A kínai közlekedés az elmúlt években jelentős növekedésen és bővülésen ment keresztül. Bár Kína közlekedési rendszere a hatalmas területet átszelő közlekedési csomópontok kiterjedt hálózatából áll, a csomópontok általában a gazdaságilag fejlettebb tengerparti területeken és a nagyobb folyók mentén fekvő belföldi városokban koncentrálódnak. Kína közlekedési infrastruktúrájának fizikai állapota és kiterjedtsége földrajzilag nagyon eltérő. Míg a távoli, vidéki területek még mindig nagyrészt a nem gépesített közlekedési eszközökre támaszkodnak, a városi területek a legkülönfélébb modern lehetőségekkel büszkélkedhetnek, beleértve a Sanghaj belvárosát a Sanghaj-Putungi nemzetközi repülőtérrel összekötő mágnesvasút-rendszert. A repülőterek, utak és vasutak építése a következő évtizedben hatalmas foglalkoztatási lendületet fog adni Kínában.
A mai Kína közlekedési rendszereinek nagy része a Népköztársaság 1949-es megalakulása óta épült. A vasút, amely a távolsági közlekedés elsődleges módja, gyors növekedésen ment keresztül, elérve a 139 000 km hosszúságot, ami a világ második leghosszabb hálózatává teszi (2016).China Statistical Yearbook 2016 "Length of Transport Routes at Year-end by Region (2015)" Accessed 2017-02-16 1950 előtt csak 21 800 km hosszúságú vasútvonal volt. A kiterjedt vasúthálózathoz tartozik a világ leghosszabb és legforgalmasabb NSV-hálózata, amely 2019 végére 35 000 km nagysebességű vonalakkal rendelkezik. Míg a vasúti közlekedés a legnépszerűbb helyközi közlekedési forma maradt, a légi közlekedés is jelentős növekedésen ment keresztül az 1990-es évek vége óta. Az olyan nagy repülőterek, mint a pekingi nemzetközi repülőtér és a Sanghaj Pudong nemzetközi repülőtérrel a világ legforgalmasabbjai közé tartoznak. 2017 végén mintegy 34 metrórendszer működött Kína-szerte, köztük a világ legnagyobb és legforgalmasabb metróhálózatai közé tartozó metróhálózat. A világ 12 legnagyobb hosszúságú metróhálózata közül jelenleg hét Kínában található, emellett számos BRT, Light rail és gyorsvasútvonal épül jelenleg, vagy van tervezés alatt országszerte. Az autópálya- és úthálózat is gyors bővülésen ment keresztül, ami a gépjárműhasználat gyors növekedését eredményezte Kína-szerte. A kormány által az 1990-es években indított, az ország gyorsforgalmi utakkal való összekötésére irányuló erőfeszítés a Nemzeti Autópálya Rendszeren keresztül 2012 végére mintegy 97 000 kilométerre bővítette a hálózatot, így Kínáé lett a világ leghosszabb gyorsforgalmi úthálózata, megelőzve ezzel a korábbi vezető Amerikai Egyesült Államokat is.
Vasút Kína vasúthálózatának térképe|thumb|right|250px A vasút a fő közlekedési mód Kínában. 2019-ben a kínai vasutak 3,660 milliárd utast szállítottak, ami 1 470,66 milliárd utaskilométert jelentett, és 4,389 milliárd tonna árut szállítottak, ami 3,018 milliárd árutonna-kilométert jelentett;(Chinese) 2019 年铁道统计公报 - 2019 Railway statistical bulletin mindkét forgalmi volumen a legmagasabbak közé tartozik a világon. A nagy forgalom, amelyet a kínai vasúthálózat bonyolít, kritikus jelentőségűvé teszi azt Kína gazdasága számára. A kínai vasúti rendszer a világ vasúti szállítási volumenének 24%-át bonyolítja le a világ vasútvonalainak mindössze 6%-án. Kína rendelkezik a világ második leghosszabb vasúthálózatával; 2020-tól 146 300 km hosszú. 2019-ben a hálózat mintegy 71,9%-a villamosított volt.
2011-ben Kína vasúti állományában 19 431 mozdony volt az országos vasúti rendszer tulajdonában. A leltárban a közelmúltban mintegy 100 gőzmozdony is szerepelt, de az utolsó ilyen mozdony, amely 1999-ben épült, ma már turisztikai látványosságként üzemel, míg a többit kivonták a kereskedelmi forgalomból. A fennmaradó mozdonyok vagy dízel-, vagy elektromos meghajtásúak. További 352 mozdony a helyi vasutak tulajdonában van, 604-et pedig vegyesvállalati vasutak üzemeltetnek. A nemzeti vasút tehervagonjainak száma 622 284, a személyszállító kocsiké 52 130.
A korlátozott tőke, a túlterhelt infrastruktúra és a folyamatos korszerűsítés szükségessége miatt az országos vasúti rendszer, amelyet a Vasúti Minisztérium irányít a regionális részlegek hálózatán keresztül, takarékos költségvetéssel működik. A teherszállítási ágazatban 2003-tól kezdve engedélyezték a külföldi tőkebefektetéseket, és 2006-ban megnyílt a nemzetközi nyilvános részvénykibocsátás. A vasúti rendszer jobb tőkésítése és reformja érdekében a Vasúti Minisztérium 2003-ban három állami részvénytársaságot hozott létre: China Railways Container Transport Company, China Railway Special Cargo Service Company és China Railways Parcel Express Company.
Az elmúlt évtizedekben a vasúti közlekedés Kínában jelentősen megnőtt a szállított áruk és utasok mennyisége. 1980 óta a szállított áruk mennyisége (metrikus tonna szorozva a megtett kilométerekkel) 305%-kal, az utasok mennyisége (millió utas szorozva a megtett kilométerekkel) pedig 485%-kal nőtt. Ugyanezen időszak alatt a vasútvonalak teljes hossza csak 34%-kal nőtt.
Nagysebességű vasút
A Kínai Népköztársaság nagysebességű vasúthálózata a világ leghosszabb és legkiterjedtebb hálózata, amelynek teljes hossza 2022 végén elérte a 42 000 kilométert. A nagysebességű vasúthálózat újonnan épített, 200–350 km/h tervezési sebességű vasútvonalakat foglal magában. A kínai NSV a világ összes nagysebességű vasúthálózatának hosszának a kétharmadát tette ki 2019-ben. Az NSV-vonatok, a pálya és a szolgáltatás szinte teljes egészében a China Railway Corporation tulajdonában van és a China Railway High-speed (CRH) márkanév alatt működik.
Jegyzetek
További információk
Ministry of Transport China Transpo run by the Ministry of Transport's Transport Technology Exchange Center China Academy of Transportation Sciences (交通部科学研究院) (www.iicc.ac.cn) Transportation Information Center (交通信息中心) Waterborne Transportation Institute China Ports and Harbors Association China Sustainable Transportation Center China Urban Sustainable Transport Research Center Beijing Transportation Research Center Shenzhen Research Center of Urban Transportation Planning Urban Transport Center, Ministry of Housing and Urban-Rural Development National Intelligent Transportation System Engineering Technology Research Center Urban Mass Transportation Research
*