnormálvektor megkapható, ha ezt -1-eggyel szorozzuk: az előző egységnormálvektorral ellentett irányú egységnormálvektor. Egy normálvektorból megkapható bármely másik normálvektor egy nullától különböző számmal való szorzással. Sík normálvektora thumb|200px|Egy sík két normálvektora Egy háromdimenziós térben egy sík normálvektora egy nullvektortól különböző, a síkra merőleges vektor; tehát a síkra merőleges egyenesek irányvektora.
Ha az egyenes egyenlete
alakú, akkor a sík normálvektora.
Ha az sík a feszítő és vektorokkal van adva, akkor, mivel az vektor mindkét feszítő vektorra merőleges, egy lienáris egyenletrendszer adódik:
Minden, a triviális megoldástól különböző megoldás normálvektort eredményez.
Egy másik lehetőség a vektoriális szorzás felhasználásával adódik a normális kiszámítására:
egy vektor, ami merőleges az és vektorokra, és ebben a sorrendben jobbfogású rendszert alkot.
Ha egyenlete alakú, akkor egy felfelé és egy lefelé mutató normálvektor.
Ahogy az egyenesnél, úgy a síknál is kapható egységnormálvektor, ha a normálvektort elosztjuk hosszával. A másik egységnormálvektor ebből -gyel való szorzással kapható. Tetszőleges normálvektor megkapható egy alkalmas nullától különböző számmal való szorzással.
Egy síkot egyértelműen meghatározza egy pontja és egy normálisa. Görbék és felületek normálvektora Síkgörbék normálvektora thumb|200px|Síkgörbe normálissal, érintővel és normálenvektorral Az analízisben és a differenciálgeometriában egy síkgörbe adott pontbeli normálvektora egy vektor, ami merőleges a helyi érintőre. A normálvektor egyenese a normális, ami merőleges az érintőre.
Ha a görbe egy differenciálható függvény, grafikonjaként van adva, akkor az érintő meredeksége az pontban , tehát a normális meredeksége
Így az pontban a normális
azaz
Ha a síkgörbe paraméteresen van adva, és egyenlete , akkor érintővektor a pontban, és egy jobbra mutató normálvektor. Itt a differenciálgeometriában szokásos módon a pötty a görbe paramétere szerinti deriváltat jelenti.
thumb|200px|Térgörbe két normálvektorral , és merőleges síkkal a pontban Térgörbék esetén a normálvektorok egy kétdimenziós alvektorteret alkotnak, a hozzá tartozó affin altér a ponton átmenő, a görbére merőleges sík. Az elemi differenciálgeometriában a görbület irányába mutató egységvektort választjuk. Ez a főnormális egységvektor, lásd még: Frenet-formulák.
Felületek normálvektora thumb|200px|A normálvektor megjelenítése thumb|200px|Érintősík: Normális: Normálvektor: A görbékhez hasonlóan, egy felület normálvektora a háromdimenziós térben egy vektor, ami merőleges a helyi érintősíkra.
Ha a felület az
paraméteres alakban van adva, akkor az és vektorok az érintősík feszítővektorai az pontban, feltéve, hogy az felület reguláris, azaz és lineárisan független. Egy normálvektor az pontban egy vektor, ami merőleges az és vektorokra, például az : vektoriális szorzattal számított és lenormált főnormális egységvektor. Itt a függőleges vonalak az euklideszi normát jelentik.Kurt Endl, Wolfgang Luh: Analysis. Band 2. 7. überarbeitete Auflage. Aula-Verlag, Wiesbaden 1989, , S. 375–387.
Ha a felület az
implicit egyenlettel van adva, ahol differenciálható függvény, akkor az
gradiens az pontbeli normálvektora, feltéve, hogy nem tűnik el.
Ha a felület az differenciálható függvény grafikonjaként van adva, akkor
felfelé mutató normálvektor a pontban. Ez megkapható, ha egy paraméterezés, vagy a felület az egyenlettel van megadva. Általánosítások A normálvektor fogalma általánosítható: affin alterekre (általánosított síkok), magasabb dimenziós euklideszi terekben, különösen hipersíkokra felületekre, hiperfelületekre, részsokaságokra magasabb dimenziós euklideszi terekben Riemann-sokaságok felületei, hiperfelületei és részsokaságai Nem sima objektumok, mint konvex testek és rektifikálható halmazok. Alkalmazások Az analízisben és a differenciálgeometriában a normálvektorok központi szerepet játszanak a felszínek és a felületi integrálok számításában. A számítógépes grafikában többek között a normálvektort is használják arra, hogy egy felület a felhasználó felé fordul-e, ez alapján kizárhatók a nem látható felületek. A többi felülethez a fénybeesés és tükröződések számításához.
Források
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Lineáris algebra Kategória:Koordinátageometria