Charles Milles Manson (született Maddox; Cincinnati, Ohio, Egyesült Államok, 1934. november 12. – Bakersfield, Kalifornia, Egyesült Államok, 2017. november 19.), amerikai bűnöző, szektavezér és énekes-zenész, akit többek közt az 1960-as években elkövetett Tate-LaBianca gyilkosságok kiterveléséért ítéltek el. Az Egyesült Államok folklórjában a gonosz egyik megszemélyesítője.
Már a gyilkosságok előtt jól ismert bűnöző volt: sokat ült börtönben kocsilopásért, hamisításért, hitelkártyacsalásért, lányok futtatásáért. Több személyes kudarc is érte, költőként és gitárosként is próbálkozott, de semmiben sem volt sikeres. Manson tényleges pszichopata volt, magát Krisztus és a Sátán megtestesülésének vélte. Az 1960-as évek végén lett egy hippipünkösdista csoport vezetője és az élén több brutális gyilkosság kitervelője. A Manson család nevű csoport gyilkolta meg többek közt Sharon Tate filmszínésznőt, Roman Polański filmrendező feleségét nyolc és fél hónapos terhesen.
A „Tate-La Bianca ügy” néven elhíresült gyilkosságokra való szövetkezésért ítélték el, bár azzal nem vádolták, hogy személyesen is részt vett volna a gyilkosságokban. A gyilkosságokra Manson a „Helter Skelter” elmélettel készítette fel követőit, egy nagy amerikai faji háború víziójával.
A kaliforniai Corcoran Állami Börtönbe került, ahonnan 2007-ben vagy 2012-ben feltételesen szabadulhatott volna, ám erre nem került sor. Legközelebb 2027-ben kerülhetett volna szóba a szabadlábra helyezése.
Manson több lemezt is kiadott, de egészében zenészként sikertelen volt, és az egyik visszautasítás éppen Sharon Tate házában érte. Hírhedtté válása után az Awareness Records kiadta a Lie (The Love And Terror Cult) című albumát, ami az 5 csillagból 4-et kapott, 4 dalt is pipával jelöltek, továbbá a lemez is album-pipára volt érdemes. A kritikusok szerették Manson lemezét, és a közönség is. Óriási eladást produkált. Azóta számos zenész feldolgozta a dalait.
Mark David Chapmannel, John Lennon gyilkosával sokat levelezett börtönéből.
A nevéből (és Marilyn Monroe-éból) állította össze művésznevét Marilyn Manson. Miután megvádolták, dalait kiadták, és később előadta őket például Marilyn Manson és a Guns N’ Roses is.
Egy, a börtönben vele készített interjúban biszexuálisnak vallotta magát.
Ifjúkora Gyermekkora A 16 éves lányanya, Kathleen Maddox gyermekeként született a Cincinnatii Általános Kórházban. Három héttel születése után kapta a Charles Milles Madox nevet. Egy ideig Kathleen Maddox egy William Manson nevű munkás felesége volt, a fiú ekkor kapta a Manson nevet. Valódi apja egy bizonyos „Scott ezredes” volt, aki ellen Maddox apasági pert is indított, amely megegyezéssel zárult 1937-ben. Charles Manson valószínűleg sohasem találkozott az apjával.Bugliosi, Vincent with Gentry, Curt. Helter Skelter – The True Story of the Manson Murders 25th Anniversary Edition, W.W. Norton & Company, 1994. . Pages 163-4, 313.Smith, Dave. Mother Tells Life of Manson as Boy . 1971 article copy on Manson Family Today.info.
Anyja, aki állítólag sokat ivott, egyszer egy pohár sörért eladta egy gyermektelen pincérnőnek, akitől nagybátyja hozta vissza a gyereket néhány nap elteltével.Emmons, Nuel. Manson in His Own Words. Grove Press, New York; 1988. Amikor anyját és annak fiútestvérét öt év börtönre ítélték egy Charlestonban elkövetett rablásért, Mansont McMechenben helyezték el, ahol nagynénje és nagybátyja lakott. Mikor anyja 1942-ben kegyelmet kapott, újra magához vette a gyereket. Lelakott hotelekben éltek. Manson később egyetlen gyermekkori örömének nevezte azt a pillanatot, amikor anyja kiszabadult a börtönből és megölelte.
1947-ben Kathleen Maddox árvaházban akarta elhelyezni a gyereket, de nem talált intézményt. A bíróság az indianai Terre Haute-ban lévő Gibault Főiskolában helyezte el a fiút, de 10 hónappal később visszaszökött az anyjához – aki viszont nem akarta befogadni.
