Az Árpád Gőzmalom Részvénytársaság gőzmalma, vagy Haggenmacher Henrik I. gőzmalma, gyakran csak Árpád-malom nagy múltú budapesti élelmiszeripari üzem, gőzmalom volt.
Története Az 1800-as évek második felében bekövetkező nagyipari fejlődés során számos gőzmalom épült Budapest területén. Ezek közé tartozott a Árpád-malom is. A malom 1861–1862-ben épült fel Hild Károly tervei alapján Haggenmacher Henrik megbízásából a mai Szent István körút (18–22.) – Visegrádi utca (2–4.) – Hegedüs Gyula utca (1–5.) közötti területen. 1862-ben Lohr Antal tervei alapján bővítették, majd 1867-ben ismét bővítették és istállót, valamint kocsiszínt építettek hozzá (Wechselman Ignác tervei).
A létesítményt 1867-től az Árpád Gőzmalom Rt. üzemeltette. A vállalat 1873-ban csődbe került, ezt követően a Magyar Általános Hitelbank Egyesült Gőzmalmai cég vált a tulajdonosává. Már 1884-ben felmerült az elbontásának a gondolata a Lipót (ma Szent István) körút kiépítése miatt. Végül 1891-ben került sor erre. Helyére bérházak épültek.
A létesítménynek annak idején saját iparvágánya volt a Vizafogó vasútvonalból kiágazva.https://villamosok.hu/balazs/bpvasut/ipvg/viza/marko.jpg
Jegyzetek
Források , 230. o. Klement Judit: Gőzmalmok a Duna partján. A budapesti malomipar a 19–20. században. Budapest, 2010, 1882-es térképábrázolás
Egyéb irodalom Budapesti Hírlap, 1891/6-os szám
Kapcsolódó szócikkek Budapesti gyárak listája
Kategória:Budapest XIII. kerülete Kategória:Budapest 19. századi építményei Kategória:Gőzmalmok Kategória:Budapest lebontott építményei Kategória:1862-ben átadott építmények