Események Európa A németekkel háborúzó I. István magyar és II. Mieszko lengyel király szövetséget kötnek. II. Konrád német-római császár az előző évi lengyel hadjárata után a magyarok ellen indul. Bár a Fischa folyónál először vissza kell vonulnia mocsarak által védett magyar seregtől, az erősítés megérkezése után előrenyomul. A magyarok nem szállnak szembe a túlerővel, hanem a felperzselt föld taktikáját használva minden élelmiszert összegyűjtenek vagy elpusztítanak a német sereg útjából, míg az kénytelen visszavonulni. A magyar lovasság követi és folyamatosan zaklatja a németeket és elfoglalja Bécset. Eközben a német vazallus Oldřich cseh fejedelem fia, Břetislav északról tör be Magyarországra és a Garamig jut. István király megalapítja a csanádi püspökséget, melynek élére az itáliai származású Gellértet állítja. II. Konrád császár felajánlja a korábban lázadó II. Ernő sváb hercegnek, hogy visszakapja hercegségét (Ernő csak névleg volt herceg, tartományát anyja kormányozta) ha hajlandó harcolni az ő ellenségei ellen. Mivel ezzel Ernőnek szembe kellene fordulnia barátjával, Kyburgi Wernerrel, visszautasítja az ajánlatot. Konrád erre megfosztja Ernőt hercegi címétől és birodalmi átok alá helyezi; Svábföldet öccse, Hermann kapja meg. Ernő és Werner néhány hónappal később elesik a Fekete-erdőben vívott csetepatéban. Megkezdik a speyeri dóm építését. Meghal III. Krešimir horvát király. Utóda fia, I. István. Arles-i Konstancia francia királyné ismét fellázítja fiait, Henriket és Róbertet apjuk, II. Róbert király ellen. Henrik megszállja Dreux városát, Róbert pedig Burgundiában fosztogat (a hercegséget neki ígérték, de nem kapta meg). Meghal V. Vilmos aquitániai herceg. Utóda fia, VI. Vilmos. IV. Sergius nápolyi herceg Aversa grófjává nevezi ki Rainulf Drengot normann zsoldosvezért, mert az előző évben segített neki fővárosa visszafoglalásában. Ez az első normann birtok Dél-Itáliában. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem elfoglalja az észt Tartut és átnevezi Jurjevre (védőszentje, Szt. György után) Az elűzött II. Olaf norvég király svéd segítséggel megpróbálja visszafoglalni királyságát, miután Håkon Eiriksson kormányzó az előző évben tengerbe fulladt. A Knut királyhoz lojális törzsfők nagy túlerőben levő "parasztserege" a stiklestadi csatában legyőzi és maga Olaf is elesik az ütközetben. Olaf féltestvére, Harald megsebesül a csatában és Novgorodba menekül. Knut király 14 éves fiát, Sveint nevezi ki Norvégia királyává, felesége, Ælfgifu régenssége mellett.
Ázsia A két évvel korábban trónra került III. Rómanosz bizánci császár katonai dicsőségre vágyva megtámadja az Aleppói Emirátust, melynek élén a fiatal és tapasztalatlan Sibl al-Daula Naszr áll. Bár az emír hajlandó hadisarcot fizetni, a császár teljes meghódolást követel. A jóval kisebb létszámú beduin lovasság körbeveszi a császár táborát, elvágva a víz- és élelmiszer-utánpótlástól, míg Rómanosz el nem rendeli a visszavonulást. A beduinok által zaklatott visszavonulás hamarosan kaotikus meneküléssé válik és magát a császárt is csak testőrsége tudja kimenekíteni. 58 éves korában meghal Mahmúd afganisztáni gaznavida szultán aki indiai és perzsiai hódításaival hatalmas birodalmat alapított. Utódja fia, Muhammad. Öt hónappal később ikertestvére, Maszúd fellázad ellene, elfogja és megvakíttatja.
Születések július 26. – Szent Szaniszló, krakkói püspök Kijevi Anna, francia királyné VI. Balduin, flandriai gróf Kölni Szent Brúnó, a karthauzi rend alapítója Gerhard, lotaringiai herceg II. Hoel, breton herceg Lautenbachi Manegold, német teológus IV. Rómanosz, bizánci császár I. Vszevolod, kijevi nagyfejedelem
Halálozások január 31. - V. Vilmos, aquitániai herceg április 30. - Mahmúd, gaznavida szultán július 19. - Laoni Adalberon, francia püspök július 29. – II. Olaf, norvég király augusztus 17. - II. Ernő, sváb herceg Abu Ali Miszkavajh, perzsa filozófus és történetíró Fan Kuan, kínai festő III. Krešimir, horvát király
Kapcsolódó cikkek Államok vezetőinek listája 1030-ban
Fordítás
Kategória:11. század