Az abstandnyelv, ausbaunyelv és tetőnyelv nyelvváltozatok (nyelvek és nyelvjárások) elemzésére és osztályozására használt szociolingvisztikai fogalmak. Az első kettőt Heinz Kloss német nyelvész alkotta 1952-ben (Abstandsprache, Ausbausprache), a harmadikat pedig Hans Goebl osztrák nyelvész 1975-ben (Dachsprache).Muljačić 1989, 263. o.

Abstandnyelv és ausbaunyelv

Az Abstandsprache elnevezést Kloss maga fordította le angolra „language by distance”, „távolsági nyelv”-ként, az Ausbausprache terminust pedig „language by development”, „kifejlesztett nyelv”-ként.Kloss 1967, 29. o. Más szerzők az angol „language by extension”, „kiterjesztett nyelv” vagy „language by construction”, „kiépített nyelv” terminusokat használták megfelelőjeként.Trudgill 2004, 3. o. Žarko Muljačić horvát nyelvész franciául a „langue par élaboration”,Vö. Goebl 1989, 278. o. olaszul pedig a „lingua per elaborazione”Muljačić 1984, 78. o. „kidolgozott nyelv” megfelelőket javasolta. Mindkét terminust azonban Kloss is és más szerzők is az eredeti német alakban használták.

A két fogalom által a nyelveket nemcsak pusztán nyelvészeti szempontból különböztetik meg, hanem szociolingvisztikai szempontból is.

Abstandnyelv

Abstandnyelvnek az számít, amely elég távol áll a többitől fonológiai, nyelvtani és lexikális vonásai révén ahhoz, hogy ne lehessen más nyelv dialektusaként tekinteni, és amelynek közvetítésével nem érthetik meg egymást beszélői más nyelvek beszélőivel. Kloss nem szolgál a nyelvek közötti távolság mérésére használható eszközökkel. Ezek hiányában a kutatók olyan példákat hoznak fel, amelyekről biztosan lehet állítani, hogy abstandnyelvek. Kloss ilyeneknek tekinti többek között az angolt, a franciát és a németet.Kloss 1967, 30. o. Még szembetűnőbb klasszikus példája az abstandnyelvnek a baszk nyelv, amely nem rokona egyik más nyelvnek sem, és nagyon távol esik a többi nyelvtől, beleértve a földrajzi szomszédságában lévőket is. Léteznek próbálkozások a Kloss által meghagyott űr kitöltésére, például Goebl részéről, aki a numerikus taxonómiának nevezett matematikai módszerrel végzett „dialektometrikai” tanulmányokat.Goebl 1989, 281–282. o., az 1984-ben publikált köteteire utalva (lásd További információk). Egyébként Goebl nem tartja szerencsésnek a „nyelv” és a „dialektus” fogalmak használatát az osztályozásban, és az ezeket egybefoglaló idióma fogalmat részesíti előnyben.Goebl 1989, 279. o. Ugyanakkor komoly fenntartásai vannak a kölcsönös érthetőség értékével szemben az idiómák osztályozásában, mivel nincsenek megbízható eszközök fokának mérésére.Goebl 1989, 281. o.

Goebl 1989 szerint a nyelvek közötti távolság nemcsak nyelvészeti, hanem szociolingvisztikai is, azaz szociopszichológiai, metanyelvészeti stb. Ebből a szempontból meg kellene figyelni, és lehetőség szerint mérni a beszélők érzetét az idiómájuk és más idiómák közötti távolság tekintetében, valamint metanyelvészeti attitűdjüket anyanyelvükkel vagy más, általuk esetleg használható vagy ismerhető idiómákkal szemben. Példaként a svájci és az elzászi germán idiómákat hozza fel, melyeket beszélőik a sztenderd némettől különböző nyelveknek éreznek.Goebl 1989, 282–283. o. Azonban az ilyen távolság mérésére olyan összetett eszközrendszerre lenne szükség, amelyet nagyon nehezen lehetne kidolgozni.Goebl 1989, 287–288. o.

Ausbaunyelv

Kloss szerint az ausbaunyelv olyan nyelv, melyet tudatosan alakítottak vagy újraalakítottak azzal a céllal, hogy az irodalmi kifejezés sztenderdizált eszköze lehessen. Az angol, a francia és a német például abstand- és ugyanakkor ausbaunyelvek is, de sok idiómát csak azért tekintenek nyelvnek, mert ausbau eredményei. Trudgill 2004 azt állítja, hogy az ausbaunyelv külön nyelv politikai, kulturális, társadalmi és történeti, valamint nyelvészeti okokból, akkor is, ha rokona más nyelvnek, és akkor is, ha van kölcsönös érthetőség a két nyelv között. Több példacsoportot hoz fel, közöttük a lengyel, a szlovák és a cseh nyelvet, melyek szomszédosak a nyugati szláv dialektuskontínuumban, és kölcsönös érthetőség van közöttük, de mindegyiknek megvan a saját sztenderdje külön nemzetállamok keretében.

