A légúti szinciciális vírus (RSV) (angolul: respiratory syncytial virus), más néven humán légúti nagysejtes, vírus (hRSV) és humán ortopneumovírus olyan vírus, amely légúti fertőzéseket okoz. Ez egy - RNS, egyszálú RNS-vírus, vagyis a genomjáról előbb + mRNS íródik, majd erről a virális fehérjék. A neve szincitium néven ismert nagy sejtekből származik, amelyek akkor keletkeznek, amikor a fertőzött sejtek egyesülnek.
Az RSV a csecsemők légúti kórházi kezelése szükségességének gyakori oka, és az újrafertőződés a későbbi életkorban is gyakori marad, bár gyakran kevésbé súlyos következményekkel jár. Minden korcsoportban számottevő kórokozó. A fertőzések aránya jellemzően magasabb a téli hideg hónapokban, ami csecsemőknél bronchiolitist (hörgőgyulladás), felnőtteknél gyakori megfázásos megbetegedést, időseknél és immunhiányosoknál pedig súlyosabb légúti betegségeket, például tüdőgyulladást okozhat.
Az RSV járványokat okozhat mind közösségben, mind kórházi környezetben. A szemen vagy orron keresztül történő kezdeti fertőzést követően a vírus megfertőzi a felső és alsó légutak hámsejtjeit, gyulladást, sejtkárosodást és légúti elzáródást okozva. Számos módszer áll rendelkezésre az RSV-vírus kimutatására, beleértve az antigéntesztet, a molekuláris tesztelést és a víruskitenyésztést.
A főbb megelőző intézkedések közé tartozik a gyakori kézmosás és a fertőzött személyekkel való szorosabb érintkezés elkerülése. 2023 májusában az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) jóváhagyta az első RSV-vakcinát, az Arexvyt (a GlaxoSmithKline fejlesztette ki) és az Abrysvót (Pfizer-termék). A palivizumab vagy a nirsevimab profilaktikus alkalmazása (mindkettő monoklonális antitestkezelés) megelőzheti az RSV-fertőzést a magas kockázati hajlamú csecsemőknél.
A súlyosabb megbetegedés kezelése elsősorban támogató jellegű, ideértve az oxigénterápiát és a légzéstámogatást folyamatos pozitív légúti nyomással (CPAP) vagy az orrban történő nagynyomású oxigénnel igényelhet, szükség esetén. Súlyos légzési elégtelenség esetén intubálásra és gépi lélegeztetésre is szükség lehet. A ribavirin egy vírusellenes gyógyszer, amelyet gyermekek RSV-kezelésére engedélyeztek. Az RSV-fertőzés általában nem súlyos, de csecsemők, idősek és szív- vagy tüdőbetegségben szenvedők morbiditása és mortalitása jelentős lehet.
Története Az RSV-t 1956-ban fedezték fel, amikor a kutatók a vírust izolálták légúti betegségben szenvedő csimpánzpopulációból. A vírust csimpánz coríza agensnek (CCA) nevezték el. 1957-ben ugyanezt a vírust Robert M. Chanock azonosította légúti betegségben szenvedő gyermekeknél is. Csecsemőknél és gyermekeknél humán antitestekkel végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a fertőzés alacsonyabb életkorban gyakoribb volt. A vírust később humán ortopneumovírusnak vagy humán légúti szinciciális vírusnak (hRSV) nevezték át.
Számos más pneumovírus nagy hasonlóságot mutat a hRSV-vel. A szarvasmarha-RSV (bRSV) genomjának körülbelül 80%-a megegyezik a hRSV-vel. Ugyancsak növeli a hRSV-re való hajlamot a fiatalokban, és súlyosabb betegséget okozva a hat hónaposnál fiatalabb borjakban. Mivel a bRSV-vel fertőzött borjak tünetei szinte azonosak a hRSV-fertőzött gyerekekéivel, fontos állatmodellnek bizonyultak az RSV-kutatásban.
Tünetei Az RSV-fertőzés sokféle tünettel járhat, az enyhe felső légúti fertőzésektől (URTI) a súlyos és potenciálisan életveszélyes alsó légúti fertőzésekig (LRTI), amelyek kórházi kezelést és gépi lélegeztetést igényelhetnek. Míg az RSV légúti fertőzéseket okozhat minden korosztályban, és a gyakori gyermekkori fertőzések közé tartozik, megjelenése gyakran korcsoportonként és immunállapotonként változik. Az újrafertőződés egész életen át gyakori, de a csecsemők és az idősek továbbra is különösen ki vannak téve a tünetekkel járó fertőzés kockázatának.
