A kurultáj vagy kuriltáj (mongolul: , хуралдай, huraldaj) a mongol uralkodók és a katonai-feudális arisztokrácia tagjainak tanácskozása, amin tisztviselők kinevezése, megállapodások, katonai, bel- és külügyek, hadjáratok, háború és béke kérdéseiről tárgyaltak és hoztak döntést. Fontos szerepet játszott a kán trónra lépésében, tanácsadásban (a kánnak), az állam legfőbb hatalma önkényes bitorlásának megakadályozásában, valamint az újonnan trónra lépő kán jogalapjának megerősítésében. A trónöröklésről a törzs(ek) vénei és az "aranycsalád" (a kán feleségei, fiai és családtagjai) részvételével tartott kurultájon kellett dönteni.
A kazak enciklopédia szerint: a török-mongol nemesség hivatalos tanácsa. A kurultáj jelentős szerepet töltött be a türk népek körében, majd Dzsingisz kán birodalmában. Itt elsősorban a nagykán megválasztásával, a meghódított területek tulajdonjogával, a hadjáratok irányának meghatározásával és a hadsereg parancsnokának kinevezésével kapcsolatos kérdéseket oldották meg. Az uluszokban (államokban) minden évben összehívták Dzsingisz kán családjának és katonai-nomád arisztokráciájának kurultáját. 1259-ben Möngke kán halála után a mongol hadvezérek, vagyis a nagy kurultáj nem ült össze. A 15–18. században kurultájt azért hívtak össze, hogy megoldják a türk államok, köztük a Kazak Kánság legfontosabb problémáit.
A kurultáj tömör meghatározását Ahmad Tegüder iráni ilhán (1282–1284) adta meg Al-Manszúr Kaláún egyiptomi szultánnak írt levelében: „Összehívtunk egy kurultájt, vagyis egy találkozót, amelyen minden testvér, gyermek, fontos emír, katonai vezető és hűbértiszt véleményét kikértük”. (Az emírek alatt itt udvari és állami méltóságok értendők.)
A szó eredete, jelentése A török etimológiai szótár a mongol qura (összegyűjteni) igéből eredezteti („találkozó, nagy családi összejövetel Dzsingisz kán törvénykönyvében”), ugyanakkor más helyütt a korai türk népek nyelvéből származtatják azzal, hogy eredetileg a fejedelmek gyűlését jelentette.
A kurultáj országos gyűlés értelemben csak a 12–13. század fordulóján vált használatossá, amikor Dzsingisz kán egyesítette az addig elszigetelten élő mongol törzseket. Legrégebbi föllelt írott alakban A mongolok titkos története utolsó, (282) bekezdése említi: „Befejeztük az írást, mikor a nagy kuriltaj összegyűlt,...” A törzsi államok kialakulását – így a Mongol Birodalom megalakulását – megelőzően az egyetértés jelentésű eje szót használták a nomád népek törzsi gyűlésére.
Mongol és türk közösségekben manapság is használják parlamenti vagy választott gyűlés értelemben. Jelenthet alapvető kérdések megvitatására és új testületek megválasztására összehívott (pl. tudományos) kongresszust, közgyűlést is.
A Mongol Birodalomban és a türk-mongol utódállamaiban A Jasza, vagyis Dzsingisz kán törvénykönyve szerint nagy jelentőséggel bírt az egész államot érintő nagy kurultáj. Ezen történtek a fontos kinevezések, dőltek el politikai-katonai kérdések, hadjáratok, háborúk és békekötések. A hagyományoknak megfelelően a mongol törzsek vezetői jogosultak voltak részt venni a nagy kurultájon. Emellett tartottak kisebb jelentőségű kurultájokat is, amelyek a mongol állam nagy kurultájánál alacsonyabb szintűek voltak, és ahol általában hétköznapi állami kérdéseket tárgyaltak meg.
Kánválasztás bélyegkép|Mongol uralkodó trónra lépése – a 14. század első negyedében készült illusztráció bélyegkép|Güjük pecsétje az 1246-ban IV. Ince pápához írt levelén Ahogy Magyarországon az előírásszerű királykoronázási szertartás által, úgy a Mongol Birodalomban a kurultájon vált legitimmé az azon megválasztott és beiktatott uralkodó.
