Az Oregoni Egyetem Jogi Intézete az Amerikai Egyesült Államok Oregon államának egyetlen közfinanszírozásból működő jogi felsőoktatási intézménye. Székhelye a Knight Jogi Központban van.
Története A Richard R. Thornton által 1884-ben alapított portlandi jogi tanszéken heti háromszor zajlott oktatás. 1906-ban a képzési idő kettőről három évre emelkedett, 1915 áprilisában pedig Eugene-be költöztették; egyes oktatók Portlandben maradtak és megalapították az Északnyugati Jogi Főiskolát (ma a Lewis és Clark Főiskola része). Az intézményt az Amerikai Ügyvédi Kamara 1923-ban akkreditálta; ez volt az első év, hogy a kamara akkreditálhatott.
1931-ben Wayne Morse lett a dékán. Három évvel később megalapították a Főkötő-rendet, majd 1938-ban az intézmény a Fenton épületbe költözött. Az 1939-ben diplomázott Jaszui Minoru jogi útra terelte a japán-amerikaiak második világháború alatti kijárási tilalmát.
1941-ben ideiglenesen Orlando John Hollis lett a dékán, majd 1945-től, Wayne szenátorrá választásától állandó jelleggel töltötte be a pozíciót. A világháború alatt a hallgatók többségét besorozták; 1944-ben senki, 1945-ben pedig 1 fő szerzett diplomát. A háború után minden jelentkező veteránt felvettek; az 1948-ban végzett 26 hallgatóból 25 szolgált a háborúban.
A háború után Kenneth J. O’Connell javaslatait törvénybe foglalták. 1958-ban a Legfelsőbb Bíróság bírója, később főbírája lett.
Az 1960-as években Chapin Clark későbbi dékán környezetjogi tárgyakat oktatott, Jon Jacobson pedig megalapította a vízjogi központot. 1968-ban Eugene Scoles lett a dékán.
1970-ben az intézmény a jogi központba költözött, 1974-ben pedig megalapították a Wayne Morse-ról elnevezett tanszéket. 1977-ben Hans A. Linde oktató a Legfelsőbb Bíróság bírója lett. 1978-ban környezetjogi tanácsadó központ létesült, amely az 1980-as években duplájára nőtt.
1981-ben David B. Frohnmayer Oregon államügyésze lett, 1982-ben pedig először rendezték meg az intézmény közjogi konferenciáját. 1986-ban megalapították a Journal of Environmental Law and Litigation folyóiratot.
A 21. század elején vitarendezési központ alakult, majd 2003-ban a környezetjogi központ új telephelyet nyitott. 2004-ben mikro- és kisvállalkozásokat segítő központ nyílt. 2008-ban átadták a portlandi telephelyet.
Képzések A vitarendezési központban alap- és mesterképzés is zajlik. A jogi szakírói képzés a U.S. News & World Report 2024-es rangsorában az első helyen szerepelt.
Rangsorok Az intézmény a U.S. News & World Report 2024-es mesterképzési rangsorában a 78. helyen állt.
Pályakövetés A 2022-ben végzettek 93,5%-a munkába állt a képzés elvégzését követő tíz hónapon belül.
Tandíjak A 2023–24-es tanévben az oregoni lakosok éves tandíja , míg a nem oregoni lakosoké .
Folyóiratok Journal of Environmental Law and Litigation: 1986-ban indult környezetjogi hallgatói folyóirat Oregon Law Review: 1921-ben indult, egy ideig az oregoni ügyvédi kamara folyóirata volt, majd 1967-től a hallgatók szerkesztik Oregon Review of International Law: 1999-ben indult hallgatói folyóirat, a nemzetközi joggal foglalkozik
Közjogi konferencia A Land Air Water (Föld, levegő, víz) csoport által 1983 óta március első hétvégéjén megszervezett Public Interest Environmental Law Conference-en a világ több országának környezetvédelmi aktivistái, tanácsadói és hallgatói is részt vesznek. A konferencia 120 szekcióban 6–10 meghívott felszólalóval zajlik. Átlagosan kétezren vesznek rajta részt.
Az első előadások csütörtök délután kezdődnek, a megnyitó aznap estére esik. A záróbeszédet vasárnap délben tartják.
A konferencián főképp közérdekű nonprofit szervezetek tagjai vesznek részt.
Nevezetes személyek
Alfred Goodwin, bíró Ann Aiken, bíró Arthur D. Hay, bíró Bert E. Haney, bíró David Schuman, bíró David V. Brewer, bíró Donald P. Hodel, a Reagan-kormány energia- és belügyminisztere Earl C. Latourette, bíró Edward Fadeley, bíró Edwin J. Peterson, bíró Ellen Rosenblum, Oregon államügyésze Fred Risser, politikus Frederick Steiwer, szenátor Hardy Myers, Oregon államügyésze Harold J. Warner, bíró Helen J. Frye, bíró Jack Faust, műsorvezető, ügyvéd Jaszui Minoru, a japán-amerikaiak jogaiért harcoló aktivista Jacob Tanzer, bíró John Frohnmayer, a Nemzeti Művészeti Alap igazgatója Julius Meier, Oregon kormányzója Macuoka Jószuke, Japán külügyminisztere, háborús bűnös Malcolm F. Marsh, bíró Martha Lee Walters, bíró R. William Riggs, bíró Raymond F. Rees, vezérőrnagy Richard Unis, bíró Robert C. Belloni, bíró Ron Wyden, szenátor Suzanne Bonamici Thomas Tongue, bíró Wendell Wyatt, képviselő William A. Ekwall, bíró, a kongresszus tagja William G. East (körzeti bíróság)
Jegyzetek
Fordítás
További információk Hivatalos honlap
J Kategória:Jogi egyetemek