Gyermekek Szinte minden gyermeknél az Egyesült Államokban tapasztalható legalább egy RSV-fertőzés két éves kora előtt. A gyermekkori RSV-fertőzések általában önmaguktól meggyógyulnak olyan jellegzetes felső légúti tünetek mellett, mint például az orrdugulás, orrfolyás, köhögés és hőemelkedes. A vizsgálat során az orrnyálkahártya (nátha) és a torok (pharyngitis) gyulladása, valamint a szem vörössége (kötőhártya-gyulladás) észlelhető. A gyermekek körülbelül 15-50%-ánál súlyosabb alsó légúti fertőzések alakulnak ki, mint például a bronchiolitis, a vírusos tüdőgyulladás vagy a krupp. A csecsemőknél a legnagyobb a betegség progressziójának kockázata. bélyegkép|Videó: Légúti szinciciális vírus és bronchiolitis A bronchiolitis egy gyakori alsó légúti fertőzés, amelyet a tüdő kis légutainak gyulladása és elzáródása jellemez. Míg számos vírus okozhat bronchiolitist, az esetek körülbelül 70%-áért az RSV a felelős. Általában 2-4 napig tartó orrfolyással és náthával jár, amit súlyosbodó köhögés, zajos légzés, tachypnea (gyors légzés) és sípoló légzés követ. Mivel a csecsemők nehezebben lélegeznek, légzési nehézségek jelei is megjelenhetnek rajtuk, például borda alatti behúzódások (amikor a has a bordaív alá húzódik), bordaközi behúzódások (amikor a bordák közötti izmok befelé húzódnak), morgás és orrtágulat. Ha a gyermek nem tud megfelelően táplálkozni, a kiszáradás jelei is megjelenhetnek. Láz is előfordulhat, de a magas láz nem gyakori. Az auszkultáció során gyakran reccsenések és sípoló légzés hallható, és az oxigéntelítettség szintje csökkenhet.
Hat hetesnél fiatalabb csecsemőknél, és különösen koraszülötteknél, a fertőzés jelei kevésbé specifikusak, minimális légúti érintettségük lehet. Ehelyett csökkent aktivitást, ingerlékenységet, rossz táplálkozást vagy légzési nehézségeket mutathatnak. Ezt apnoés rohamok vagy rövid légzési szünetek is kísérhetik.
Felnőttek esetén Az RSV-vel való újrafertőződés egész életen át gyakori marad. A felnőttkori újrafertőzés gyakran csak enyhe vagy közepes tüneteket okoz, amelyek megkülönböztethetetlenek a közönséges megfázástól vagy az orrmelléküreg-fertőzéstől. A fertőzés tünetmentes is lehet. Ha jelen vannak, a tünetek általában a felső légutakra jellemzőek: orrfolyás, torokfájás, láz és rossz közérzet. Az esetek túlnyomó többségében az orrdugulás megelőzi a köhögés kialakulását. Más felső légúti fertőzésekkel ellentétben, az RSV nagyobb valószínűséggel okoz ismétlődő zihálást felnőtteknél. A fertőzött felnőttek körülbelül 25%-a súlyos alsó légúti fertőzéssé, például hörghurutba vagy tracheobronchitiszbe torkollik.
Míg az RSV nagyon ritkán okoz súlyos megbetegedéseket egészséges felnőtteknél, morbiditást és mortalitást okozhat az időseknél, valamint azoknál, akik immunhiányoak és/vagy szív- és tüdőbetegségben szenvednek. Az idősebb felnőtteknek hasonló tüneteik vannak, mint a fiatalabbaknak, de általában súlyosabbak, és fokozott az alsó légúti érintettség kockázata. Különösen az időseknél nagyobb valószínűséggel tapasztalnak tüdőgyulladást, légzési nehézséget és halált.
Immunkompromittált Mind a felnőttek, mind a gyermekek esetében az immunhiányos betegeknél fokozott az RSV-fertőzés kockázata. Az ebbe a csoportba tartozó fertőzött egyének nagyobb valószínűséggel haladnak a felső légúti érintettségtől az alsó légutak felé, és elhúzódó vírusürítésük van. Úgy tűnik, hogy a tünetek súlyossága szorosan összefügg az immunszuppresszió mértékével. Különösen érzékenyek azok, akik hematopoetikus őssejt-transzplantáción (HSCT), intenzív kemoterápián és tüdőátültetésen estek át. Úgy tűnik, hogy a csontvelő-transzplantáción átesett betegek vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve, különösen a csontvelő-beültetés előtt lévők. Ebben a csoportban az RSV-fertőzésben közel 80%-os a tüdőgyulladás, ami a halálozás kockázatát hordozza magában.