Az új kán megválasztására a mongolok kurultájt hívtak össze, majd – kurultájon született döntéseknek megfelelően követett eljárás keretében – trónra emelési szertartást tartottak. Egy, a 15. században élt német utazó, Johann Schiltberger a következőképpen írt le egy trónra emelési szertartást az Arany Horda egyik államának kurultáján:Vincent de Beauvais az enciklopédiája Speculum historiale (A történelem tükre) című részében Harmincegyedik könyv, XXXII. (De solennitate qua fuit intronizatus kezdetű) fejezet (ugyanez ) Simon de Saint-Quentintől eredeztetve a következőképpen írja le Güjük beiktatását:
A birodalom 1220-as években Dzsingisz kán által alapított fővárosában, Karakorumban tartott kánválasztásokon gyakran várakoztak orosz bojárok és hercegek, hogy az új kántól újra megkapják jarlikjukat a földhasználati engedélyekkel. Ők – főleg a Hordában a 14. század közepétől uralkodó viszályok miatt egyre gyakrabban – tanúi lehettek a törökül kutermiaknak nevezett szertartásoknak. A szertartások nevéből ebben az időszakban keletkezett a кутерьма (kutyerma) szó, ami a mai orosz nyelvben zűrzavart, kavarodást jelent.
A kánválasztó kurultáj jelentőségét mutatja, hogy amikor egy mongol kán meghalt és új kánt választottak, ha a hadsereg éppen hadjáratot folytatott, vezetőiknek akkor is vissza kellett térniük, és részt kellett venniük a kurultájon. Möngke 1259-ben bekövetkezett halálát követően a mongol hadsereg kivonult Szíriából és befejezte a háborút a mamlúkokkal.
Jelentősebb nagy kurultájok bélyegkép|Ögödej trónra lépése (1229) – 1307 és 1316 között készült illusztráció bélyegkép|Hülegü és felesége, Dokuz Hatun a trónon – 1307 és 1316 között készült illusztráció
1206 – az Onon folyó forrásánál (a mai Ulánbátortól kb. 200 km-re ÉK-re) Dzsingiszt nagykánná választották, kikiáltották a Mongol Birodalom (Nagy Mongol Ulusz, vagyis Állam) létrejöttét, és elfogadták Dzsingisz kán nagy törvénykönyvét, a Jaszát. 1219 – Dzsingisz kán fölosztotta a birodalmát négy fia – Dzsocsi, Csagatáj, Ögödej és Toluj – között. A családi kurultájon az utódlás kérdésének kapcsán Csagatáj a bátyját durva szavakkal illetve vonta kétségbe, hogy Dzsocsi Dzsingisz fia lenne. Dzsingisz – kettőjük egyetértésével – Ögödejt jelölte ki utódjául. 1229 – szeptember 13.; 2 évvel Dzsingisz halála után Ögödejt választották kánná. Ekkor döntöttek a Csin Birodalom meghódításáról. 1235 – az állam további külpolitikájának kialakítása céljából hívták össze. Hadjáratokról döntöttek: kelet felé a Szung Birodalom (Kelet-Kína) és Korjo (Korea), nyugati irányban a volgai bolgárok, a kipcsakok és az orosz fejedelemségek ellen, valamint további csapatok küldéséről a Közel-Keletre. Ögödej a Kijevi Rusz ellen tervezett hadjáratot, és maga akart a hadsereg élére állni, azonban a kurultáj kifogást emelt, és a kán unokaöccsére, Batura bízta a vezetést. Elfogadták Ögödej közigazgatási reformjait és a Jasza, a nagy törvénykönyv módosítását. 1246 – Ögödej 1241-ben bekövetkezett halálát követően a Tamír-folyó mentén tartott kurultájon fia, Güjük megválasztásakor régi ellenfele, Batu (Dzsocsi fia) szándékosan megtagadta, hogy részt vegyen a kurultájon, ami így éveket késett, és végül Batu nélkül gyűlt össze a Mongol Birodalom akkori fővárosában, Karakorumban. Ez a kurultáj volt a legfényűzőbb; számos uralkodó vett részt rajta, köztük a jarlikját megújító Jaroszlav Vszevolodovics vlagyimir-szuzdali nagyfejedelem. Az itt, 1246. szept. 