Első bűnügyei Egy élelmiszerbolt kirablásával kezdte, pénzt szerzett azért, hogy szobát bérelhessen. Ezután számos újabb lopást követett el, lopott például kerékpárt is, amíg el nem fogták és az indianapolisi javítóintézetbe küldték. Már egy nap után megszökött, de újra elfogták. Boys Townba vitték, innen azonban négy nap után egy másik fiúval együtt újból megszökött.
Miközben a másik fiú nagybátyjának otthona felé tartottak, két fegyveres élelmiszerbolt-rablást követtek el. A második folyamán a 13 éves Mansont elfogták és az Indianai Fiúiskolába került, ahol visszaemlékezése szerint szexuálisan és más módokon kegyetlenkedtek vele. Több szökési kísérlet után innen is kereket oldott, két másik fiúval együtt.
Miközben lopott kocsikkal Kalifornia felé tartottak és kifosztottak minden útjukba kerülő benzinkutat, Utahban elfogták őket. A lopott kocsi áthajtása a határon szövetségi bűnügynek számított. Mansont egy washingtoni nevelőiskolába küldték. Bár négy évet iskolába járt és az IQ-ja 109 (későbbi mérés szerint 121) volt, Manson gyakorlatilag írástudatlan volt. Egy szociális munkás szerint agresszív volt és antiszociális.
Először börtönben 1951 októberében egy pszichiáter javaslatára egy kevésbé szigorú intézménybe került, a Natural Bridge Honor Camp-be, ahol a következő év februárjában – kevesebb, mint egy hónappal kegyelmi meghallgatása előtt – „borotvapengét fogott és egy másik fiú torkához tartotta, miközben szodómiát követett el rajta”.Bugliosi, p. 137-146 A virginiabeli Petersburg szövetségi ifjúsági börtönébe (angolul „Federal Reformatory”) került, ahol „veszélyes” minősítést kapott. Szeptemberben, miután újabb komoly vétségeket követett el, egy keményebb intézetbe, az ohiói Chillicothe Szövetségi Javítóintézetébe vitték át. Körülbelül egy hónappal átköltöztetése után mintha kicserélték volna. Jól viselkedett, rendesen dolgozott és tanult, így 1954 májusában kegyelmet kapott.
A kegyelem feltétele az volt, hogy nagynénjével és nagybátyjával éljen Nyugat-Virginiában, amit egy rövid ideig be is tartott, de hamarosan az anyjához költözött, aki ugyanabban az államban élt. 1955 januárjában feleségül vette Rosalie Jean Willist, akivel saját elbeszélése szerint bár rövid ideig, de boldogan éltek, és akinek segített alkalmi munkáiban és az autólopásban.
Október körül – mintegy három hónappal azután, hogy áldott állapotban lévő feleségével egy Ohióban lopott kocsival Los Angelesbe érkeztek – ismét szövetségi bűntett elkövetésével vádolták, miután államhatáron haladt át a lopott kocsival. A pszichiátriai vizsgálat után ötévi próbaidőt kapott. Ezt követően nem jelent meg egy kihallgatáson Los Angelesben, amit azért tartottak volna, mert Floridában megvádolták egy ugyanilyen bűnüggyel. Ezért 1956 márciusában Indianapolisban letartóztatták. A próbaidőt visszavonták és három év börtönre ítélték, amit a kaliforniai San Pedro Terminal-szigetén kellett letöltenie.
Fia, ifj. Charles Manson akkor született, amikor börtönben volt. A Terminal-szigeten töltött első évében anyja és felesége is látogatták, akik együtt laktak Los Angelesben. 1957 márciusában, miután Rosalie nem ment többet látogatni, anyja arról számolt be Mansonnak, hogy a felesége már egy másik férfival él. Kevesebb, mint két héttel a kegyelmi meghallgatás kitűzött időpontja előtt, Manson megkísérelt ellopni egy kocsit, hogy elszökhessen vele. Öt év felfüggesztett börtönt kapott, a kegyelmi kérvényt pedig elutasították.
Másodszor a börtönben Mansont 1958 szeptemberében öt év próbára bocsátották és ugyanebben az évben Rosalie kézhez kapta a válási végzést. Novemberre Manson egy 16 éves prostituált futtatója lett, egy másik lánytól pedig, akinek gazdag volt a családja, anyagi támogatást kapott. 1959 szeptemberében Manson bűnösnek ismerte el magát abban, hogy megpróbált beváltani egy hamis amerikai kincstárjegyet, tíz évre ítélték, de megint próbára bocsátották, miután egy fiatal nő, akit korábban prostitúcióért már letartóztattak, a bíróságnak könnyek közt elmondta, hogy szereti Mansont és összeházasodnának, ha Mansont szabadon engednék.Bugliosi, p. 137 Leona, akit prostituáltként Candy Stevens néven ismertek, valóban hozzáment Mansonhoz még az év vége előtt, talán azért, mert így a törvény szerint nem lehetett vallomásra kényszeríteni Manson ellen.
