A macedóniai háború vagy macedóniai albán felkelés, macedóniai polgárháború a macedóniai (ma Észak-Macedónia) albán kisebbség által, a szkopjei kormány ellen vívott fegyveres konfliktus volt 2001-ben, amely a kormány és a lázadók közötti ohridi megállapodás aláírásával zárult.
A fegyveres harcokat a Koszovói Felszabadítási Hadsereg robbantotta ki, s bár vezetősége tagadta,Who are the rebels? (BBC News) de valószínűleg a koszovói minta nyomán a nyugat-macedón területeket (ahol a legjelentősebb az albánok száma) el akarta szakítani.Macedonia's 'Liberation' Army (World Press Review)
Ez a konfliktus a délszláv háborúk része, bár ellentétben a korábbi háborúkkal nem volt különösebben véres. Azonkívül eltérő jellegű a boszniai, horvátországi és koszovói háborútól, mivel Macedónia 1992-ben békésen vált el Jugoszláviától, nem volt szükséges a függetlenségéért fegyveres harcokat vívnia. Ezt a háborút saját lázadó albán kisebbsége ellen vívta az ország, amely leginkább az albán polgárháború és a koszovói háború utóhatásának tekinthető.
Előzmények A macedón függetlenség 1992-es kinyilvánításakor a Jugoszláv Néphadsereg teljes mértékben felszámolta az országban található bázisait és valamennyi fegyverraktárát kiürítette, ezért az új állam hadseregének felszerelésére nem állt rendelkezésre semmilyen helyből beszerezhető arzenál.Stojanović, Dušan: Macedonia's Peaceful But Troubled Road To Independence 1999-től Ukrajnából származó fegyverzettel kezdték el ellátni a macedón hadsereget,Kuzio, Taras (2001): Ukraine Forges Military Alliance with Macedonia. The Jamestown Foundation ami a nyugati országok részéről heves tiltakozást váltott ki, s nyomást kezdtek gyakorolni Kijevre a szállítások leállítására,A Hobbled Army Casts A Cloud in Macedonia (The New York Times) melynek végül az ukránok eleget is tettek.Ukraine to continue military cooperation with Macedonia despite possible halt in weapons sales (Kyiv Post)Ukraine: Rice Delivers Stern Message During Kyiv Stopover (Radio Free Europe) bélyegkép|jobbra|300px|Macedónia etnikai térképe 2002-ben. A piros az albánok lakta régiókat jelzi Bár Macedónia a délszláv háborúkból kimaradt, ennek ellenére 1992 után ebben az országban is jelentkeztek az etnikai ellentétek, mivel az állam legszámottevőbb nemzeti kisebbsége az albán volt, 1994-ben a teljes lakosság közel 23%-át tette ki és olyan jelentős városok többségi lakosságát alkották, mint Tetovo, Gosztivar és Debar.The Kosovo Conflict and Macedonia" by Prof. Dr. Vladimir Ortakovski. Rethinking Identities: State, Nation, Culture. Harriman Institute, Columbia University. New York. 1999 Az albán kisebbség igyekezett tehát minél jelentősebb politikai szerepre szert tenni Macedóniában, s retorikájuk nagyban függött attól bejutottak-e a kormánykoalíciókba, ennek ellenére elmondható, hogy az 1992 és 2001 közötti időszakban minden kormányban jelen voltak az albán pártok.The Macedonian Question: Reform or Rebellion
Az évek múlásával Macedóniában is erősödött a nacionalista politika az albánok rovására,Macedonia: Local Albanian Leader Complains Of Discrimination (Radio Free Europe) amelynek keretében korlátozták az albán nyelv és albán nemzeti szimbólumok használatát, illetve a választókerületek olyan formában történő átalakítására került sor, hogy azzal csökkentsék az albánok szavazóerejét.Chronology for Albanians in Macedonia (RefWorld)
Ezen lépésekre válaszul a macedóniai albánok tovább fokozták nemzetiségi követeléseiket, sőt megfogalmaztak olyan állításokat is, hogy arányuk az országon belül nem 23, hanem 40%. Követeléseik 1994-ben csúcsosodott ki, amelyben megfogalmazták egy nyugat-macedóniai autonóm köztársaság, az Ilirida létrehozásának szándékát.Macedonia: An Albanian liberation movement that has the goal of establishing the "Republic of Ilirida;" a subgroup called "Unikom" and its activities, particularly near Sturga (1990-1999) 1995-től albán nyelvű egyetem felállítása is a követelések között szerepelt, amelyben Tetovóban lett volna, de ezt már a macedón hatóságok illegálisnak minősítették, mint ahogy az albán zászlók használatát a középületeken Tetovóban és Gosztivárban. A macedón fél szerint ezzel már az albánok saját hatóságok felállítását kezdeményezték.