Komplikációk Népesség Az RSV-fertőzés szövődményei Gyermekek A rövid távú kórházi kezelés alatt álló gyermekeknél fennáll a következő kockázatok kialakulása:
Atelektázia / tüdő infiltrátumok Akut középfülgyulladás Tüdő hiperinfláció Légzési elégtelenség Apnoe Bakteriális tüdőgyulladás
Hosszú távon a gyermekeknél fennáll a következő krónikus betegségek kialakulásának kockázata, amelyek felnőttkorig is fennmaradhatnak:
Asztma és visszatérő sípoló légzés, különösen a korai életszakaszban súlyos RSV-fertőzésben szenvedőknél Allergia Akut neurológiai szövődmények Felnőttek A következők gyakrabban fordulnak elő idős felnőtteknél, illetve azoknál, akiknél immunhiányos vagy kardiopulmonális állapotok állnak fenn:
Tüdőgyulladás Légzési distress Krónikus alapbetegség (COPD, asztma, pangásos szívelégtelenség) akut exacerbációja A tüdőfunkció tartós csökkenése COPD-s betegeknél Immunkompromittált Egyes immunkompromittált csoportok nagyobb kockázatnak vannak kitéve bizonyos szövődmények kialakulásának, például:
Csontvelő-transzplantált betegek → tüdőgyulladás, halál Tüdőtranszplantált betegek → krónikus graft diszfunkció, akut pneumonitis, obliteratív bronchiolitis
Kockázati tényezők Az RSV-vel járó súlyos alsó légúti fertőzés kialakulásának kockázati tényezői populációnként változnak. Népesség Az RSV által okozott alsó légúti fertőzés kialakulásának kockázati tényezői Gyermekek Koraszülöttség Alacsony születési súly Szex(uális érintkezés?) Ha idősebb testvérei vannak Az anya dohányzása a terhesség alatt Atópia anamnézisében (hajlam az allergiás betegségek kialakulására) Szoptatás hiánya Lakhatási zsúfoltság Veleszületett szív- vagy tüdőbetegség Felnőttek és idősek Idősebb kor (65 év felett) Krónikus szív- vagy tüdőbetegség (különösen COPD) Funkcionális fogyatékosság Gondozóházban lakás Immunkompromittált Lymphopenia Neutropénia Graft-versus-host betegség Kortikoszteroidok vagy mieloablatív kondicionáló kezelések alkalmazása Friss vérképző őssejt-transzplantáció
Virológia bélyegkép|A pneumovírus és a paramyxovírus család filogenetikai fája
Taxonómia Az RSV egy negatív irányba forgató, egyszálú RNS-vírus. Ennek a vírusfajnak a tudományos neve humán ortopneumovírus. Ez egyet jelent a humán légúti szinciciális vírussal (hRSV), amelyet gyakran RSV-re rövidítenek. Az Ortopneumovirus nemzetségbe, a Pneumoviridae családba, a Mononegavirales rendbe tartozik. Neve onnan ered, hogy a vírus felszínén lévő F-fehérjék a szomszédos sejtmembránok összeolvadását okozzák, és nagy, többmagvú Szincitiumát hoznak létre.
Antigén altípusok Az RSV két antigén altípusra, A-ra és B-re oszlik, az F és G felszíni fehérjék monoklonális antitestekkel szembeni reaktivitása alapján. Az altípusok általában egyidejűleg keringenek a helyi járványokon belül, bár az A altípus inkább elterjedt. Általában úgy gondolják, hogy az RSV A altípus (RSVA) virulensebb, mint az RSV B (RSVB), nagyobb vírusterheléssel és kisebb átviteli idővel. Eddig 16 RSVA és 22 RSVB-kládot azonosítottak. Az RSVA között a GA1, GA2, GA5 és GA7 kládok dominálnak; A GA7 csak az Egyesült Államokban fordul elő. Az RSVB között a BA-klád dominál világszerte.
Genom bélyegkép|Az RSV szerkezete és a genom szerveződése. (a) ~150 nm RSV virion részecske és (b) egyszálú, 10 génből álló negatív forgatású RNS-genom (NS1-NS2-NPM-SH-GF-M2-L) Az RSV-nek negatív forgatású RNS-genomja van. A genom lineáris és körülbelül 15 000 nukleotid hosszúságú. Nem szegmentált, ami azt jelenti, hogy az influenzával ellentétben az RSV nem tud részt venni a nagy világjárványokért felelős genetikai átrendeződésben és antigéneltolódásokban. 10 génje van, amelyek 11 fehérjét kódolnak. A génsorrend az NS1-NS2-NPM-SH-GF-M2-L, az NS1 és NS2 gén nem strukturális promoter génként szolgált. bélyegkép|Változó alakú RSV-részecske elektronmikroszkópos felvétele
Felépítése és fehérjéi alt=Electron micrograph of RSV|bélyegkép|Az RSV elektronmikroszkópos felvétele Az RSV egy közepes méretű (~150 nm) burkolt vírus. Bár sok részecske gömb alakú, fonalas fajokat is azonosítottak. A genom egy helikális nukleokapszidban nyugszik, mátrixfehérje és vírus glikoproteineket tartalmazó burok veszi körül. 11 fehérje létezik, amelyeket az alábbi táblázat ismertet.