Nechay Olivér Lippa (ma: Románia), 1913. február 16. – Budapest, 1979. június 28.) gyógyszerész, jogász. Az államtudományi jogi doktori diplomával és széleskörű vegytani és toxikológiai ismereteinek birtokában közigazgatási jogalkotó a növényvédelem területén „a magyar növényvédelem aranykorában” (1959-1985), az Agrárminisztérium növényvédelmi és agrokémiai szakmai irányításának helyettes vezetője az 1959-1974 időszakban.
Élete Középiskolai tanulmányait Gödöllőn a Premontrei Gimnáziumban végezte, majd a Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerész szakán szerzett gyógyszerész diplomát. 1935-1940 között a Budapesti Pázmány Péter Tudomány Egyetem Jogtudományi Karán jogi tanulmányokat is folytatott, majd 1941-ben a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen Jog- és Államtudományi Karán államtudományi doktori (doctor rerum politicarum, dr. rer. pol.) címet szerzett. Jogi tanulmányai közepette folyamatosan dolgozott gyógyszerész kutatóként Budapesten, a Gyógynövénykísérleti Állomáson (alapítva Budapesten 1915-ben), ahol vegyész, majd fő vegyész volt. Felesége: Horváth Éva ugyancsak gyógyszerész, akivel öt gyermeküket nevelték.
Talán nem véletlen, hogy az öt Nechay gyermek közül kettő is (Gábor és Erzsébet) a természet- és környezetvédelem területén helyezkedtek el, és tevékenységükkel erősítették a környezetvédelmi tárcát.Darvas Béla (2022): Búcsú helyett [V Nechay Gábor (1942-2020)]. https://greenfo.hu/hir/bucsu-helyett-%E2%80%A0nechay-gabor-1942-2020/Hozzáférés: 2024.01.09.
Munkássága A második világháború időszakában gróf Teleki Pál felkérésére báró Bánffy Dániel vezette Földművelésügyi Minisztériumnak a Növényegészségügyi Osztályára került Nechay Olivér 1941 decemberében, ahol jogalkotási feladatokkal foglalkozott.Nagy Bálint (2013): Száz éve született dr. Nechay Olivér (1913-1979). Növényvédelem 49 (9): 418-424. http://real-j.mtak.hu/23680/9/novenyvedelem_2013_9.pdf
Munkáját 1945 után is folytathatta, azonban osztályidegen származása miatt megfigyelésnek és olykor felettesei részéről érkező zaklatásnak kitéve. Ebben a sorsfordító időszakban (1957-1989) a Földművelésügyi Minisztériumban 1959-ben lettek munkatársak Nechay Olivér és Nagy Bálint főosztály vezető. Az osztálykülönbségek ellenére kettőjüket 15 szoros munkakapcsolatban eltöltött év kapcsolta össze, melyben Nechay a növényvédelem jogi szabályozásának "karmestereként" irányított. A szenvedéllyé váló közös cél összetartásával cementált, kételkedés nélküli bizalom alakult ki közöttük a „magyar növényvédelem aranykorában”.Eke István (2014): A magyar növényvédelem aranykora. Magyar Mezőgazdaság 69 (46): 20-22. file:///C:/Users/user/Downloads/Downloads/MagyarMezogazdasag_2014-3-1692408445__pages630-632.pdf A nemzetközi sikerű együttműködésüknek a szakmaiság, a növényvédelem fejlesztésének közös céljai és felelőssége volt az alapja. Nagy Bálint karizmatikus vezető személyiség volt, de akinek ellentmondást nem tűrő természete miatt sokan voltak ellenzői, saját önkritikus jellemzése szerint is: „…idomíthatatlan voltam, mint a macska”.Oláh István (2018): Szoboravatás… Dr. Nagy Bálint mellszobrának ünnepélyes leleplezése – Budapest, 2018. június 5. Agrofórum 2018 (7): 136-137. o. Nagy Bálint és Nechay Olivér közös munkával alakították ki azt a stratégiai koncepciót, amely Soós Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes, (majd 1967-től MÉM) államtitkár támogatásával is találkozott: a gépesítésKádár korszak - Magyarország mezőgazdasága.https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_mez%C5%91gazdas%C3%A1ga és kemizálás (a műtrágyázás, peszticid használat) lettek a fő csúcsterületek. Az intenzív mezőgazdasági termelés során, a kemizálás terjedésével megnőtt a peszticid-felhasználásból eredő környezeti veszélyesség, aminek felelős és szakszerű nagyüzemi irányító szakembereinek képzésére – Szepessy István professzor kezdeményezésére, Nechay Olivér irányítása alatt – 1960-ban megkezdődött a felsőfokú agrár-képzésekben a növényvédelmi szakmérnökök, (ma: növényorvosok) képzése is.
