Az enargit (réz-arzenoszulfid) réztartalmú rombos kristályrendszerű, a szulfidos egyes kénanionnal rendelkező ásványegyüttesek közé tartozik. Zömök oszlopos vagy táblás, kockatermetű kristályokban, tömeges halmazokban fordul elő. Előfordulnak szépen fejlett kristálycsoportokban is. Gyakoriak a hármas ikerkristályai.
Kémiai és fizikai tulajdonságai Képlete: Cu3AsS4 Szimmetriája: rombos kristályrendszerben, több tengely és lapszimmetriája létezik. Sűrűsége: 4,5 g/cm³. Keménysége: 3,5 (a Mohs-féle keménységi skálán). Hasadása: kitűnően hasad a kristálylapok mentén. Színe: szürkésfekete, vasfekete, friss törési felülete ibolyaszínű. Fénye: fémes vagy félig fémes. Átlátszósága: opak. Pora: szürkésfekete. Elméleti réztartalma: 48,3%. Elméleti arzéntartalma: 19,1%
Keletkezése Hidrotermás eredetű. Keletkezése során a mélyből feltörő oldatok átitatják a környező kőzetféleségeket, azokat átalakítják. Hasonló ásvány: a sötét színű szfalerit.
Előfordulása
Ritkábban előforduló rézércfajta, melynek arzéntartalmát is hasznosítják. Telepszerű előfordulásai nagy mennyiségben találhatók Jugoszláviában Bor, Chilében, a Fülöp-szigeteken, Oroszországban az Ural-hegységben, az Amerikai Egyesült Államokban Utah és Montana területén, Mexikóban, Peruban, Argentínában, Namíbiában. Jelentős volt a Szardínia-szigetén az enargitban gazdag ércek bányászata.
Előfordulásai Magyarországon jobbra|350px|bélyegkép|Enargit Nagyobb mennyiségben Recsken bányászták, ott a megkutatott de felhagyott mélyszinti ércesedésben is előfordul, a Velencei-hegységben ahol 20 km² területű vulkanikus területen és az azt környező utóvulkanikus környezetben több helyen előfordul, így Nadapon és Pátkán ahol bányászták is, de a bányászat gazdaságtalansága miatt a termelést beszüntették.
Kísérő ásványok Pirit, szfalerit, bornit, kalkozin, tetraedrit.
Források
Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987 Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985 J. Arem: Rock and Minerals. Toronto. 1974
Kategória:Szulfarzenát- és rokon ásványok