Szoros kapcsolat vehető észre olyan ausbaunyelvek megjelenése – melyek nem abstandnyelvek is – és a megfelelő nemzetállamok kialakulása között. Ezt a kapcsolatot a Max Weinreich amerikai nyelvész terjesztette szállóige is kifejezi: „a nyelv olyan dialektus, amelynek hadserege és haditengerészete van”. Azonban az ausbau jelenség ennél sokkal összetettebb.Trudgill 2004, 2. o.

Einar Haugen amerikai nyelvész a nyelvekre és dialektusokra vonatkozó tanulmányokba bevezette az „autonómia”, illetve „heteronómia” fogalmakat. Kloss és Haugen fogalmait használva Trudgill úgy határozza meg az ausbaunyelvet, hogy az magában foglal egy autonóm sztenderd nyelvváltozatot és az illető dialektuskontínuumban található összes olyan nem sztenderd dialektust, amely heteronóm ahhoz a sztenderdhez viszonyítva, azaz attól függ.

Trudgill 2004 megkülönböztet kialakuló nemzetállamok keretében kidolgozott ausbaunyelveket és ilyen keret nélkül kidolgozottakat. Az első kategóriában vannak az első nemzetállamok kialakulása idején megjelent ausbaunyelvek, és a viszonylag nemrég megjelentek. Például a norvég nyelv 1814-ben, Norvégia függetlenségének elnyerése után keletkezett az azelőtt a dán nyelvhez viszonyítva heteronóm dialektusokból, a luxemburgi nyelvet pedig 1984-ben törvényesítették nemzeti nyelvként.Trudgill 2004, 4–5. o. Emellett Trudgill megállapítja egy olyan ausbaujelenség létét is, amely szerinte nem nemzeti jellegű, hanem etnolingvisztikai, nyelvi kisebbségekhez kötött. A nyelvi autonómiatörekvések viszonylag számosak. Példák:Trudgill 2004, 11–17. o. Svédországban a meänkieli a finn nyelvvel szemben; Észtországban a võro a sztenderd észt nyelvvel szemben; Észak-Írországban az ullans a scots nyelvvel szemben; a vallon, a pikárdiai és a poitoui a franciával szemben; a kasub a lengyellel szemben; Spanyolországban a galiciai a spanyollal és a portugállal szemben, a valenciai a katalánnal szemben stb.

Tetőnyelv

A „tetőnyelv” (Dachsprache) terminus két, Kloss által használt melléknévtől származik. 1952-es cikkében képletesen „gehegte Mundarten”, „gondozott dialektusokat” és „wilde Mundarten”, „vad dialektusokat” különböztetett meg, és lábjegyzetben két más, ugyancsak képletes megfelelővel illette ezeket „überdachte und dachlose”, „tetővel ellátott és tető nélküli” alakban.Kloss 1952, 21. o., 3. jegyzet, idézi Muljačić 1989, 258. o. Az előbbiek alatt, Haugen terminusával élve, egy írott nyelvhez viszonyítva heteronóm dialektusokat értett, az utóbbiak alatt pedig ilyen nyelvtől nem függő dialektusokat. Egy 1975-ben francia nyelven közölt cikkében Goebl a „toiture”, „tetőszerkezet” terminust használta, lábjegyzetben magyarázva, hogy ez alatt azt érti, amit Kloss „Dachsprache”, „tetőnyelv” elnevezés alatt értett 1952-es cikkében. Ezzel valójában Goebl alkotta meg ezt a terminust, melyet Kloss sohasem használt írásaiban, az utóbbi által használt melléknevek alapján. A toiture terminus abban az állításában jelenik meg, miszerint az írott változatoknak szociológiai értelemben felsőbb rangjuk van, mint a dialektális változatoknak, és valamiféle tetőfunkciót töltenek be.Goebl 1975, S. 154, 20. jegyzet, idézi Muljačić 1989, 263. o. Egy másik francia nyelvű cikkében, 1979-ben, Goebl a középkori párizsi irodalmi normáról a normandiaival szemben értekezik, és a „toit”, „tető” szót használja ezúttal is a Dachsprache-ra mint Klosstól származó terminusra hivatkozva. Itt a tetőnyelvet szociológiailag felsőbbrendűnek tekintett, és ezáltal a kevésbé értékelt nyelvváltozatok részére tetőfunkciót betöltő változatként határozza meg.Goebl 1979, 356. o., 1. jegyzet, idézi Muljačić 1989, 263. o.

