Csácsbozsok Zalaegerszeg városrésze, 1963 előtt önálló község volt a Zalaegerszegi járásban. Ezen a néven 1888-ban alakult Csács és a tőle délkeletre lévő Bozsok falvak egyesítésével.
Fekvése Csácsbozsok Zalaegerszeg központjától keletre terül el a 76-os főút mellett. A két kis zsáktelepülés közül Csács a főúttól északra, Bozsok pedig délre terül el a Felső-Válicka mentén. Csácsot északra a Zala folyó határolja. Története Csács neve szláv eredetű, I. István uralkodása idején bukkan föl először a neve, majd 1335-ben a zalavári apátság tulajdonaként írják le. A török hódoltság idején elpusztul, lakói sincsenek egészen a XVIII. századig. 1723-ban a német ajkú lakosság is letelepszik. A Zalán vízimalom is épült.
Bozsok Közlekedés Nevezetes csácsbozsokiak Látnivalók Szent Sebestyén tiszteletére szentelt plébániatemplomhttp://veszpremiersekseg.hu/plebania-profil/7681/?abc=V-Z Csácsi arborétum Mária-forrás (Csurgó-forrás)
A település az irodalomban Érintőlegesen szerepel Csács Bödőcs Tibor humorista első regényében, a zalai vidéki helyszínek sokaságát felvillantó Meg se kínáltak című kötetben (a 3. fejezetben).
További információk Csácsbozsok Facebook-oldala
Jegyzetek
Források Magyarország megyei kézikönyvei 19. kötet, 219. oldal
Kategória:Zalaegerszeghez csatolt települések Kategória:Zala vármegye települései