A „magyar növényvédelem aranykora” az 1959-es esztendővel, Nagy Bálint, az első növényorvos főosztályvezetői kinevezésével kezdődött, és az 1983-as év közepéig tartott (Eke István, 2014,Eke István (2014): A magyar növényvédelem aranykora. Magyar Mezőgazdaság 2014. november 12. 20-22. file:///C:/Users/user/Downloads/Downloads/MagyarMezogazdasag_2014-3-1692408445__pages630-632.pdf Jordán László, 2021Jordán László (2021): A hazai növényvédelmi szabályozásról – egy Debrecenben végzett növényvédelmi szakmérnök gondolatai. pp. 13-27. In: Növényorvos képzés Debrecenben. (Tarcali G., Kövics Gy., Radócz L. szerk.) DE MÉK - Printart-Press Kft., Debrecen. http://real.mtak.hu/138352/1/N%C3%B6v%C3%A9nyorvos%20k%C3%A9pz%C3%A9s%20Debrecenben-k%C3%B6nyv-1-424.pdf). Az 1967-ben megalakult Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (MÉM) önálló, Növényvédelmi Főosztályának szervezetére vonatkozó – a számos, korábbi jogszabályban megfogalmazott rendelkezést egységes rendszerbe foglalta – az 1968. évi 32. törvényerejű rendelet a növényvédelemről (1968.évi 32. tvr.),1968. évi 32. törvényerejű rendelet a növényvédelemről. https://jogkodex.hu/jsz/1968_32_tvr_9902358 az ún. Első Növényvédelmi KódexA magyar nyelv értelmező szótára: kódex (codex) fogalma/2 (jogi értelmezés) https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/k-359B8/kodex-37ABA/ nek is nevezett jogi keret, melynek szakmai koordinátora, felelőse Nechay Olivér volt. A növényvédelem feladata már nem csak a károsítók elleni védekezést jelenti, hanem megjelenik az első, lényegi élelmiszerbiztonsági rendelkezés: az egészségre ártalmas növényvédő szermaradékot tartalmazó növények felhasználásának és forgalmazásának tilalma is.
A Növényvédelmi Főosztály irányítása alá tartozott a Növényvédelmi Szolgálat és a megyei és a fővárosi növényvédő állomások,43/1968. (XII.6.) MÉM rendelet a növényvédelemről szóló 1968. évi 32. törvényerejű rendelet és a 44/1968. (XII. 6.) Korm. rendelet végrehajtásáról.https://jogkodex.hu/jsz/1968_43_mem_rendelet_9483493 az 1973-ban megalakult Növényvédelmi Központ, majd 1976-tól: a Növényvédelmi és Agrokémiai Központ (MÉM NAK), amely 60 éves tevékenységének részleteiről Pálmai Ottó,Pálmai Ottó (2014): 60 éves a Növényvédelmi Szolgálat. pp. 8-10. In: 9. Tiszántúli Növényvédelmi Fórum, 2014. október 19-20. Agrártudományi Közlemények / Acta Agraria Debreceniensis 2014/62 Különszám (Szerk. Kövics Gy.). Debrecen, 96 pp. https://mek.unideb.hu/sites/default/files/upload_documents/proceedings_2014.pdf illetve a „magyar növényvédelem aranykoráról” Eke István 2014-ben adtak részletes szakmai, kronológiai összefoglalót. Ezen időszak számos intézkedési eleme között a nagyüzemi gazdaságok tábláinak növényvédelmi kezeléseinek megszervezésére Szász Árpád (1935-2021)Jáger Ferenc – Tarjányi József (2021): In memoriam Szász Árpád. Növényvédelem 82 [N. S. 57] (9): 410-411. http://real-j.mtak.hu/21757/10/2021_09_Novenyvedelem.pdf kapott megbízást 1959-ben a Repülőgépes Növényvédő Állomás létesítésekor,Varga Ákos Endre (Hamster, 2009): A Repülőgépes Növényvédő Állomás 50. szülinapja. https://hampage.hu/repules/rna50ev/ és aki a mezőgazdasági repülőgépes és helikopteres növényvédelem technológia fejlesztője is volt.Dimitrievits György - Jordán László - Gulyás Zoltán (2023): A repülőgépes és helikopteres növényvédelem napjainkban. Agrárágazat 2023 (2) március 01. >https://agraragazat.hu/hir/agrar-legi-jarmu-szerkijuttatas-engedely-munkaterulet-mezogazdasag/ Szász Árpád olyan kiváló szakemberekkel dolgozhatott együtt, mint Dohy (Göllner) János, Ubrizsy Gábor, Nechay Olivér, Bordás Sándor,Várnagy László (2015): Száz éve született Dr. Bordás Sándor professzor. Georgikon for Agriculture a Multidisciplinary Journal in Agricultural Sciences 19 (1): 3-7. http://real-j.mtak.hu/22191/1/GFA_2015_19_1.pdf Szatala Ödön és Ujvárosi Miklós.