Muljačić 1984 olaszul a „lingua-tetto”, „tetőnyelv” terminust használja, és azt állítja, hogy ez mindig ausbaunyelv,Muljačić 1984, 88. o. az olaszt és a franciát hozva fel példaként. Az olasz tetőnyelv az olaszországi dialektusok, pl. a piemonti számára, de a korzikai számára nem az, a francia pedig tetőnyelv a martinique-i francia alapú kreol nyelv számára, de a mauritiusi ugyancsak francia alapú kreol számára már nem. Egy nyelv lehet tető más rokon abstandnyelv számára is, mint amilyen az olasz a szárd nyelv számára vagy a francia az okcitán számára, sőt, vele nem rokon idióma számára is.Muljačić 1984, p. 81.

Jegyzetek

Források

Közvetlen források

Goebl, Hans. Quelques remarques relatives aux concepts Abstand et Ausbau de Heinz Kloss (Néhány megjegyzés a Heinz Kloss-féle Abstand és Ausbau fogalmak kapcsán). Ammon, Ulrich (szerk.). Status and function of Languages and Lauguage Varieties (A nyelvek és nyelvváltozatok státusza és funkciója). Berlin / New York: Walter de Gruyter. 1989. . 278–290. o. (Hozzáférés: 2017. április 24) Kloss, Heinz. Abstand languages and Ausbau languages (Abstandnyelvek és ausbaunyelvek). Anthropological Linguistics. 9. kötet. 7. sz. 1967. 29–41. o. (Hozzáférés: 2017. április 24) Muljačić, Žarko. Il fenomeno Überdachung “Tetto”, “copertura” nella sociolinguistica (con esempi Romanzi) [Az Überdachung „tető” jelenség a szociolingvisztikában (újlatin példákkal)]. Linguistica. 24. kötet. 1. sz. 1984. 77–95. o. (Hozzáférés: 2017. április 24) Muljačić, Žarko. Über den Begriff Dachsprache (A Dachsprache fogalomról). Ammon, Ulrich (szerk.). Status and function of Languages and Lauguage Varieties. Berlin / New York: Walter de Gruyter. 1989. . 256–277. o. (Hozzáférés: 2017. április 24) Trudgill, Peter. Glocalisation and the Ausbau sociolinguistics of modern Europe (Glokalizáció és a modern Európa Ausbau-szociolingvisztikája). Anna Duszak – Urszula Okulska (szerk.). Speaking from the margin: global English from a European perspective (A perem beszédje: a globális angol európai nézetben). Frankfurt: Peter Lang, 2004. 35–49. o. (Hozzáférés: 2017. április 24)

Közvetett források

Goebl, Hans. Le Rey est mort, vive le Roy : nouveaux regards sur la scriptologie (A Rey halott, éljen a Roy: újabb nézetek a szkriptológiáról). Travaux de linguistique et de littérature. 13. sz. 1975. 145–209. o. Goebl, Hans. Verba volant, scripta manent. Quelques remarques à propos de la scripta normande (Verba volant, scripta manent. Megjegyzések a normandiai írásokról). Revue de linguistique romane. 43. sz. 1979. 344–399. o. Haugen, Einar. Dialect, language, nation (Dialektus, nyelv, nemzet). American Anthropologist. 68. sz. 1966. 922–935. o. (Hozzáférés: 2017. április 24) Kloss, Heinz. Die Entwicklung neuer germanischer Kultursprachen von 1800 bis 1950 (Az új germán kultúrnyelvek fejlődése 1800-tól 1950-ig). München: Pohl. 1952

További információk

Goebl, Hans. Dialektometrische Studien. Anhand italoromanischer, rätoromanischer und galloromanischer Sprachmaterialien aus AIS und ALF. 3 kötet. Tübingen: Niemeyer0 1984. Kloss, Heinz. Die Entwicklung neuer germanischer Kultursprachen von 1800. 2. bővített kiadás. Düsseldorf: Pädagogischer Verlag Schwann. 1978. (Hozzáférés: 2017. április 24.) Trudgill, Peter. Norwegian as a Normal Language (A norvég mint normális nyelv). U. Røyneland (szerk.). Language contact and language conflict (Nyelvi kapcsolat és nyelvi konfliktus). Volda: Ivar Aasen Institute. 1998. 151–158. o. Az Interneten: Norwegian as a Normal Language. Språkrådet (Norvégiai Nyelvtanács) (Hozzáférés: 2017. április 24.)

Kapcsolódó szócikkek

Dialektus Dialektuskontinuum Diarendszer Hivatalos nyelv Idióma Nyelv Sztenderd nyelvváltozat

Kategória:Nyelvváltozatok Kategória:Szociolingvisztika