A koszovói válság A koszovói háború következtében 1999-ben 229 ezer albán menekült érkezett a jugoszláviai tartományból Macedóniába,MACEDONIA: TOWARDS DESTABILISATION? The Kosovo crisis takes its toll on Macedonia bár vannak adatok, amelyek ennél nagyobb számú (360-400 ezer főnyi) menekültet feltételeznek. bélyegkép|jobbra|270px|A Koszovói Felszabadítási Hadsereg fegyverei 1999-ből Macedónia rendkívül rossz gazdasági állapota miatt azonban képtelen volt ekkora tömeget kezelni, elemzők szerint lehetőségei legfeljebb 20 ezer ember ellátására lettek volna elegendők. A több százezer menekült ellátása a macedóniai GDP 10%-os visszaesését okozta. A háborúk miatt ráadásul megszűnt a kapcsolat a legfőbb kereskedelmi partnerrel, Jugoszláviával, mivel Macedónia gazdasága a függetlenség után is szinte kizárólag az északi szomszédtól függött. Ennek következtében leállt a létfontosságú nyersanyagbehozatal és megszűnt a macedón export egyetlen folyosója is. Ugrásszerűen megnőtt a munkanélküliség és az államkassza teljesen kiürült.
A válság fokozódása félelmet keltett a macedónok körében, s tartottak attól, hogy a menekültek jelenléte olyan eszkalációt von maga után, mint Koszovóban.
A félelem nem volt alaptalan, mivel az akkoriban még terrorista szervezetként nyilvántartott Koszovói Felszabadítási Hadsereg szervezkedni kezdett Macedónia területén is.
Az összecsapások
250px|thumb|Tetovo, a macedóniai albánok központja 2000 végén a jugoszláv-macedón határon fekvő Tanusevci mellett albán fegyveresek megtámadták a macedón határőrséget, amely a nemzetközi közösséget is meglepte.
Az erőszak heteken belül elszabadult, amikor 2001. január 22-én, a Tetovo melletti Tearcéban albán lázadók lelőttek egy rendőrt, három másikat megsebesítettek.Daskalovski, Zidas (2004): The Macedonian Conflict Of 2001: Between Successful Diplomacy, Rhetoric And Terror
A Macedóniai Albán Demokrata Párt élesen elítélte a támadást, mivel szerinte teljesen ellentétes a fegyveres erőszak az albán kisebbség érdekeivel.
Bár valószínűleg a felkelés kezdeményezője és irányítója a Koszovói Felszabadítási Hadsereg, ennek szárnya alatt viszont egy macedóniai csoport, a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg jött létre, amely rendre vállalta a támadásokért a felelősséget. A macedón tisztviselők ekkor bírálni kezdték a NATO-t, hogy nem akadályozza meg a koszovói albán ellenállók beütését Macedóniába.
A macedón különleges rendőri erőknek egy hónapba telt a határon és Tetovo környékén levő albán hadállások felszámolása.
A NATO és KFOR egységek márciustól kezdtek beavatkozni a konfliktusba azzal, hogy megpróbálták elvágni a lázadók utánpótlását, amely főleg Koszovó felől érkezett. A főleg németekből álló katonai egységek drónokkal pásztázták a területet, ahol pedig a hegyi terep nehezítette az ellenőrzést, ott szárazföldi és páncélozott járműveket is bevetettek.
A KFOR és a macedón Tanusevcit közösen foglalták vissza a lázadóktól.NATO Troops Help Macedonians Drive Away Ethnic Albanian Rebels (The New York Times) A határforgalom ellenőrzésében az Amerikai Egyesült Államok erői is részt vettek.Surveillance - An eye on the Balkans (FlightGlobal)
A Tetovo környéki hadműveletek A macedóniai háború fő súlypontja a Tetovo környéki harcokban volt. A Felszabadítási Hadsereg és a Koszovói Felszabadítási Hadsereg a környező hegyekben, erős állásokból, komoly fegyverzettel harcolt a macedón katonai és rendőri erők ellen.Macedonia Gets Ready for War With Albanians / Fighting with guerrillas expands (SFGATE) A terep nagyon kedvezőnek bizonyult a gerillahadviseléshez,Macedonia Warns Rebels to Quit or Else / Government turns back on call for talks (SFGATE) amelyben a koszovói lázadóknak már tapasztalatuk volt.