A növekvő kemizálás és környezetszennyezés veszélyeinek felismerésére azonban hamarosan sor került. Rachel L. Carson: Silent Spring (1962) könyve (magyar nyelven Néma tavasz,Rachel Carson (1994): Néma tavasz. Katalizátor Iroda, 262 o. amely hazánkban is több kiadást ért meg: 1994, 1995, 2007) megpróbálta példákkal bizonyítani, hogy a DDT rovarölő szer, illetve más peszticidek maradandó környezeti károkat okozhatnak. Azzal érvelt, hogy az emberi test folyamatos kölcsönhatásban áll a környezetével, s így ki van téve a környezeti rendszerekben felhalmozódott mérgező anyagok hatásainak is. Szintén ez a tanulmány volt a kiindulópontja a DDT betiltásának.
1965 márciusában bekövetkezett nagymértékű halpusztulás a Balatonon, amit vélhetőleg a DDT, dieldrin és az ebből keletkező endrin (klórozott szénhidrogén rovarölő szerek) okozott, majd ugyanebben az évben egy újabb nagymértékű halpusztulás következett be, valószínűleg aldrin-mérgezés hatására (Virág Árpád, 1997).Virág Árpád (1997): A Balaton múltja és jelene. Egri Nyomda Kft., Eger. 904 o. A halpusztulások okainak elemzése nyomán Magyarország volt az első a világon, ahol a DDT-t a tömeges balatoni halpusztulások miatt 1968-ban betiltották (Pethő Ágnes, 2011),Pethő Ágnes (2011): Környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező (POP) növényvédő szerek hazai felhasználása 1950 és 2010 között. Biokontroll, 2(3): 12-22. o. https://www.biokontroll.hu/a-koernyezetben-tartosan-megmarado-szerves-szennyez-pop-noevenyved-szerek-hazai-felhasznalasa-1950-es-2010-koezoett/ hála Nechay Olivér toxikológusnak, aki híres volt széleskörű tudásáról és felelősségérzetéről, valamint Cieleszky Vilmosnak (1918-1989),Szende Ákos (2013): Piarista eszmék és sorsok 20. századból. Tanulmányok. Magyarország piarista múltjából, 6. kötet. Híressé vált egykori diákok. p. 40. Cieleszky Vilmos (1918-1989). Piarista Rend Magyar Tartománya, Budapest. 293 pp. https://pkk.piarista.hu/system/files/field/edokumentum/2022/mpm06-szendeakos-web.pdf aki az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI)[ főigazgató helyettese volt.
Az USA-ban ez csupán 1974-ben történt meg, de hosszú volt az út odáig, hogy világszerte is betiltsák a DDT-t (és származékait), 2001-ben az ún. Stockholm POPPersistent Organic Pollutants (POPs) (= Perzisztens Szervesanyag Szennyezők, közöttük a DDT és társai)’s Convention (Stockholmi Egyezmény) elfogadásával. Azonban veszélyességének ellenére még ma is a világ számos országában használják a DDT rovarölő szert, főképp a malária-terjesztő csípőszúnyogok elleni védekezésben.Use of DDT in fighting malaria. https://www.appropedia.org/Use_of_DDT_in_fighting_malaria
Nechay Olivérhez hasonló, nagy formátumú toxikológus hiányát ma is megsínyli a növényvédelmi irányítás.Darvas Béla (2000): Virágot Oikosnak. L’Harmattan Kiadó, Budapest. 432 o. https://mek.oszk.hu/09800/09886/09886.pdf Nagyon hiányzik az a bátor, megalkuvást nem tűrő, de korszerű orvosbiológiai nézőpont, ami a kiemelkedő környezeti problémák azonosításához és megoldásához elvezet. Nechay kitartóan küzdött a kemizálás veszélyeinek elhárítása érdekében.Oláh István (2013): Fának születni… Száz éve, 1913-ban született dr. Nechay Olivér. Agrofórum 2013 június 124-125. o A növényvédő szerek súlyos mellékhatásainak szakmai követésével és bírálatával az orvos szakma ma is adós, miközben az ezredvégen ez még nagyon másként volt (pl. Nechay Olivér, Dési Illés, Czeizel Endre). Az orvostársadalomnak a kémiai és genetikai biztonság területéről (mutagénekre és GMO-termékekre gondolva) meghatározóan állást kellene foglalnia. Tompa Anna könyve,Tompa Anna (2005): Kémiai biztonság és toxikológia. Medicina Könyvkiadó, Budapest. amely ugyan orvostudományi hiányterületet célzott meg, azonban számos kritika érte (Darvas, 2021).Darvas Béla (2021): Könyvszemle. Határmezsgyén, a túlpart felől - Tompa Anna: Környezeti toxikológia (2020) c. könyvéről. Ökotoxikológia 3 (1): 43-45.