Miután Manson még az év vége előtt Kaliforniából Új-Mexikóba vitte Leonát és még egy lányt, hogy ott prostituáltként dolgozzanak, elfogták és kikérdezték a fehér rabszolgaságot és a nők „immorális célú” államközi szállítását tiltó Mann-törvény megsértésének gyanújával. Bár elengedték, joggal azt gyanította, hogy ennek az ügynek még nincs vége. Miután a próbára bocsátását elrendelő rendelkezést megszegve eltűnt, elfogatóparancsot adtak ki ellene és 1960 áprilisában hivatalosan is meggyanúsították a Mann-törvény megszegésével. Júniusban, a texasi Laredóban tartóztatták le, miután az egyik lányt letartóztatták prostitúcióért, és Mansont visszaszállították Los Angelesbe. A kincstárjegy-ügy próbaidejének megsértése miatt elrendelték tízéves börtönbüntetését.
1966 júniusában, másodszor életében Manson a Terminal-szigeti korrekciós intézetbe került, hogy felkészüljön a korai szabadon bocsátásra. Mire eljött a szabadulás napja, 1967. március 21., Manson élete 32 évének több mint felét börtönben és javítóintézetekben töltötte. Azt kérte, hogy letölthesse büntetését, mivel a börtön az otthonává vált, de a hatóságok ezt nem engedélyezték.1981 Tom Snyder interview with Charles Manson . Transcribed by Aaron Bredlau. CharlieManson.com. Hozzáférés ideje: April 26, 2007.
Létrejön „a Manson család” thumb|right|Alvin Karpis, a bankrabló, aki a börtönben gitározni tanította Mansont. Szabadulásakor engedélyt kért és kapott, hogy San Franciscóba költözhessen, ahol börtönismerősei segítségével Berkeleyben szerzett lakást. A börtönben megtanult gitározni az 1930-as évek bankrablójától, Alvin Karpistől.bugliosiKarpis, Alvin, with Robert Livesey. On the Rock: Twenty-five Years at Alcatraz, 1980emmons Ez idő tájt jobbára koldulásból élt. Megismerkedett a huszonhárom éves Mary Brunnerrel, aki a Wisconsin–Madison Egyetem végzőse volt és Berkeleyben, a Kaliforniai Egyetemen dolgozott könyvtárossegédként. Összeköltöztek, majd egy emlékezés szerint legyőzte Brunner ellenállását, hogy más nők is odaköltözhessenek: hamarosan rajtuk kívül még 18-an laktak ott.Bugliosi, 1994. pp. 163-174
Mansonnak sikerült gurunak beállítani magát Haight-Ashbury-ben, a San Franciscó-i negyedben, amely az 1967-es Szerelem nyara találkozó után a hippi mozgalom nem hivatalos központja volt. „Filozófiát” fejtegetett hallgatóinak – melynek egy részét a börtönben szedte fel, mikor szcientológiát tanultBugliosi 1994, 144, 163-64. – és hamarosan egy egész csoport fiatal követője támadt, elsősorban nők.bugliosi137
Még a nyár előtt Manson nyolc-kilenc követőjével körútra indult. Egy régi iskolabuszt alakítottak át hippi stílusban, kiszedve az üléseket és helyükre színes matracokat és párnákat raktak. Észak felé tartva eljutottak egészen Washington államig, majd az ellenkező irányban Los Angelesbe, Mexikóba és az amerikai délnyugatra látogattak. Visszatérve Los Angeles környékére, a Topanga Canyonban laktak, Malibuban és Venice-ben – a város és a megye nyugati részében.
Egy másik beszámoló szerint, amely nem említi a 18 nőt Brunner lakásában, a Család néhány tagját egy Volkswagen kisbuszban Brunnerrel együtt utazgatva szedték össze és az iskolabusz novemberben indult útjára a megnőtt társasággal.Sanders, Ed. The Family, Thunder's Mouth Press, New York, 2002. . Pages 13-20.
Wilson, Melcher és a többiek A gyilkosságokhoz vezető események 1968 késő nyarán indultak el, amikor Dennis Wilson, a The Beach Boys tagja, felszedett két stoppos lányt és megengedte nekik, hogy a Pacific Palisades-en lévő házában maradjanak. Amikor másnap reggel egy éjszakai felvételről hazatért, a kocsifelhajtóján Mansonba ütközött, aki a házból jött ki. Wilson kelletlenül megkérdezte Mansont, szándékában áll-e bántani őt, mire az a lábát kezdte el csókolgatni.Bugliosi 1994. pp. 250-253.Sanders 2002, p. 34.