Az események egyik tisztázatlan momentuma március 22-én történt, amikor a hatóságok Tetovóban lelőttek egy albán apát és fiát, mert azt hitték kézigránátos támadást akarnak végrehajtani,Death on the street (The Guardian) de más szemtanúk és fényképek alapján nem volt náluk robbanóeszköz.Albanians in Macedonia Mourn 2 Killed by Police (The New York Times)
A lazadóknak közben sikerült bevenniük Tetovo óvárosát, mígnem hosszabb összecsapás után a rendőrség különleges erői kiverték őket a középkori várból, visszakényszerítve őket a hegyekbe.Albanian Rebels Carry Fight to Major Macedonian City (SFGATE)
A tetovói csatát követően a kormány ultimátumot intézet a lázadók felé, hogy tegyék le a fegyvert. A Nemzeti Felszabadítási Hadsereg visszautasította a felszólítást, bár a maga részéről egyoldalú fegyverszünetet hirdetett és felszólított a párbeszédre. Borisz Trajkovszki elnök kijelentette, hogy el kell hárítani elsőként a terrorveszélyt, viszont beleegyezett abba, hogy a legitim albán pártokkal tárgyalásokba kezdjen. Ljubcso Georgievszki miniszterelnök televíziós beszédében kimondta, hogy a kormány nem hajlandó terroristákkal tárgyalni, sőt elmarasztalta a NATO-t és a KFOR-t, mert nem lépett fel következetesebben, sőt segíti az „új tálibok” Európába való bejutását, lehetővé teszi az albán szélsőségesek Koszovón túli tevékenységét is.
A macedón erők ellentámadása A kormány március 18-án általános mozgósításra adott parancsot egy nagyobb ellentámadásra előkészülve, hogy az albán lázadókat kifüstöljék a Tetovo környéki hegyvidékről. bélyegkép|jobbra|265px|Borisz Trajkovszki, Macedónia elnöke 2001-ben Az általános ellentámadás március 25-én kezdődött meg az albán hadállások ellen Tetovo mellett, a városra néző hegyoldalakon.The Tetovo advance (BBC News) Egy Gajre nevű település mellett szabályos, nyílt ütközet alakult ki, amelyben a lázadók igen kemény ellenállást fejtettek ki a macedón hadsereg tankokkal is felszerelt egységei ellen.In pictures: Macedonian ground offensive (BBC News) Kora délutánra Gajrét bevették, ahogy a közeli Sipkovicát is, ám Lavcénál a lázadók még keményebb ellenállást tanúsítottak.
A macedón hadsereg március 26-án, jóllehet óvatosan, de folytatta az ellentámadást és megszilárdította helyzetét a lázadók által korábban elfoglalt falvakban. A tüzérségi és gyalogsági tűz hatására a lázadók feladták a pozícióikat és a koszovói határon fekvő hegyekbe húzódtak vissza.Macedonia Calls Push a Success / Ethnic Albanian rebels leave hills -- West seeks progress in talks (SFGATE)
Március 28-án indult a macedón ellentámadás második szakasza, amelynek célja a lázadók kiszorítása volt a Tetovo, Tanusevci és Szkopje között elterülő régióból. Itt négy faluban támadták meg a lázadók hadállásait: Breszt, Gosincse, Malino Malo és Gracsani.Macedonian army in fresh offensive (BBC News) A macedón hadsereg és rendőrség itt sikerrel járt, s Koszovóba üldözte a lázadó fegyvereseket. bélyegkép|jobbra|265px|Ali Ahmeti, macedóniai albán vezető Március 31-én bejelentették a hadműveletek végét. Arról, hogy mekkora veszteséget szenvedtek a felek ellentmondásosak a források.Macedonia begins 'final offensive' (CNN World)
A tetovói hadműveletek azonban korántsem jelentették a háború végét, sőt a harcok egy hónappal később újrakezdődtek.
A folytatás A rövidke, egyhónapos béke alatt a kormány tárgyalásokba kezdett a reformokat illetően az albán vezetőkkel. Ez idő alatt a Koszovói Felszabadítási Hadsereg és a Nemzeti Felszabadítási hadsereg újjá szervezte az erőit és április végén visszatértek macedón területre. Április 28-án, az albán határ mellett fekvő Vejcében a lázadók megtámadtak és megöltek 8 macedón rendőrt.Масакрот крај Вејце ја згрози јавноста Macedón vélemények szerint a támadást koszovóiak követték el.
Az esetet követően Trajkovszki kijelentette, hogy a fegyveresek, akik ellen harcolnak nem lázadók, hanem terroristák.Macedonia moves against rebels (CNN World)