30-án bekövetkezett haláláról az akkor szintén Karakorumban tartózkodó Plano Carpini ferences legátus számolt be a jelentésében. 1251 – illegitim kurultáj Karakorumban; Güjük halála (1248) után 3 évvel; a Csagatáj- és Ögödej-ág tagjainak részvétele nélkül választották kánná Möngkét, Toluj fiát. 1259 – Möngke halála évében Arig bökét a testvérei távollétében választották kánná 1260 – illegitim kurultáj; Arig böke mellett Kubiláj kínai csapatokkal megerősítve ragadta magához a hatalmat. 1269 – rendkívüli módon nem Karakorumban, hanem a Talasz folyó völgyében a dzsingiszida Möngke Temür, az Arany Horda kánja (Batu unokája), Barak kán (Csagatáj unokája) és Kajdu (Ögödej unokája), a Dzsocsi, a Csagatáj és az Ögödej uluszok uralkodói szuverén uralkodóként ismerték el egymást, és szövetséget kötöttek unokanagybátyjuk, Kubiláj kán (Toluj fia) ellen arra az esetre, ha az megpróbálná megkérdőjelezni szuverenitásukat Ezen a kurultájon két további uluszt is elismertek: Hülegü uluszát (Ilhánida Birodalom) és Kubiláj uluszát (Jüan Birodalom).
1640 – az utolsó teljesen mongol kurultáj. Erdeni-Batur kezdeményezésére hívták össze a Tarbagataj lábánál, ahol elfogadták a sztyeppei kódexet, az ojrát-mongol nagy törvénykönyvet.
Dzsingisz kán birodalma egységének megbomlásával új mongol és tatár államalakulatok jöttek létre. A Krími és a Kaukázusontúli kánságban a politikai létük megszűnéséig tartottak kurultájokat.
A 20. századtól Ennek az ősi törvényhozó testületnek a nevét ma is életben tartják a mongolok és az altáji nemzetek közé tartozó türk népek. Az 1920-as évektől Közép-Ázsia országaiban, így Türkmenisztánban, Üzbegisztánban és Tádzsikisztánban az állam lett a legmagasabb szintű hatalmi szervezet. A mongol és türk országokban gyűlést, tanácsot jelent.
A kurultaj szót azonban a türk népek nemcsak a törvényhozó testületre használják, hanem kongresszus, konferencia, és politikai (különösen törökországi) pártok választott közgyűlése jelentéssel is.
Állami Nagy Hurál vagy Nagy Népi Hurál (Улсын Их Хурал): 1924-től a mongol nemzetgyűlés, Mongólia törvényhozó testülete Türk Világkurultáj vagy Türk Világkongresszus Kalmük Köztársaság Népi Hurálja (kalmük: Хальмг Таңһчин Улсин Хурал): Kalmükföld parlamentje Krími Tatár Nemzeti Kurultáj (tatár: Kırım Tatar Millî Kurultayı): a krími tatárok nemzeti kongresszusa Baskír Köztársaság Országgyűlése – Kurultája (baskír: Башҡортостан Республикаһы Дәүләт Йыйылышы — Ҡоролтай) Összbaskír kurultáj (baskír: Бөтә башҡорт ҡоролтайҙары): az orenburgi, permi, szamarai, ufai és más tartományokban élő baskírok kongresszusai az 1917-es forradalmak idején Baskírok Világkurultája vagy Baskír Világkongresszus (baskír: Бөтә донъя башҡорттары ҡоролтайы) Altáj Köztársaság Népi Kurultája (altaji: Эл Курултай Республики Алтай): az Altaj köztársaság parlamentje Burját Köztársaság Népi Hurálja (burját: Буряад Уласай Арадай Хурал): Burjátia parlamentje Kazakok Világkurultája vagy Kazak Világkongresszus (kazak: Қазақтардың Дүниежүзілік құрылтайы)
Megjegyzések
Hivatkozások
Források (Újabb kiadásai: Bp.: Osiris. 2004.; Bp.: Fapadoskonyv. 2011. – Új fordítása: Obrusánszky Borbála. Ulánbátor: Magánkiadás. 2017.)
Kategória:Mongólia politikai élete Kategória:Mongólia történelme Kategória:Parlamentek Kategória:Török népek