jobbra|bélyegkép|
A Divék nemzetség a középkori Magyar királyság felvidéki részén volt birtokos. A hagyomány szerint a termékeny rudnói völgyben telepedett meg. Árpád magyar fejedelem Huba vezért ( Szemere nemzetség őse) küldte (Szoárddal és Kadocsával együtt) a Felvidék elfoglalására.
"Ugyanabban az időben Árpád vezér, mikor látta, hogy vitézei jóvoltából ilyen nagy dicsőségre és bátorságos állapotra tett szert, tanácsot tartván, sok katonát hadba küldött, hogy Gömör és Nógrád várának népét meghódítsák neki, sőt ha a szerencse szolgál, akkor menjenek fel a csehek határa felé Nyitra váráig. Ezeknek a hadra kelő katonáknak a fejeivé és vezéreivé nagybátyjának, Hüleknek két fiát: Szovárdot és Kadocsát rendelte, meg aztán Hubát, a fejedelmi személyek egyikét." Anonymus: Gesta Hungarorum
Huba törzse ( talán Kér törzs) mint minden törzs 10 nemzetségből állt. Ezek közült, a 108 honfoglaló nemzetség egyike volt Divék nemzetség.
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Borovszky-borovszky-samu-magyarorszag-varmegyei-es-varosai-1/nyitra-varmegye-FC87/nyitravarmegye-tortenete-irta-dedek-crescens-lajos-10E8E/iii-nyitravarmegye-legregibb-birtokviszonyai-10FA0/nemzetsegek-10FA7/
A nemzetség 8 családra vezethetők vissza, akik felől sok ismert magyar nemesi család keződött.
A fennmaradt oklevelek tanúsága alapján, legkorábbi ismert említésük Turóc vármegyéből származik 1246-ból. Később Trencsén-, Nyitra- és Bars vármegyében is elterjedtek. Első ismert őse Divéki Akur fia Akur, másik fia Kozma. Akur a Bossányi, Kozma az Újfalusy család őse volt. 1275-ben a nemzetség ősi birtokaiként említik Divékbankát (Buchfalua), Rudnát, Deuchet, Delzsényt, Kocurányt (Kuchure), Divékszécset, Prónát és Majtényt, melyeken Gyuveki Folkmar fia Baan és testvére Kozma osztozkodtak az esztergomi keresztesek konventje előtt.HO VI, 207; Fejér CD V/2, 307; Wertner Mór 1891: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig 1. Temesvár, 219, 221; Dedek Crescens Lajos: Nyitravármegye története. In: Nyitra vármegye. p. 501-502; Karácsonyi János 1900: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig 1, 401; Fügedi Erik 1938: Nyitra megye betelepülése. Századok 1938, 491; Pais Dezső 1963: Névfejtések. Magyar Nyelv 59, 173.
A Bossányi család ősei 1300. június 19-én Vezekényt kapták III. András magyar királytól.
"Az 1632. január 10-én Sopronban II. Ferdinánd magyar király címeres nemeslevelet kapó Diviki Albert nem áll rokonságban a 108 honfoglaló nemzetség egyikével, a Divék nemzetséggel"
A Divék nemzetségből származtak a gróf Ujfalussy, báró Majthényi, báró Rudnyánszky, Bacskády, Besznák, Bossányi, Csermendy, Divéky, Dobes, Jókuthy, Korosi, kemeneci Kosztolányi,Pongrácz et al. 2004, 217 Motesiczky, Rudnay és nyitrazsámbokréti Zsámbokréthy családok. A Turchányiak is leányágon a Divék-nemzetségből származnak.Turul 1887, 114
Ősi címeralakjuk a fa tövében lépő medve. Ettől a címeralaktól csak a kihalt Zsámbokréthy család tért el, legalább a 16. századtól kezdve.
Irodalom 1890 A Divék-nemzetség leszármazási és czímerkérdéséhez. Turul 1890/4 Ján Lukačka 1992: Stredoveké osídlenie diviackovskej domény Vyšehradu. Horná Nitra Ján 15, 43-52 Ján Lukačka 1994: Majetkové a spoločenské postavenie Diviackovcov v stredovekom Uhorsku. Historický časopis 42/4 Jerzy M. Roszkowski 2000: Ród Divékych - Więgrzy, czy Słowacy? Przyczynek dziejów kształtowania się stanów szlacheckich w Królestwie Polskim i Węgierskim (XIV-XVII w.). Historické štúdie 41, 151-160
Források Reiszig Ede 1903: Bars vármegye nemes családai. In: Borovszky, S. (szerk.): Bars vármegye
További információk mazanik.tripod.com Címerhatározó/Divék nemzetség címere