A kisnánai vár, a Mátra-vidék egyik látványossága Heves vármegye Gyöngyösi járásában, Kisnána mellett áll. A magyar nemesi rezidenciák egyik legszebb, késő középkori emléke.Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015, 120. oldal.
Története Építése a 11–12. századra tehető, pontos időről okirat nem szól, de az Aba nemzetségbeli Csobánka (más források szerintforrás: http://www.ektf.hu/eger/Matra/Kisnana.htm ) családot teszik meg építtetőnek.
Első ismert birtokosa Csobánka Pál, azonban az Árpád-ház kihalása után (1301) Károly Róbert ellen fordult (Csák Máté-féle párt), így a későbbi király a területet elvette tőle, s ugyane nembéli Kompolti Péternek adományozta. Halála bekövetkeztével Gergely fia örökölte a teljes földterületet, aki Nánairól Domoszlayra változtatta nevét. A család nevei apáról fiúra változtak, így amikor Luxemburgi Zsigmond az 1415. évben Domoszlay Mihály fiának, Lászlónak adta, Kompolti László került az oklevélre. Így megerősítette a család tulajdonjogát a vár felett. Kölcsönös örökösödési szerződés útján a Guthy Országh család birtokába került. 1543-ban Losonczy István azonban még hivatalos gazdája, Országh László halála előtt elajándékozta rokonának: Móré Lászlónak. Móré ingerelte kisebb csapásokkal a törököket, kereskedőket ölt meg, fosztott ki, rabolt, ezért a törökök elfoglalták a várat.
1560 után a várat már nem állították helyre. A török uralom után több birtokos kezén is megfordult, akik azonban nem laktak itt, így a környékbeli lakosság építőanyagként használta. 1940 körül Nána község leventéi gyakorlóterepet alakítottak ki benne, és feltárták a gótikus vártemplom belsejét.
A 20. század közepén némi állagmegóvást hajtottak végre rajta, de csak a 2010-es években került sor a teljes felújítására. Ennek során megerősítették a falakat, az Öreg-toronyban kiállítótermeket hoztak létre, a tetején egyedülálló panorámával toronyterasz létesült.
A vár tövében 1880–90 között épült szlovák parasztház, melyet 1971-ben restauráltak. A tájház, berendezési tárgyaival, a korabeli paraszti életet mutatják be.Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015, 121. o.
Móré legendája A kisnánaiak elbeszélése szerint Móré László rengeteg rabolt vagyonát, kincsét, ékszereit a vár török elpusztítása előtt elásta a vár területén. Valóságalapja azonban nem ismert, mivel az egyértelmű bizonyíték (maga a kincs) a mai napig nem került elő, így megmarad a népek, a magyar nép mondái között.forrás: http://www.ektf.hu/eger/Matra/Kisnana.htm
Tulajdonosai 262px|jobbra|bélyegkép|Légi felvétel a várról Okiratokban rögzített gazdái időrendi sorrendben:
1312. Csobánka családtól Kompolthy Péterhez kerül 1325– Domoszlay Gergely 1415– Kompolthy László 1468– Kompolthy Miklós 1543–1545 Móré László 1596. Oszmán Birodalom 1606. Nyári Pál 1648. Vámossy István 1693. Vay Ádám 1742. Nyári család 1800. Károlyi család
Jegyzetek
Források Várépítészetünk. Főszerkesztő Gerő László, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975 , 182-189. oldal
További információk A kisnánai vár honlapja A várral kapcsolatos legteljesebb online adatbázis a vár szakmai oldala Kisnána vártörténet A kisnánai vár története Várlexikon: Kisnána (2019)
Kategória:Heves megye várai Kategória:Heves megye műemlékei