Lerakódás (halmazállapot-változás)

bélyegkép| A párás téli levegőből származó vízgőz közvetlenül szilárd, kristályos dérmintázatba rakódik le az ablakon, anélkül, hogy közben folyékony lenne. A lerakódás olyan halmazállapot-változás, melynek során a gáz szilárddá alakul anélkül, hogy áthaladna a folyékony fázison. A lerakódás termodinamikai folyamat. A lerakódás ellentétje a szublimáció, ezért a lerakódást néha deszublimációnak is nevezik.

Alkalmazásai

Példák A lerakódás egyik példája az a folyamat, amelynek során a fagypont alatti levegőben a vízgőz közvetlenül jéggé változik anélkül, hogy először folyadékká válna. Így keletkezik dér a talajon vagy más felületeken. Egy másik példa, amikor fagy képződik a levélen. A lerakódáshoz hőenergiát kell eltávolítani a gázból. Amikor a levegő eléggé lehűl, a levelet körülvevő levegőben lévő vízgőz elegendő hőenergiát veszít ahhoz, hogy szilárd halmazállapotúvá váljon. Annak ellenére, hogy a levegő hőmérséklete harmatpont alatt lehet, előfordulhat, hogy a vízgőz nem tud spontán módon lecsapódni, ha nincs mód a látens hő eltávolítására. A levél bejutásakor a túlhűtött vízgőz azonnal lecsapódik, de ekkor már túl van a fagyponton. Ez azt eredményezi, hogy a vízgőz közvetlenül szilárd anyaggá változik.

Egy másik példa a kémények falán lerakódó korom. A tűzből a korommolekulák forróan és gáz halmazállapotban emelkednek fel. Amikor érintkezésbe kerülnek a falakkal, lehűlnek, és szilárd halmazállapotba kerülnek anélkül, hogy folyékony halmazállapotot hoznának létre. Az eljárást iparilag alkalmazzák égetési kémiai gőzleválasztásban.

Ipari alkalmazásai Létezik egy ipari bevonási eljárás, az úgynevezett párolgó lerakódás, amelynek során egy szilárd anyagot alacsony nyomású kamrában gáz halmazállapotúvá hevítenek, a gázmolekulák áthaladnak a kamra terén, majd szilárd halmazállapotba kerülnek a célfelületen, sima és vékony réteget formálva. Ismételve, a molekulák nem mennek át egy közbenső folyékony halmazállapoton, amikor gázból szilárd állapotba kerülnek.

A lerakódás energiát szabadít fel, így exoterm fázisváltozás.

Kapcsolódó szócikkek

Fizikai gőzfázisú leválasztás

Források

Gaja, Shiv P., Fundamentals of Atmospheric Modeling, Cambridge University Press, 2nd ed. , 2005, p. 525 Moore, John W., et al., Principles of Chemistry: The Molecular Science, Brooks Cole, 2009, p. 387 Whitten, Kenneth W., et al., Chemistry, Brooks-Cole, 9th ed. , 2009, p. 7 Focus on Physical Science. Glencoe Science.

Fordítás

Kategória:Fizikai alapfogalmak Kategória:Fázisállapotok