Zborište falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában. Közigazgatásilag Velika Kladušához tartozik.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Bihácstól légvonalban 39, közúton 59 km-re északra, Velika Kladušától légvonalban 17, közúton 26 km-re keletre levő dombos, erdős vidéken, a Glinica, a Bužimica és a Stabandža-patakok összefolyásánál és felettük emelkedő dombokon fekszik. Vizei közül a Prosinja több kis patakból ered, amelyek a banijai Previja-hegységben törnek fel, majd a Bužimski Potokba torkollik, amelyet Glinicának is neveznek. Crkvina-patakot a Stabanža fogadja be, és a Bužimskába ömlik. Stabanža és Prosinja között, a határ mentén található a Grljevac-hegy, a legmagasabb, 465 méteres csúcsával. Grljevac egyik lejtője a Bužimska völgyével párhuzamosan ereszkedik le. A Bužimska völgyében a Prosinja torkolata előtt található Dragojevac településrész. Grljevac magaslatain és lejtőin is házak állnak. A települést a Javoranj, a Bijelića Vrelo és a Pilipovića Potok források vizei látják el ivóvízzel. Zborište a Grljevac alatti házcsoportokból áll. Prosinja a Prosinja-patak közelében egy úti település benyomását kelti. Egy nagyobb házcsoport található Davidovića Brdón, míg Lončanik és Breze települések Varoška Rijeka mellett találhatók.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb830Bosnyák12421188Horvát06Jugoszláv00Egyéb1132Összesen13361226
Története A hagyomány szerint Zborište a nevét onnan kapta, hogy a templom építése előtt az itteniek karácsonykor és húsvétkor imára gyűltek össze. Ezt a gyülekezőhelyet nevezték Zborištének, mely gyülekezőhelyet jelent. Lončanik nevű településén agyagedények maradványai található, mely egykori fazekasfalura (lončar = fazekas) utal. A település lakói az 1788 és 1792 közötti osztrák-orosz-török háború idején Banijába menekültek. Az eltűnt és elmenekült családokra emlékeztetnek a Bijelića Vrelo, Kalemberovo Brdo, Kajtezovac, Mihailevac, Radotinac, Bekino Groblje, Muždekina Njiva és Manduševac helynevek. Azóta sem tudják, hogy mi történt velük.
Zborište első mecsete 1967-ben, mindössze hét hónap alatt épült fel. A megnyitó ünnepséget 1967. október 22-én tartották. A mecset építésére szolgáló telket Kovačević Husein adományozta. A mecsetet Šerif Alešević nyitotta meg, aki ebből az alkalomból 300 000 régi dinárt adományozott a mecsetnek. A mecset méretei 13 x 11 m, a minaret pedig 28 méter magas volt. A mecset megnyitóján mintegy tízezer látogató volt.
Kovačević efendi szerint a gyülekezetnek ma mintegy 550 háztartása és körülbelül 1100 tagja van.
Oktatás A településen a Crvarevaci Általános Iskola területi iskolája működik. Az épületet 2014-ben teljesen felújították.
Nevezetességei A mai mecsetet 2008-ban avatták fel. A mecsetben ma körülbelül 500 hívő fér el a vallási szertartásokon. A mecset központi fűtéssel, klímával, hangosítással, rendkívüli világítással rendelkezik, a mecset mellett a közelmúltban mintegy 500 négyzetméter parkolóhelyet aszfaltoztak le.
Jegyzetek
További információk Velika Kladuša hivatalos oldala
Kategória:Una-Szanai kanton települései